Fotó: Pixabay
Az utóbbi napok amerikai bankcsődjei óta 460 milliárd dollárral zuhant a banki részvények globális piaci értéke – áll a Financial Times szombati összesítésében.
2023. március 18., 13:212023. március 18., 13:21
A londoni üzleti napilap adatai szerint a legnagyobb tőzsdei veszteségeket az amerikai bankszektor szenvedte el: a KBW Bank Index március eleje óta 18 százalékkal zuhant. Az európai Stoxx 600 bankrészvény-mutató 15 százalékkal, a japán Topix 9 százalékkal esett ebben a hónapban.
Részvényárfolyamokra átszámolva ez azt jelenti, hogy az amerikai bankpapírok 268 milliárd dollárt, az európai bankrészvények 163 milliárd dollárt, a japán pénzügyi szektor részvényei 29 milliárd dollárt vesztettek piaci értékükből az amerikai Silicon Valley Bank (SVB) csődje által elindított eladási hullámban.
A lap szerint a pénzügyi rendszer stabilizálására és a szélesebb körű pánik megakadályozására kifejtett erőfeszítések részleges sikerrel jártak. A Credit Suisse részvénye például azután is 8 százalékot zuhant, hogy a svájci jegybank csütörtökön 50 milliárd svájci frank értékű sürgősségi hitelkeretet nyitott a bankóriás számára. A zürichi székhelyű pénzügyi szolgáltató csődkockázatára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) és a Credit Suisse kötvényei egyaránt értékvesztési kockázatot tükröző árfolyamszinteken járnak.
A piaci felfordulást még az erőteljes pozícióban lévőnek tartott nagybankok is megszenvedték: a Goldman Sachs kamatpiaci termékekkel kereskedő részlege például 200 millió dollárt vesztett, miután a kétéves amerikai kincstárjegy hozama 1987 óta nem mért ütemben esett - írja ágazati forrásokat idézve a szombati Financial Times.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics friss tanulmányában kiemeli, hogy a bankválságok rendszerint súlyosan érintik a reálgazdasági kibocsátást – elsősorban a hitelezési kondíciók erőteljes szigorodása miatt –, és tartós károkat okozhatnak: egyes esetekben hosszú távon 5-10 százalékkal is csökkenthetik a megtermelt hazai összterméket (GDP).
de még akkor sem meglepő az árazások jelenlegi drasztikus átrendeződése, ha csak a bankválság puszta lehetőségének kockázata van jelen, mivel a történelmi távlatú bizonyítékok arra vallanak, hogy ezek a válságok erőteljes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!