2009. március 24., 09:402009. március 24., 09:40
A lap információi szerint Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter már reagált is a BND jelentésére, s azonnali hatállyal egy gazdasági és pénzügyi „válságstábot” hozott létre minisztériumában. A rendkívüli testület feladata az, hogy információkat gyűjtsön azokról az országokról, amelyeket a politikai helyzet destabilizálódása a leginkább fenyeget, s a német politika számára ezzel kapcsolatban „megoldási javaslatokat” dolgozzon ki.
A fókuszban Kelet-Európa áll – értesült a Handelsblatt, utalva arra, hogy egyes országoknak a gazdasági zavarok mellett immár súlyos politikai nehézségekkel is szembe kell nézniük. Ennek kapcsán az újság emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök most bejelentett lemondása előtt a pénzügyi válság következtében már a lett kormány is lemondásra kényszerült.
| Lettországnak nem elegendőek az eddig kapott eurómilliárdok, újabb egymilliárd euró kölcsönre lehet szüksége az Európai Bizottságtól vagy az EU tagországaitól a pénzügyi válság hatásainak mérséklésére – jelentette ki a balti ország új kormányfője, Valdis Dombrovskis. Lettország eddig 3,1 milliárd eurót kapott a Bizottságtól, 1,7 milliárd eurót a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és 1,8 milliárd eurót Svédországtól, illetve több más északi országtól. Dombrovskis szerint nem valószínű további jelentős támogatás az IMF részéről, mivel az ország megközelítette a felvehető hitel felső határát. |
A Financial Times Deutschland német üzleti s egyben politikai napilap idézte Joaquín Almunia pénzügyi biztost, aki szerint „még több válsággal és még több pénzügyi segélyigénnyel” kell számolni azon tagállamok részéről, amelyek nem tartoznak az euróövezethez. A lapnak nyilatkozva Robert Zoellick, a Világbank elnöke figyelmeztetett arra, hogy 2009 egy „rendkívül veszélyes” év lesz, mégpedig a politikai és a szociális stabilitást veszélyeztető kockázatokkal. Zoellick szerint szervezete számára különös aggodalmat okoz a bankszektor helyzete az új uniós tagállamokban.
Közölte, hogy a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tárgyalásokat folytatott a régióban érdekelt nyugati pénzintézetekkel. E tárgyalások hátterében az a félelem állt, hogy a nyugati anyabankok esetleges tőkekivonása a kelet-európai bankrendszer összeomlásához vezethet. Ez pedig Nyugat-Európa pénzintézeteit is veszélyeztetné.
Ugyancsak a Financial Times Deutschland számolt be arról, hogy a térségben kialakult helyzet súlyosságára figyelmeztetett Horst Köhler német államfő is. Köhler – aki korábban a Nemzetközi Valutaalap vezetője volt – négyszemközti beszélgetésen hívta fel Angela Merkel kancellár figyelmét a régióban fenyegető kockázatokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok