Fény az alagút végén. A napelemek előállításához is fosszilis tüzelőanyag szükségeltetik, de tízszeresen „meghálálja” a rendszer
Fotó: Pixabay.com
Miközben globálisan, Európában és Romániában is „virágzik” a zöld átállás, érdemes odafigyelni a világra egzisztenciális fenyegetést jelentő környezeti károk visszaszorítása, lassítása érdekében hozott intézkedések hátulütőire is. A napjainkban egyre népszerűbb elektromos autók esetében ugyanis még jelentősen fejlődnie kell a gyártási technológiának, hogy valóban környezetbarát megoldásról beszéljünk, a szintén rendkívül felkapott napelemek viszont már közelebb állnak ehhez. Ugyanakkor szem előtt kell tartani az általános gazdasági következményeket is.
2023. május 20., 16:382023. május 20., 16:38
A várakozások szerint Romániában több százezren rohamozzák meg a bukaresti kormány által a Környezetvédelmi Alapon keresztül lebonyolított napelemprogramot, mely révén május 19-étől jelentős, 20 ezer lejes támogatás igényelhető a környezetkímélő áramtermelő rendszerek telepítésére.
Az említett napelemprogram kapcsán igen erőteljesek a közösségi oldalakon azok a hangok, melyek egy az egyben féleszűnek tekintik a házi zöldenergia-termelésbe beruházni kívánókat, mondván: az egész egy nagy humbug, kész átverés, a jelentős befektetés soha nem térül meg, csak másoknak hoz hasznot. A mérsékeltebb kritikusok a „száz százalékosan környezetbarát megoldás” kijelentés hamisságát hangoztatják, hangsúlyozva: a napelemek – akárcsak a Romániában szintén jelentős állami támogatással megvásárolható elektromos autók – előállítása bizony rendkívül környezetszennyező és -kizsákmányoló.
Közzétette a Környezetvédelmi Alap (AFM) a napelemes áramfejlesztő rendszerek lakossági és immár egyházi telepítését is támogató Zöld ház program idei szezonjának hivatalos lebonyolítási útmutatóját.
És mindezek mellett ott vannak a gazdasági vetületek is: egyes elméletek szerint az egyre inkább sürgetett, erőltetett zöldberuházások jelentős drágulásokat eredményeznek a közeljövőben számos ágazatban, melynek hatása általános áremelkedés lesz; létezik már a zöldinfláció, angol szójátékkal greenflation, greenfláció kifejezés is, mely a megújuló energia és az azt felhasználó eszközök „nyomatása” okozta esetleges pénzhígulást akarja fedni.
A gazdasági hátulütők veszélyeire figyelmeztetett a minap Valentin Lazea is. A Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza a Hotnews.ro hírportál szerint egy konferencián úgy fogalmazott, számos „zöldipari” fejlesztés megfizethetetlennek bizonyul. „Például a szélerőművek lapátjait drága anyagokból, titán ötvözetből készítik, ahelyett, hogy például alumíniumot vagy más, olcsóbb anyagot használnának fel. Vagy például a zöldgazdálkodásban az úgynevezett vertikális mezőgazdaságban (beltéri termesztés, akár termőföld nélkül is) robotokkal öntözik a kaprot, petrezselymet.
– érzékeltette a jegybank szakembere. Aki szerint a bankoknak is át kellene gondolniuk a zöldipari beruházások számára kigondolt hitelkonstrukcióikat: nemcsak a kölcsön pénzügyi vetületét, az üzlet pillanatnyi hasznát kellene szem előtt tartaniuk, hanem az életképességét, fenntarthatóságát is. Azaz hogy a tervezett befektetést nem lehetne-e költséghatékonyabban megvalósítani, valóban profitot termel-e majd az ügyfélnek, és nem bukik-e bele, csupán a visszafizetetlen kölcsönök számát növelve. Lazea szerint ugyanis a bankok efféle szakértői hozzáállással közvetetten hozzájárulhatnak az árak szabályozásához is.
Globális téren a greenfláció veszélyeit taglalják egyre magasabb szinteken. Az Európai Központi Bank illetékesei már az ukrajnai háború kitörése – tehát a zöld átállás felgyorsítása – előtt arra figyelmeztettek: ha a környezetbarát megoldások inflációt okoznak, arra monetáris szigorításokkal, kamatemelésekkel kell válaszolni. Ugyanakkor más elemzők nem tartják valós inflációnak a greenflációt, amely szerintük csupán „a magasabb életvitel magasabb áron” elvet követő dráguláshullám, és nem monetáris probléma.
Súlyos környezeti hatás. Egy elektromos autóban több mint 200 kiló ásványi anyag kap helyet, lítium és grafit, nikkel és kobalt is
Fotó: Veres Nándor
Ettől függetlenül a probléma még probléma. Súlyos gond például az elektromos autók magas ára, melyek után rövid távon kénytelen-kelletlen megsokszorozódik a kereslet Európában, hiszen a tervek szerint 2035-től betiltják a belső égésű motorokkal felszerelt új gépkocsik gyártását. Bár a technológia folyamatosan fejlődik, ez minden bizonnyal nem tud lépést tartani a jelentősen megnövekvő kereslettel. Főleg annak tudatában, hogy az e-autók nem papírból készülnek: a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) korábbi jelentése szerint
Utóbbiak pedig nem „teremnek meg” bárhol. Bár nincs sok bánya a világon, de lítiumból a hírek szerint nincs hiány, viszont óriási mennyiségű vizet igényel a lepárlása, dél-amerikai helyszíneken már aszályt is előidézett a kitermelése. A kobalttal az a probléma, hogy nagyrészt a Kongói Demokratikus Köztársaságban bányásszák, ahol súlyos emberi jogi visszaélések történnek.
