A pénzügyminisztérium számára egyre nagyobb kihívást jelent a magas államadósság kamatterheinek kifizetése
Fotó: Orbán Orsolya
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére, ami gyakorlatilag lenullázza az Európai Uniótól érkező támogatásokat.
2026. január 18., 19:122026. január 18., 19:12
2026. január 18., 19:122026. január 18., 19:12
„A román államadósság után a hitelek kamata rendkívül gyors ütemben emelkedik. 2025-ben mintegy 11 milliárd eurót fizettünk kamatokra. A kilátások további növekedést mutatnak, tekintettel arra, hogy a kölcsönöket magas kamatszinteken vettük fel” – nyilatkozta Traian Băsescu a Digi24 televíziónak.
A volt államfő szerint ez a tendencia komoly gazdasági nehézségekhez vezethet, mivel a következő uniós költségvetési ciklusban, a 2028–2034-es időszakban, Románia hozzávetőleg 60 milliárd euróra számíthat. Amennyiben az aktuális kormány évente 10–11 milliárd eurót fizet ki kamatokra, akkor az EU-tól érkező teljes összeg gyakorlatilag kamatfizetésre megy el.
Úgy véli, a kamatterhek növekedését csak nullás költségvetési hiánnyal lehetne megállítani, Románia azonban 2025-öt 6,4 százalékos költségvetési hiánnyal zárta.
„Technikailag nem igazán látok itt megoldást. A kérdés az, hogy meg kell vívni azt a harcot, amelynek révén a lehető legrövidebb időn belül eljutunk a jelenlegi helyzetből a nulla költségvetési hiányig. Amikor elérjük a nullás hiányt, megszűnik az államadósság növekedése. Amíg hiány van – még ha az a jól ismert 3 százalék is –, addig az adósság nő. Ha nő az adósság, nő a fizetendő kamat is.
– magyarázta a volt elnök.
Az Adevărul portál összeállítása szerint a Pénzügyminisztérium tavaly ősszel közölte: 2025-ben először a 10 éves lejáratú, lejben denominált államkötvények finanszírozási költsége évi 7 százalék alá csökkent. Rövidebb futamidők esetében a kormány több alkalommal is 7 százalék alatti kamatszinten jutott forrásokhoz.
2026-ban az állam már csökkenő kamatok mellett hajtotta végre az első hitelfelvételeket. A Pénzügyminisztérium szerint Románia bruttó finanszírozási igényei csak 2027-től kezdhetnek mérséklődni, ahogy csökken a költségvetési hiány és az államadósság-szolgálat keretében visszafizetendő összegek nagysága – derül ki a 2025–2027-es államadósság-kezelési stratégiából.
A kormányzati dokumentum alapján Romániának a következő két évben története egyik legnagyobb finanszírozási szükségletével kell szembenéznie:
2026-ban 288 milliárd lej (rekordösszeg),
2027-ben 244 milliárd lej.
A 2026-os bruttó finanszírozási szükséglet egy részét már 2025-re előrehozták előfinanszírozás formájában. A 2026-os évre kitűzött irányadó cél 275–285 milliárd lej, egy 133,9 milliárd lejes – a becsült, 2036 milliárd lejes GDP mintegy 6 százalékát kitevő – költségvetési hiány, valamint mintegy 154,3 milliárd lejnyi lejáró államadósság törlesztése mellett.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint júniusban az előző havi 1 034,71 milliárd lejről 1 040,62 milliárd lejre nőtt az államadósság, miközben nem sikerült csökkenteni a 9 százalék körüli államháztartási hiányt sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!