
A pénzügyminisztérium számára egyre nagyobb kihívást jelent a magas államadósság kamatterheinek kifizetése
Fotó: Orbán Orsolya
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére, ami gyakorlatilag lenullázza az Európai Uniótól érkező támogatásokat.
2026. január 18., 19:122026. január 18., 19:12
„A román államadósság után a hitelek kamata rendkívül gyors ütemben emelkedik. 2025-ben mintegy 11 milliárd eurót fizettünk kamatokra. A kilátások további növekedést mutatnak, tekintettel arra, hogy a kölcsönöket magas kamatszinteken vettük fel” – nyilatkozta Traian Băsescu a Digi24 televíziónak.
A volt államfő szerint ez a tendencia komoly gazdasági nehézségekhez vezethet, mivel a következő uniós költségvetési ciklusban, a 2028–2034-es időszakban, Románia hozzávetőleg 60 milliárd euróra számíthat. Amennyiben az aktuális kormány évente 10–11 milliárd eurót fizet ki kamatokra, akkor az EU-tól érkező teljes összeg gyakorlatilag kamatfizetésre megy el.
Úgy véli, a kamatterhek növekedését csak nullás költségvetési hiánnyal lehetne megállítani, Románia azonban 2025-öt 6,4 százalékos költségvetési hiánnyal zárta.
„Technikailag nem igazán látok itt megoldást. A kérdés az, hogy meg kell vívni azt a harcot, amelynek révén a lehető legrövidebb időn belül eljutunk a jelenlegi helyzetből a nulla költségvetési hiányig. Amikor elérjük a nullás hiányt, megszűnik az államadósság növekedése. Amíg hiány van – még ha az a jól ismert 3 százalék is –, addig az adósság nő. Ha nő az adósság, nő a fizetendő kamat is.
– magyarázta a volt elnök.
Az Adevărul portál összeállítása szerint a Pénzügyminisztérium tavaly ősszel közölte: 2025-ben először a 10 éves lejáratú, lejben denominált államkötvények finanszírozási költsége évi 7 százalék alá csökkent. Rövidebb futamidők esetében a kormány több alkalommal is 7 százalék alatti kamatszinten jutott forrásokhoz.
2026-ban az állam már csökkenő kamatok mellett hajtotta végre az első hitelfelvételeket. A Pénzügyminisztérium szerint Románia bruttó finanszírozási igényei csak 2027-től kezdhetnek mérséklődni, ahogy csökken a költségvetési hiány és az államadósság-szolgálat keretében visszafizetendő összegek nagysága – derül ki a 2025–2027-es államadósság-kezelési stratégiából.
A kormányzati dokumentum alapján Romániának a következő két évben története egyik legnagyobb finanszírozási szükségletével kell szembenéznie:
2026-ban 288 milliárd lej (rekordösszeg),
2027-ben 244 milliárd lej.
A 2026-os bruttó finanszírozási szükséglet egy részét már 2025-re előrehozták előfinanszírozás formájában. A 2026-os évre kitűzött irányadó cél 275–285 milliárd lej, egy 133,9 milliárd lejes – a becsült, 2036 milliárd lejes GDP mintegy 6 százalékát kitevő – költségvetési hiány, valamint mintegy 154,3 milliárd lejnyi lejáró államadósság törlesztése mellett.

A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint júniusban az előző havi 1 034,71 milliárd lejről 1 040,62 milliárd lejre nőtt az államadósság, miközben nem sikerült csökkenteni a 9 százalék körüli államháztartási hiányt sem.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatára a szerdai kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot.
Alaposan felkorbácsolja a falusi házak árát a nagyvárosok közelsége, a legdrágább települések listáján pedig bőven találni erdélyi községeket.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írta a profit.ro piaci információk alapján.
Ahogy az várható volt, a román deviza erejét is alaposan megnyirbálja a politikai válság.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4–9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára, és egyes töltőállomásokon átmeneti üzemanyaghiány is kialakulhat.
szóljon hozzá!