A Benchmark Mineral Intelligence nevű szervezet a lítium-ion akkumulátorokhoz használt nyersanyagok piacáról készült egyik elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a következő évtizedben meghatszorozódhat az igény az ilyen akkuk iránt, a megnövekedő grafit-, lítium-, nikkel- és kobaltigény kielégítésére pedig mintegy 350 új bányát kell nyitni. Ez azonban anyagilag és időben finoman szólva nem egykönnyen megvalósítható célkitűzés. Ezért természetesen zajlanak a fejlesztések, melyek más nyersanyagok felhasználásával kísérleteznek.
Mindezt azért, hogy jelentősen csökkenteni tudjuk „szénlábnyomunkat”. Legalábbis a közutakon. Mert jelen állás szerint mindent összevetve nem az elektromos autó a zöldháború dicső lovagja.
Amint ugyanis a Greenfo.hu egyik korábbi elemzésében olvasható, a Berylls Strategy Advisors kutatása szerint egy 500 kg tömegű elektromos autó akkumulátorának gyártása 74%-kal több szén-dioxidot bocsát ki, mint egy hagyományos autó gyártása Németországban. A Fraunhofer Institute for Systems and Innovation Research becslése szerint
Nagy akkumulátorral (120 kWh) rendelkező luxus elektromos járművek esetében ez 230 000 km-re nő.
Ezzel együtt egyértelmű prioritás, elérhető cél, hogy folyamatosan csökkenjen a gyártás során tapasztalt károsanyag-kibocsátás, ha pedig a gördülékeny újrahasznosítást is sikerül megoldaniuk a gyártóknak, akkor megkérdőjelezhetetlen lesz az elektromos autó győzelme.
Miközben az Európai Bizottság sokkal több tiszta üzemű járművet, kisebb légszennyezést ígér az Euro 7-es szabvány bevezetésével, az intézkedéscsomag ellen tiltakozó autógyártók csupán minimális „zöld” hatással és jelentős drágítással számolnak.
Hasonlóan gyors ütemben fejlődik a gyártási technológia a napelemek terén is. Ez esetben is elmondható, hogy a száz százalékban környezetbarát megállapítás csak a már működésbe helyezett berendezés energia-előállítására vonatkozik, gyártására ez már nem igaz.
A Napelemtanácsok.hu oldalon olvasható összefoglalóból kiderül, a napelemek legfőbb alkotóeleme a szilícium, amelyet meg kell olvasztani: több mint 1000°C-on hevítik, ezen a hőmérsékleten már formázható, önthető, vagy éppen rudakat képezhetnek belőle napelemtípustól függően. Ehhez a hevítéshez többnyire elektromos kohókat, kályhákat használnak, de az elektromos áramhoz fosszilis energiahordozók elégetésével jutnak.
A keretek, vezetékek legyártásához, illetve az inverter, a túlfeszültség-levezető, esetleges tűzeseti leválasztó eszközökhöz is különböző ipari gépek szükségesek, melyek energiaigényét nem környezetkímélő módszerekkel elégítik ki. Viszont az idézett kutatások alapján elmondható,
Továbbá a napelemekhez használt anyagok jelentős része, mint például az üveg előlap, alumínium keret, réz kábelek újrafelhasználható anyagok, tehát ez is részben megoldható.
Egyre több elgondolkodtató információ lát napvilágot az Európai Unió átfogó és erőteljes „zöldítési programjáról”. A sokak szerint ideológiai fegyverként használt uniós környezetvédelemről Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt faggattuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első három hónapban 20 843 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,75 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Ha a Hormuzi-szorosban kialakult patthelyzet „még két-három hónapig” fennmarad, Európában is ellátási problémák léphetnek fel, ahogyan az már néhány ázsiai országban is megfigyelhető – kongatta meg a vészharangot a TotalEnergies vezérigazgatója.
A kormány idén is folytatja az Új otthon programot, 500 millió lejes hitelgarancia-kerettel – derül ki a pénzügyminisztérium vasárnap közzétett jogszabálytervezetéből.
Nem hivatalos dokumentum és nem az egységes közalkalmazotti bértörvény végső változata a sajtóban két napja megjelent állítólagos jogszabálytervezet – jelentette ki szombaton a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru.
A nagyobb töltőállomás-láncok szombaton reggel is meglehetősen drasztikusan emelték az üzemanyagárakat. A mostani drágítás nyomán a gázolaj ára ismét meghaladta a literenként 9 lejes lélektani határt a legtöbb töltőállomáson.
Nicușor Dan államfő pénteken, az Európai Tanács informális ülésén való részvétele után kijelentette, hogy a közel-keleti feszültségek fényében „aggasztó középtávú kilátások” várhatók az üzemanyagválság tekintetében.
Idén is kritikus lesz az éhezés mértéke a világban dúló válságok, az aszály és a segélyek megcsappanó mértéke miatt, az élelmezési bizonytalanság pedig várhatóan nő a világ legkiszolgáltatottabb térségeiben.
Friss felmérés szerint Románia Közép- és Kelet-Európában első helyen áll az élelmiszervásárlásokkal kapcsolatos megtakarítási szándék tekintetében.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken kijelentette, hogy az új közalkalmazotti egységes bértörvény nem fog jövedelemcsökkenést okozni, hanem egyes jövedelmek fokozatosan emelkedni fognak a méltányosság biztosítása érdekében.
Márciusban 10,2 ponttal 38,2-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte pénteken a CFA Románia Egyesület.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás