
Fotó: Pixabay
Az utóbbi napok amerikai bankcsődjei óta 460 milliárd dollárral zuhant a banki részvények globális piaci értéke – áll a Financial Times szombati összesítésében.
2023. március 18., 13:212023. március 18., 13:21
A londoni üzleti napilap adatai szerint a legnagyobb tőzsdei veszteségeket az amerikai bankszektor szenvedte el: a KBW Bank Index március eleje óta 18 százalékkal zuhant. Az európai Stoxx 600 bankrészvény-mutató 15 százalékkal, a japán Topix 9 százalékkal esett ebben a hónapban.
Részvényárfolyamokra átszámolva ez azt jelenti, hogy az amerikai bankpapírok 268 milliárd dollárt, az európai bankrészvények 163 milliárd dollárt, a japán pénzügyi szektor részvényei 29 milliárd dollárt vesztettek piaci értékükből az amerikai Silicon Valley Bank (SVB) csődje által elindított eladási hullámban.
A lap szerint a pénzügyi rendszer stabilizálására és a szélesebb körű pánik megakadályozására kifejtett erőfeszítések részleges sikerrel jártak. A Credit Suisse részvénye például azután is 8 százalékot zuhant, hogy a svájci jegybank csütörtökön 50 milliárd svájci frank értékű sürgősségi hitelkeretet nyitott a bankóriás számára. A zürichi székhelyű pénzügyi szolgáltató csődkockázatára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) és a Credit Suisse kötvényei egyaránt értékvesztési kockázatot tükröző árfolyamszinteken járnak.
A piaci felfordulást még az erőteljes pozícióban lévőnek tartott nagybankok is megszenvedték: a Goldman Sachs kamatpiaci termékekkel kereskedő részlege például 200 millió dollárt vesztett, miután a kétéves amerikai kincstárjegy hozama 1987 óta nem mért ütemben esett - írja ágazati forrásokat idézve a szombati Financial Times.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics friss tanulmányában kiemeli, hogy a bankválságok rendszerint súlyosan érintik a reálgazdasági kibocsátást – elsősorban a hitelezési kondíciók erőteljes szigorodása miatt –, és tartós károkat okozhatnak: egyes esetekben hosszú távon 5-10 százalékkal is csökkenthetik a megtermelt hazai összterméket (GDP).
de még akkor sem meglepő az árazások jelenlegi drasztikus átrendeződése, ha csak a bankválság puszta lehetőségének kockázata van jelen, mivel a történelmi távlatú bizonyítékok arra vallanak, hogy ezek a válságok erőteljes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre.
Tavaly a kiadásaikat jövedelmükből fedező romániai háztartások 29,4 százaléka engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést az otthonától távol, szemben a 2024-ben jegyzett 26,6 százalékkal.
Románia egy súlyos energiakrízis, üzemanyagár-válság küszöbén áll, amelyet a hatóságok továbbra is csupán megnyugtató nyilatkozatokkal kezelnek, miközben az ország sebezhetősége nyilvánvaló – állapítja meg az Intelligens Energia Egyesület.
Románia jelentős mennyiségben termel búzát, kukoricát és napraforgót, és Európa egyik meghatározó gabonaszállítója. Ennek ellenére a román állampolgárok bevásárlókosara egyre inkább külföldről érkező élelmiszerekkel telik meg.
Hónapok óta várt döntéshez érkezett a romániai mezőgazdaság két legfontosabb idei vidékfejlesztési pályázata: a fiatal gazdák gazdaságainak megerősítését szolgáló DR-12, valamint a kisgazdaságok fejlesztését célzó DR-14 támogatási vonal.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 2 százalékra mérséklődött az idei első hat hónapban a tavalyi első félévben jegyzett 3,64 százalékhoz képest – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Egy kínai, nehéz építőipari gépeket gyártó vállalat az európai piacra való belépést tervezi, és ennek érdekében megkezdte az előkészületeket egy gyártóüzem megnyitására a Brassó megyei Vidombákon – adta hírül a BZB.ro.
Romániában jelenleg nem áll fenn üzemanyag-ellátási válság kockázata – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A piacvezető Petrom pénteken újfent jelentősen emelte meg a töltőállomásain gyakorolt üzemanyagárakat, így a benzin ára meghaladta a 9 lejt, a gázolajé pedig egyre közelebb a 10 lejes lélektani határhoz.
Megtorpanni látszik az online kereskedelem Romániában: bár a boltok bevétele nőtt, a rendelések száma gyakorlatilag nem változott az év első felében.
A Versenytanács által tíz bankra a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) állítólagos manipulálása miatt kiszabott, 3,7 milliárd lej összegű, azaz a bevételek 5–7 százalékát kitevő bírság gazdasági és pénzügyi szempontból kritikus helyzethez vezet.
szóljon hozzá!