
A pénzügyminisztérium számára egyre nagyobb kihívást jelent a magas államadósság kamatterheinek kifizetése
Fotó: Orbán Orsolya
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére, ami gyakorlatilag lenullázza az Európai Uniótól érkező támogatásokat.
2026. január 18., 19:122026. január 18., 19:12
2026. január 18., 19:122026. január 18., 19:12
„A román államadósság után a hitelek kamata rendkívül gyors ütemben emelkedik. 2025-ben mintegy 11 milliárd eurót fizettünk kamatokra. A kilátások további növekedést mutatnak, tekintettel arra, hogy a kölcsönöket magas kamatszinteken vettük fel” – nyilatkozta Traian Băsescu a Digi24 televíziónak.
A volt államfő szerint ez a tendencia komoly gazdasági nehézségekhez vezethet, mivel a következő uniós költségvetési ciklusban, a 2028–2034-es időszakban, Románia hozzávetőleg 60 milliárd euróra számíthat. Amennyiben az aktuális kormány évente 10–11 milliárd eurót fizet ki kamatokra, akkor az EU-tól érkező teljes összeg gyakorlatilag kamatfizetésre megy el.
Úgy véli, a kamatterhek növekedését csak nullás költségvetési hiánnyal lehetne megállítani, Románia azonban 2025-öt 6,4 százalékos költségvetési hiánnyal zárta.
„Technikailag nem igazán látok itt megoldást. A kérdés az, hogy meg kell vívni azt a harcot, amelynek révén a lehető legrövidebb időn belül eljutunk a jelenlegi helyzetből a nulla költségvetési hiányig. Amikor elérjük a nullás hiányt, megszűnik az államadósság növekedése. Amíg hiány van – még ha az a jól ismert 3 százalék is –, addig az adósság nő. Ha nő az adósság, nő a fizetendő kamat is.
– magyarázta a volt elnök.
Az Adevărul portál összeállítása szerint a Pénzügyminisztérium tavaly ősszel közölte: 2025-ben először a 10 éves lejáratú, lejben denominált államkötvények finanszírozási költsége évi 7 százalék alá csökkent. Rövidebb futamidők esetében a kormány több alkalommal is 7 százalék alatti kamatszinten jutott forrásokhoz.
2026-ban az állam már csökkenő kamatok mellett hajtotta végre az első hitelfelvételeket. A Pénzügyminisztérium szerint Románia bruttó finanszírozási igényei csak 2027-től kezdhetnek mérséklődni, ahogy csökken a költségvetési hiány és az államadósság-szolgálat keretében visszafizetendő összegek nagysága – derül ki a 2025–2027-es államadósság-kezelési stratégiából.
A kormányzati dokumentum alapján Romániának a következő két évben története egyik legnagyobb finanszírozási szükségletével kell szembenéznie:
2026-ban 288 milliárd lej (rekordösszeg),
2027-ben 244 milliárd lej.
A 2026-os bruttó finanszírozási szükséglet egy részét már 2025-re előrehozták előfinanszírozás formájában. A 2026-os évre kitűzött irányadó cél 275–285 milliárd lej, egy 133,9 milliárd lejes – a becsült, 2036 milliárd lejes GDP mintegy 6 százalékát kitevő – költségvetési hiány, valamint mintegy 154,3 milliárd lejnyi lejáró államadósság törlesztése mellett.

A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint júniusban az előző havi 1 034,71 milliárd lejről 1 040,62 milliárd lejre nőtt az államadósság, miközben nem sikerült csökkenteni a 9 százalék körüli államháztartási hiányt sem.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
szóljon hozzá!