Adózás. A román pénzügyi hatóság még inkább ,,rászáll" a magánszektorra
Fotó: Beliczay László
A vállalkozók, az alkalmazottak és a könyvelők nehezen tudják megemészteni a román kormány új „salátarendeletét”, amely számos területen teljesen átalakította az adózás rendjét. A Krónika által megszólaltatott könyvviteli szakember szerint az államháztartás költségeinek lefaragása érthető, azonban az új adózás kivitelezése sántít, mert elsősorban a sokat szenvedett romániai reálgazdaságot sújtja leginkább.
2025. január 09., 07:582025. január 09., 07:58
A salátatörvényként elhíresült – a költségvetési kiadások lefaragását előíró – sürgősségi kormányrendelet az új adózás miatt az egész könyvelési szakmát a feje tetejére állította 2025. január elsejétől. Az adóemeléseket, illetve a megszüntetett adókedvezmények kivezetését gyakorlatilag egyik napról a másikra kell átszámolni, alkalmazásukhoz nincs türelmi idő. Ilyen körülmények között
– foglalta össze a Krónikának az új jogszabály által okozott első sokkot Láng Éva kolozsvári könyvviteli szakember.
A kincses városban könyvelési céget működtető közgazdász ugyanakkor elismeri, hogy erre számítani lehetett, hiszen aki a román gazdaság folyamatait figyeli, az tisztában van vele, hogy a költségvetés óriási hiánnyal küszködik, amit pótolni kell. A szakember inkább azon csodálkozik, hogy a szakszervezetek háborognak, és tüntetéssel fenyegetőznek, holott akkor kellett volna tiltakozniuk, amikor az előző kormányok politikusai fűt-fát ígértek – a közszférában magas fizetéseket, és a nyugdíjak jelentős megemelését –, hiszen tudni lehetett, hogy a hatalmas pluszkiadásokat nincs honnan fedezni.
A költségvetési lefaragásokat tartalmazó jogszabály több előírásában félresikerült, ami nagyon megnehezíti mind a cégvezetők, mind a könyvelők dolgát. Az egyik vitatott kitétel a nehezen átlátható mikrovállalati adózás, ami idéntől csak bizonyos tevékenységek esetében alkalmazható. Láng Éva szerint amíg nem volt ennyi megszorítás a kis cégekkel szemben, a bevételek tervezhetőek voltak: a cégvezetők az üzletre összpontosítottak, és összforgalmuk után adóként befizették a megadott százalékot.
Ezzel szemben átalakították az adózási plafont, és szűrőket vezettek be különböző tevékenységek kirostálására, így a legtöbb kis vállalat vezetője újra kell gondolja, hogy idéntől milyen adózási formát választ cége számára” – fogalmazott portálunknak a könyvviteli szakember.
Láng Éva hangsúlyozza: az új körülmények között tevékenységi körönként változik, hogy kinek milyen cégadó kifizetődő. Aki kiskereskedelemmel foglalkozik, annak jobban megéri profitadót fizetni, viszont a szolgáltatást kínáló kisvállalkozók számára a mikroadó a járhatóbb úr, itt is meg kell azonban nézni, hogy a kormány milyen szolgáltatásokat törölt a mikroadóval élő cégek esetében. A szakember úgy látja, hogy amelyik kisvállalat alkalmazottakat foglalkoztat, ott a költségeket könnyebb leírni, ezért a 16 százalékos profitadó kisebb adóalapra számítódik, ami kedvezőbbé teheti az eleve nagyobb cégekre jellemző adózási formát a mikroadóval szemben.
– mutat rá Láng Éva a cégvezetők dilemmájára.
Láng Éva könyvviteli szakember szerint nehéz év elé néznek a válallkozók
Fotó: Facebook/Láng Éva
A munkavállalók adózása terén szintén nagy a bizonytalanság, hiszen az építőiparban, az IT-szektorban, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén dolgozók adózása gyökeresen megváltozik. Decemberben a kolozsvári könyvelési cég háza táján (is) számos bérmódosítás született a különböző cégek számára végzett bérszámfejtésben, hiszen 2025. január 1-jétől megnőtt a minimálbér értéke. A cégvezetők számításait gyakorlatilag keresztülhúzta az új adózási törvény, ami több területen megszüntette a korábbi adókedvezményeket. A cégvezetők és a könyvelők januárban kezdhetnek minden számítást elölről abból az alapállásból kiindulva, hogyha nem is nő, de legalább ne csökkenjen az alkalmazottak fizetése. A felsorolt ágazatokban ugyanis
De nem csak a munkáltatói terhek nőttek, hanem az osztalékadó mértékét is 8-ról 10 százalékra emelte a kormány, amit a vállalkozók ellenérzéssel fogadtak. ,,A 2025-ös pénzügyi változások azért is hozzák nehéz helyzetbe a reálgazdaságot, mert az elmúlt egy-két esztendő (is) nagyon nehéz volt. Miközben az állami szektor nagy lábon élt, költekezett, fizetéseket emelt, a cégek sokasodó gondjairól az egymást követő kormányok nem vettek tudomást. Ezzel magyarázható, hogy 2024-ben nagyon sok cég bezárt, lehúzta a rolót, elbocsájtotta az alkalmazottakat, mert a cégtulajdonosok úgy látták, Romániában kiszámíthatatlanná vált az üzleti élet. Félő, hogy az új adótörvényekkel ez a trend felerősödik” – nyomatékosította portálunknak Láng Éva.
Tánczos Barna pénzügyminiszter államháztartási megszorításait sokan elkerülhetetlennek tartják, de helytelenítik annak kivitelezési módját
Fotó: RMDSZ
Kérdésemre, hogy az idei adózási-pénzügyi változások miként csapódnak le a könyvelési szektorban, a kolozsvári szakember meglátása szerint – azzal együtt, hogy a könyvelők folyamatosan tanulnak, és képzik magukat – sokan úgy érzik, összecsapnak a fejük fölött a hullámok.
,,Sok könyvelési cég magasabb árat kér a szolgáltatásaiért, és kevesebb ügyfelet tart meg, mert a változó romániai jogszabályok miatt sokkal több munkája van. Az e-számlázással tovább bonyolították az életünket: ahelyett, hogy cégvezetőnek és könyvelőnek könnyebb lett volna, jóval nehezebbé vált a számvitel. Egy-egy számlán hosszú percekig rágódunk, hogy mennyire leírható és elszámolható költség, illetve kötődik-e a tevékenységhez, stb. A digitalizáció romániai változata sajnos nem tette könnyebbé a cégek életét” – mutat rá a túlbürokratizált romániai adózási rendszer rákfenéire a könyvelő.
A cégeket nehezítő állami nyomást tetőzi a munkaerőhiány.
Márpedig a szakember úgy látja, hogy a bérköveteléshez nincs meg a megfelelő szaktudás és szakmai alázat. „Sokan egy-két egyetemmel jelentkeznek meghallgatásra, de rögtön látni, mennyire hiányos a gyakorlati tudásuk. Amit csak idővel lehet bepótolni, ezért egy kezdő munkavállaló eleve nem kaphat annyit, mint a 40 éves szaki például. Sokszor itt akadnak el a fiatalokkal folytatott bértárgyalások” – írja körül tömören a munkaerő-foglalkoztatási gondokat a könyvelési cég vezetője.
A vállalkozók számára egyre nehezebb adózási-pénzügyi környezet ellenére tavaly rengeteg ajánlat volt hazai cégek részéről a fiatalok számára, de sok esetben amiatt nem sikerült munkaszerződést kötni, mert a valós tudásához képest a fiatal jelentkező irreálisan magas fizetést kért. Láng Éva szerint valójában nem a fiatal nemzedék a hibás ezért, hanem a romániai oktatási rendszer a szakiskolai, szaklíceumi képzéstől az egyetemi szintű oktatásig, amely nem felel meg a piaci elvárásoknak. Másrészt megkerülhetetlen a szülők felelőssége is, akik azt szorgalmazzák, hogy gyerekük végezzen el egy-két egyetemet, miközben a fiatal ezt kényszernek érzi, így a képzés nem az érdekeit szolgálja.
A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!