Aggodalmának adott hangot az EB a devizahitelesek megmentése kapcsán

Mint arról beszámoltunk, a tervezetet hétfőn Orbán Viktor kormányfő jelentette be az Országgyűlésben. Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője tegnap azt mondta: ma ismét tárgyal a kormány a rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztéséről, és ha jóváhagyja a Nemzetgazdasági Minisztérium által előkészített jogszabálytervezetet, a parlament a jövő héten elkezdheti annak tárgyalását. Az Európai Unió kormányának is nevezett testületet, az Európai Bizottságot ugyanakkor aggasztja a tervezet. „Korai még végleges véleményt nyilvánítani a hétfőn bejelentett magyar tervekről, de az Európai Bizottságnak első ránézésre aggodalmai vannak azzal kapcsolatban, hogy a terv a devizahitelek egyösszegű, a mostani piacinál alacsonyabb árfolyamú törlesztésének elfogadására kötelezné a bankokat” – mondta az Európai Bizottság egyik szóvivője tegnap. Amadeu Altafaj Tardio úgy vélte: miközben egy ilyen intézkedés valóban csökkentheti a háztartások válságnak való kitettségét, negatív hatása lehet a bankrendszerre.

A gazdaságra is negatívan hathat, ha a bankok szigorúbb hitelpolitikára kényszerülnek, ami tágabb vonatkozásban befolyással lehet a befektetési környezet alakulására – tette hozzá. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy fenntartásait fejezte ki a tervre vonatkozóan a Magyar Bankszövetség is. A felvetődő kérdések között említette a tőke szabad mozgására vonatkozó előírásokat, illetve az állami támogatással kapcsolatos szabályozást.  A bakszövetség egyébként az alkotmánybíróságnál és az EU-nál is panaszt kíván tenni.

Bírósággal fenyeget Bécs

Werner Faymann osztrák kancellár szintén tegnap azt mondta, Ausztria megvizsgálja, hogy mennyiben jogszerű a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztéséről szóló magyar kormányzati javaslat. Faymann kijelentette, ő és Michael Spindelegger alkancellár „egy sor beszélgetést folytattak” a magyar féllel az osztrák bankoknak a tervet érintő aggodalmairól. A magyar félnek tudomása van ezekről (az aggodalmakról)” – mondta Faymann az osztrák rádió tudósítása szerint. „A következő lépés nem politikai egyeztetés lesz, hanem annak a vizsgálata, hogy mennyiben jogszerű ez (a terv)” – mondta. A külügyminiszteri tisztséget is betöltő Spindelegger azon a véleményen van, hogy az Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia, az Európai Bíróságnál el lehet-e érni egy, részben külföldi bankok kárára való adósságelengedési előírással szemben ideiglenes biztosítási intézkedést, vagyis átmeneti tilalmat. „Világossá kell tenni szomszédunk, Magyarország számára, hogy magánjogi szerződésekbe való beavatkozás öszszeegyeztethetetlen az európai jogrenddel” – fogalmazott az osztrák külügyminiszter. Kitért arra is, hogy a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülés alkalmával belga és holland kollégáival is beszélt a kérdésről, és ők egyetértettek vele.     Matolcsy György gazdasági miniszter közölte, megérti, de nem osztja a devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésére vonatkozó kormányzati tervekkel szembeni kritikákat, és számít rá, hogy a terv alapján készülő jogszabályokat bíróságon támadják majd meg, a végtörlesztés lehetőségével pedig várakozásai szerint nem élnek majd tömegesen.

Index: biztos a bukás

Az Index internetes portál birtokába került dokumentumok szerint azonban annak tudatában jelentették be végtörlesztési lehetőséget, hogy az borítékolhatóan jogellenes. A következmények is egyértelműek, ha az Európai Bíróság az eddigi gyakorlatának és a magyar igazságügyi minisztérium szakértői véleményének megfelelően jár el, a mostani lépés első körben a bankokat terhelő akár több százmilliárdos költségét a magyar államnak kell majd megfizetnie. A számla akár még ebben a ciklusban megérkezhet. Az index rámutat: ha valaki végtörleszt, azt a bankok általában azért nem szeretik, mert kiesik a hátralevő futamidőre tervezett nyereség, de ilyen esetben a még fennálló tőketartozást maradéktalanul rendezni kell. A kieső nyereség ellensúlyozására szoktak a pénzintézetek különböző végtörlesztési díjakat, feltételeket megállapítani.

Most azonban a bejelentés szerint nemhogy ezekkel nem élhetnek, hanem a tőketartozást, amit frankban vagy más devizában tartanak nyilván, nem a tényleges piaci árfolyamon, hanem a rögzített árfolyamon követelhetik csak a lehetőséggel élő adósoktól. Minden esetre a végtörlesztést érintő negatív reakciókra Szijjáró Péter miniszterelnöki szóvivő azt válaszolta: pénzügyileg tartható megoldást hoz a kabinet javaslata. Azoknak a bankoknak, amelyek mögött erős anyabankok állnak külföldön, semmilyen módon nem kell aggódniuk, ahogyan a magyar hátterű pénzintézeteknek sem – mondta, hozzáfűzve, a kormány arra számít: az ellenérdekeltségű felek minden fórumot fel fognak használni Magyarország ismételt megtámadására, csakúgy, ahogyan a bankadó és a válságadók esetében. Kijelentette ugyanakkor, hogy a kabinet reagálni fog, nem hagyja annyiban, ha az országot újra igazságtalan támadás fogja érni.