
Fotó: Biró István
Az árak hétről hétre csökkennek, míg az akciós kínálatok megduplázódtak az utóbbi hónapokban. A cégek üzletpolitikája oda vezetett, hogy egyre több, immár aránylag olcsó használati cikket is lehet részletre vásárolni. Míg korábban a nagybani kereskedelmet folytató Selgros és Metro bejáratainál szigorúan ellenőrizték a vállalkozói belépőkártyát, jelenleg ezek hiánya fölött szemet hunynak. A pénztáraknál egy tartalékban lévő, más cég nevére kiállított kártyával helyettesítik. Egy hónapja a Real vezetősége is kompromisszumot kötött önmagával, amikor vásárlói bejelentésre kicseréltette a hipermarket összes, addig csak egynyelvű feliratát. Egyedül az Univers’All kényszerült meghátrálni, amikor a tavaly ősszel végleg kivonult a marosvásárhelyi piacról, áruba bocsátva üzlethelyiségét.
Az Univers’All bukása óta két másik nagyáruház nyílt, az ősszre pedig másik két multinacionális cég készül dobbantani. A vegyipari kombináttal szemben épülő Auchan és Baumax a Selgros, az Univers’All, a Metro, a Profi, a Kaufland, az Ambient, a Praktiker, a Spar és a Real után immár a tizedik, illetve tizenegyedik beruházó, amely Marosvásárhelyen készül megtelepedni. A 40 millió eurós beruházással épülő Auchan bukaresti hipermarketje után második nagyüzletét nyitja Romániában. Az ősszel nyíló áruház 8500 négyzetméteres felületével a legnagyobb hipermarket lesz a régióban.
Derűs menedzserek
„Azáltal, hogy versenyhelyzet alakul ki, csak nyerünk: mi is, a vásárló is, aki mindig a legjobbat fogja választani” – nyilatkozta a Krónikának Mariana Drãgan, az Auchan kommunikációs menedzsere. A cég arculatáért felelős szakember nem kívánta részletezni, miként próbálják elhódítani a vetélytársaktól a vásárlóközönséget. „Nekünk sajátos politikánk van, amiről egyelőre nem beszélhetek” – szögezte le szűkszavúan Drãgan. Hozzá hasonlóan más cégvezetők is optimistán nyilatkoztak a marosvásárhelyi piacról. „Nem zavar a konkurencia, hisz Marosvásárhely fejlett gazdaságú város, ahol nincs gond a vásárlóerővel” – próbált derűlátó képet festeni a jelenlegi helyzetről Günter Grieb. A Kaufland Románia vezérigazgatója visszakérdezve próbált még inkább meggyőzőnek bizonyulni. „Hol nincs manapság versenyhelyzet?” – tette fel a kérdést, majd elmondta, hogy meglátásában a jelenlegi nagyüzleteken kívül újabbak is megférnek a vásárhelyi piacon. „Mindaddig, amíg nálunk árubőség, tisztaság, rend és civilizált kiszolgálás fogadja a vevőket, nincs miért aggódnunk” – nyilatkozta Grieb, aki hozzátette, hogy a vásárlókör megőrzéséhez ennyi bőven elég, ezért a Kaufland nem volt rászorulva, hogy áruit termelői áron kínálja.
A Spar közvetlenül a téli ünnepek előtt nyitotta meg 5200 négyzetméteres marosvásárhelyi üzletházát. A 3,6 millió eurós befektetés a cég eddigi legnagyobb romániai beruházásának számít. Annak ellenére, hogy a város legnagyobb lakónegyedében, a Tudorban fekszik, az első kéthetes időszak zsúfoltságát leszámítva az üzlet a nap bármely órájában üres. A kockázatokról kérdezett vezérigazgató elegánsan hárította el a felelősséget, mondván, hogy a temesvári központú romániai leányvállalatot – franchise alapon – két hazai üzletember hozta létre. „Ez azt jelenti, hogy teljes egészében román tőkével működő üzlethálózatról van szó, amely az elkövetkezendő esztendőkben újabb 250 szuper- és hipermarketet nyit” – nyilatkozta Risso Tizzanini.
A meglévő is sok?
Csegzi Sándor alpolgármester szerint a cégvezetők derűlátását nem támasztják alá konkrét adatok. „Legyünk őszinték: Marosvásárhely és környéke egyelőre nem bír meg ekkora árutömeget. A régiónak nemhogy újabb hipermarketet, de még a meglévőket sem sikerül eltartania” – vélekedett Csegzi.
Csegzi Sándor egyetért azzal a felvetéssel, hogy egyetlen vállalkozócsoport sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy hosszú távon veszteségesen működtessen egy üzletet. Szerinte nincs miért sajnálni a multinacionális cégeket, mert beruházásaikkal a megadózandó nyereségüket csökkentik. „Itt lényegében nem az azonnali nyereségről van szó, hanem a helyfoglalásról. A multinacionális cégek a jövőbe tekintenek, amikor meg szeretnék vetni a lábukat egy olyan régióban, ahol, remélhetőleg, néhány év múlva sokkal nagyobb lesz a vásárlóerő” – állapította meg az elöljáró. Csegzi példaként hozta fel a Metro és a főtéren építkező kolozsvári Sora esetét, melyek évekkel ezelőtt megszerezték a telket és az építkezési engedélyt, de sokáig halasztották a beruházás elkezdését.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
A Raiffeisen Bank egy lépésre van attól, hogy megvásárolja a spanyol BBVA csoporttól a Garanti Bank Romániát – adat hírül pénteken a Profit.ro gazdasági-pénzügyi szakportál.
A földgáz ára péntek reggel kissé csökkent Európában, de ennek ellenére az energiaválság óta a legnagyobb heti emelkedésnek lehetünk szemtanúi, mivel a közel-keleti konfliktus továbbra is bizonytalanságot okoz a globális ellátásban – írja a Bloomberg.
A villanyszámla-támogatás eddigi kedvezményezettjei a továbbiakban is automatikusan megkapják a segélyt, nem kell ezt ismét kérelmezniük a program meghosszabbítása miatt.
A tavalyi negyedik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,71 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 1,55 százalékkal nőtt – közölte pénteken az INS.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott sürgősségi rendeletével stabilitási támogatást vezet be az úgynevezett NEET státuszú fiatalok számára, akik megszerzik első munkahelyüket teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaszerződéssel.
Románia gazdasága reálértéken 0,7 százalékkal nőtt tavaly 2024-hez képest, azonban a negyedik negyedévben 1,9 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévhez viszonyítva – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).