
Fotó: Pixabay
Az utóbbi napok amerikai bankcsődjei óta 460 milliárd dollárral zuhant a banki részvények globális piaci értéke – áll a Financial Times szombati összesítésében.
2023. március 18., 13:212023. március 18., 13:21
A londoni üzleti napilap adatai szerint a legnagyobb tőzsdei veszteségeket az amerikai bankszektor szenvedte el: a KBW Bank Index március eleje óta 18 százalékkal zuhant. Az európai Stoxx 600 bankrészvény-mutató 15 százalékkal, a japán Topix 9 százalékkal esett ebben a hónapban.
Részvényárfolyamokra átszámolva ez azt jelenti, hogy az amerikai bankpapírok 268 milliárd dollárt, az európai bankrészvények 163 milliárd dollárt, a japán pénzügyi szektor részvényei 29 milliárd dollárt vesztettek piaci értékükből az amerikai Silicon Valley Bank (SVB) csődje által elindított eladási hullámban.
A lap szerint a pénzügyi rendszer stabilizálására és a szélesebb körű pánik megakadályozására kifejtett erőfeszítések részleges sikerrel jártak. A Credit Suisse részvénye például azután is 8 százalékot zuhant, hogy a svájci jegybank csütörtökön 50 milliárd svájci frank értékű sürgősségi hitelkeretet nyitott a bankóriás számára. A zürichi székhelyű pénzügyi szolgáltató csődkockázatára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) és a Credit Suisse kötvényei egyaránt értékvesztési kockázatot tükröző árfolyamszinteken járnak.
A piaci felfordulást még az erőteljes pozícióban lévőnek tartott nagybankok is megszenvedték: a Goldman Sachs kamatpiaci termékekkel kereskedő részlege például 200 millió dollárt vesztett, miután a kétéves amerikai kincstárjegy hozama 1987 óta nem mért ütemben esett - írja ágazati forrásokat idézve a szombati Financial Times.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics friss tanulmányában kiemeli, hogy a bankválságok rendszerint súlyosan érintik a reálgazdasági kibocsátást – elsősorban a hitelezési kondíciók erőteljes szigorodása miatt –, és tartós károkat okozhatnak: egyes esetekben hosszú távon 5-10 százalékkal is csökkenthetik a megtermelt hazai összterméket (GDP).
de még akkor sem meglepő az árazások jelenlegi drasztikus átrendeződése, ha csak a bankválság puszta lehetőségének kockázata van jelen, mivel a történelmi távlatú bizonyítékok arra vallanak, hogy ezek a válságok erőteljes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!