Fény az alagút végén. A napelemek előállításához is fosszilis tüzelőanyag szükségeltetik, de tízszeresen „meghálálja” a rendszer
Fotó: Pixabay.com
Miközben globálisan, Európában és Romániában is „virágzik” a zöld átállás, érdemes odafigyelni a világra egzisztenciális fenyegetést jelentő környezeti károk visszaszorítása, lassítása érdekében hozott intézkedések hátulütőire is. A napjainkban egyre népszerűbb elektromos autók esetében ugyanis még jelentősen fejlődnie kell a gyártási technológiának, hogy valóban környezetbarát megoldásról beszéljünk, a szintén rendkívül felkapott napelemek viszont már közelebb állnak ehhez. Ugyanakkor szem előtt kell tartani az általános gazdasági következményeket is.
2023. május 20., 16:382023. május 20., 16:38
A várakozások szerint Romániában több százezren rohamozzák meg a bukaresti kormány által a Környezetvédelmi Alapon keresztül lebonyolított napelemprogramot, mely révén május 19-étől jelentős, 20 ezer lejes támogatás igényelhető a környezetkímélő áramtermelő rendszerek telepítésére.
Az említett napelemprogram kapcsán igen erőteljesek a közösségi oldalakon azok a hangok, melyek egy az egyben féleszűnek tekintik a házi zöldenergia-termelésbe beruházni kívánókat, mondván: az egész egy nagy humbug, kész átverés, a jelentős befektetés soha nem térül meg, csak másoknak hoz hasznot. A mérsékeltebb kritikusok a „száz százalékosan környezetbarát megoldás” kijelentés hamisságát hangoztatják, hangsúlyozva: a napelemek – akárcsak a Romániában szintén jelentős állami támogatással megvásárolható elektromos autók – előállítása bizony rendkívül környezetszennyező és -kizsákmányoló.
Közzétette a Környezetvédelmi Alap (AFM) a napelemes áramfejlesztő rendszerek lakossági és immár egyházi telepítését is támogató Zöld ház program idei szezonjának hivatalos lebonyolítási útmutatóját.
És mindezek mellett ott vannak a gazdasági vetületek is: egyes elméletek szerint az egyre inkább sürgetett, erőltetett zöldberuházások jelentős drágulásokat eredményeznek a közeljövőben számos ágazatban, melynek hatása általános áremelkedés lesz; létezik már a zöldinfláció, angol szójátékkal greenflation, greenfláció kifejezés is, mely a megújuló energia és az azt felhasználó eszközök „nyomatása” okozta esetleges pénzhígulást akarja fedni.
A gazdasági hátulütők veszélyeire figyelmeztetett a minap Valentin Lazea is. A Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza a Hotnews.ro hírportál szerint egy konferencián úgy fogalmazott, számos „zöldipari” fejlesztés megfizethetetlennek bizonyul. „Például a szélerőművek lapátjait drága anyagokból, titán ötvözetből készítik, ahelyett, hogy például alumíniumot vagy más, olcsóbb anyagot használnának fel. Vagy például a zöldgazdálkodásban az úgynevezett vertikális mezőgazdaságban (beltéri termesztés, akár termőföld nélkül is) robotokkal öntözik a kaprot, petrezselymet.
– érzékeltette a jegybank szakembere. Aki szerint a bankoknak is át kellene gondolniuk a zöldipari beruházások számára kigondolt hitelkonstrukcióikat: nemcsak a kölcsön pénzügyi vetületét, az üzlet pillanatnyi hasznát kellene szem előtt tartaniuk, hanem az életképességét, fenntarthatóságát is. Azaz hogy a tervezett befektetést nem lehetne-e költséghatékonyabban megvalósítani, valóban profitot termel-e majd az ügyfélnek, és nem bukik-e bele, csupán a visszafizetetlen kölcsönök számát növelve. Lazea szerint ugyanis a bankok efféle szakértői hozzáállással közvetetten hozzájárulhatnak az árak szabályozásához is.
Globális téren a greenfláció veszélyeit taglalják egyre magasabb szinteken. Az Európai Központi Bank illetékesei már az ukrajnai háború kitörése – tehát a zöld átállás felgyorsítása – előtt arra figyelmeztettek: ha a környezetbarát megoldások inflációt okoznak, arra monetáris szigorításokkal, kamatemelésekkel kell válaszolni. Ugyanakkor más elemzők nem tartják valós inflációnak a greenflációt, amely szerintük csupán „a magasabb életvitel magasabb áron” elvet követő dráguláshullám, és nem monetáris probléma.
Súlyos környezeti hatás. Egy elektromos autóban több mint 200 kiló ásványi anyag kap helyet, lítium és grafit, nikkel és kobalt is
Fotó: Veres Nándor
Ettől függetlenül a probléma még probléma. Súlyos gond például az elektromos autók magas ára, melyek után rövid távon kénytelen-kelletlen megsokszorozódik a kereslet Európában, hiszen a tervek szerint 2035-től betiltják a belső égésű motorokkal felszerelt új gépkocsik gyártását. Bár a technológia folyamatosan fejlődik, ez minden bizonnyal nem tud lépést tartani a jelentősen megnövekvő kereslettel. Főleg annak tudatában, hogy az e-autók nem papírból készülnek: a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) korábbi jelentése szerint
Utóbbiak pedig nem „teremnek meg” bárhol. Bár nincs sok bánya a világon, de lítiumból a hírek szerint nincs hiány, viszont óriási mennyiségű vizet igényel a lepárlása, dél-amerikai helyszíneken már aszályt is előidézett a kitermelése. A kobalttal az a probléma, hogy nagyrészt a Kongói Demokratikus Köztársaságban bányásszák, ahol súlyos emberi jogi visszaélések történnek.
A Benchmark Mineral Intelligence nevű szervezet a lítium-ion akkumulátorokhoz használt nyersanyagok piacáról készült egyik elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a következő évtizedben meghatszorozódhat az igény az ilyen akkuk iránt, a megnövekedő grafit-, lítium-, nikkel- és kobaltigény kielégítésére pedig mintegy 350 új bányát kell nyitni. Ez azonban anyagilag és időben finoman szólva nem egykönnyen megvalósítható célkitűzés. Ezért természetesen zajlanak a fejlesztések, melyek más nyersanyagok felhasználásával kísérleteznek.
Mindezt azért, hogy jelentősen csökkenteni tudjuk „szénlábnyomunkat”. Legalábbis a közutakon. Mert jelen állás szerint mindent összevetve nem az elektromos autó a zöldháború dicső lovagja.
Amint ugyanis a Greenfo.hu egyik korábbi elemzésében olvasható, a Berylls Strategy Advisors kutatása szerint egy 500 kg tömegű elektromos autó akkumulátorának gyártása 74%-kal több szén-dioxidot bocsát ki, mint egy hagyományos autó gyártása Németországban. A Fraunhofer Institute for Systems and Innovation Research becslése szerint
Nagy akkumulátorral (120 kWh) rendelkező luxus elektromos járművek esetében ez 230 000 km-re nő.
Ezzel együtt egyértelmű prioritás, elérhető cél, hogy folyamatosan csökkenjen a gyártás során tapasztalt károsanyag-kibocsátás, ha pedig a gördülékeny újrahasznosítást is sikerül megoldaniuk a gyártóknak, akkor megkérdőjelezhetetlen lesz az elektromos autó győzelme.
Miközben az Európai Bizottság sokkal több tiszta üzemű járművet, kisebb légszennyezést ígér az Euro 7-es szabvány bevezetésével, az intézkedéscsomag ellen tiltakozó autógyártók csupán minimális „zöld” hatással és jelentős drágítással számolnak.
Hasonlóan gyors ütemben fejlődik a gyártási technológia a napelemek terén is. Ez esetben is elmondható, hogy a száz százalékban környezetbarát megállapítás csak a már működésbe helyezett berendezés energia-előállítására vonatkozik, gyártására ez már nem igaz.
A Napelemtanácsok.hu oldalon olvasható összefoglalóból kiderül, a napelemek legfőbb alkotóeleme a szilícium, amelyet meg kell olvasztani: több mint 1000°C-on hevítik, ezen a hőmérsékleten már formázható, önthető, vagy éppen rudakat képezhetnek belőle napelemtípustól függően. Ehhez a hevítéshez többnyire elektromos kohókat, kályhákat használnak, de az elektromos áramhoz fosszilis energiahordozók elégetésével jutnak.
A keretek, vezetékek legyártásához, illetve az inverter, a túlfeszültség-levezető, esetleges tűzeseti leválasztó eszközökhöz is különböző ipari gépek szükségesek, melyek energiaigényét nem környezetkímélő módszerekkel elégítik ki. Viszont az idézett kutatások alapján elmondható,
Továbbá a napelemekhez használt anyagok jelentős része, mint például az üveg előlap, alumínium keret, réz kábelek újrafelhasználható anyagok, tehát ez is részben megoldható.
Egyre több elgondolkodtató információ lát napvilágot az Európai Unió átfogó és erőteljes „zöldítési programjáról”. A sokak szerint ideológiai fegyverként használt uniós környezetvédelemről Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt faggattuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás