Adózás. A román pénzügyi hatóság még inkább ,,rászáll" a magánszektorra
Fotó: Beliczay László
A vállalkozók, az alkalmazottak és a könyvelők nehezen tudják megemészteni a román kormány új „salátarendeletét”, amely számos területen teljesen átalakította az adózás rendjét. A Krónika által megszólaltatott könyvviteli szakember szerint az államháztartás költségeinek lefaragása érthető, azonban az új adózás kivitelezése sántít, mert elsősorban a sokat szenvedett romániai reálgazdaságot sújtja leginkább.
2025. január 09., 07:582025. január 09., 07:58
A salátatörvényként elhíresült – a költségvetési kiadások lefaragását előíró – sürgősségi kormányrendelet az új adózás miatt az egész könyvelési szakmát a feje tetejére állította 2025. január elsejétől. Az adóemeléseket, illetve a megszüntetett adókedvezmények kivezetését gyakorlatilag egyik napról a másikra kell átszámolni, alkalmazásukhoz nincs türelmi idő. Ilyen körülmények között
– foglalta össze a Krónikának az új jogszabály által okozott első sokkot Láng Éva kolozsvári könyvviteli szakember.
A kincses városban könyvelési céget működtető közgazdász ugyanakkor elismeri, hogy erre számítani lehetett, hiszen aki a román gazdaság folyamatait figyeli, az tisztában van vele, hogy a költségvetés óriási hiánnyal küszködik, amit pótolni kell. A szakember inkább azon csodálkozik, hogy a szakszervezetek háborognak, és tüntetéssel fenyegetőznek, holott akkor kellett volna tiltakozniuk, amikor az előző kormányok politikusai fűt-fát ígértek – a közszférában magas fizetéseket, és a nyugdíjak jelentős megemelését –, hiszen tudni lehetett, hogy a hatalmas pluszkiadásokat nincs honnan fedezni.
A költségvetési lefaragásokat tartalmazó jogszabály több előírásában félresikerült, ami nagyon megnehezíti mind a cégvezetők, mind a könyvelők dolgát. Az egyik vitatott kitétel a nehezen átlátható mikrovállalati adózás, ami idéntől csak bizonyos tevékenységek esetében alkalmazható. Láng Éva szerint amíg nem volt ennyi megszorítás a kis cégekkel szemben, a bevételek tervezhetőek voltak: a cégvezetők az üzletre összpontosítottak, és összforgalmuk után adóként befizették a megadott százalékot.
Ezzel szemben átalakították az adózási plafont, és szűrőket vezettek be különböző tevékenységek kirostálására, így a legtöbb kis vállalat vezetője újra kell gondolja, hogy idéntől milyen adózási formát választ cége számára” – fogalmazott portálunknak a könyvviteli szakember.
Láng Éva hangsúlyozza: az új körülmények között tevékenységi körönként változik, hogy kinek milyen cégadó kifizetődő. Aki kiskereskedelemmel foglalkozik, annak jobban megéri profitadót fizetni, viszont a szolgáltatást kínáló kisvállalkozók számára a mikroadó a járhatóbb úr, itt is meg kell azonban nézni, hogy a kormány milyen szolgáltatásokat törölt a mikroadóval élő cégek esetében. A szakember úgy látja, hogy amelyik kisvállalat alkalmazottakat foglalkoztat, ott a költségeket könnyebb leírni, ezért a 16 százalékos profitadó kisebb adóalapra számítódik, ami kedvezőbbé teheti az eleve nagyobb cégekre jellemző adózási formát a mikroadóval szemben.
– mutat rá Láng Éva a cégvezetők dilemmájára.
Láng Éva könyvviteli szakember szerint nehéz év elé néznek a válallkozók
Fotó: Facebook/Láng Éva
A munkavállalók adózása terén szintén nagy a bizonytalanság, hiszen az építőiparban, az IT-szektorban, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén dolgozók adózása gyökeresen megváltozik. Decemberben a kolozsvári könyvelési cég háza táján (is) számos bérmódosítás született a különböző cégek számára végzett bérszámfejtésben, hiszen 2025. január 1-jétől megnőtt a minimálbér értéke. A cégvezetők számításait gyakorlatilag keresztülhúzta az új adózási törvény, ami több területen megszüntette a korábbi adókedvezményeket. A cégvezetők és a könyvelők januárban kezdhetnek minden számítást elölről abból az alapállásból kiindulva, hogyha nem is nő, de legalább ne csökkenjen az alkalmazottak fizetése. A felsorolt ágazatokban ugyanis
De nem csak a munkáltatói terhek nőttek, hanem az osztalékadó mértékét is 8-ról 10 százalékra emelte a kormány, amit a vállalkozók ellenérzéssel fogadtak. ,,A 2025-ös pénzügyi változások azért is hozzák nehéz helyzetbe a reálgazdaságot, mert az elmúlt egy-két esztendő (is) nagyon nehéz volt. Miközben az állami szektor nagy lábon élt, költekezett, fizetéseket emelt, a cégek sokasodó gondjairól az egymást követő kormányok nem vettek tudomást. Ezzel magyarázható, hogy 2024-ben nagyon sok cég bezárt, lehúzta a rolót, elbocsájtotta az alkalmazottakat, mert a cégtulajdonosok úgy látták, Romániában kiszámíthatatlanná vált az üzleti élet. Félő, hogy az új adótörvényekkel ez a trend felerősödik” – nyomatékosította portálunknak Láng Éva.
Tánczos Barna pénzügyminiszter államháztartási megszorításait sokan elkerülhetetlennek tartják, de helytelenítik annak kivitelezési módját
Fotó: RMDSZ
Kérdésemre, hogy az idei adózási-pénzügyi változások miként csapódnak le a könyvelési szektorban, a kolozsvári szakember meglátása szerint – azzal együtt, hogy a könyvelők folyamatosan tanulnak, és képzik magukat – sokan úgy érzik, összecsapnak a fejük fölött a hullámok.
,,Sok könyvelési cég magasabb árat kér a szolgáltatásaiért, és kevesebb ügyfelet tart meg, mert a változó romániai jogszabályok miatt sokkal több munkája van. Az e-számlázással tovább bonyolították az életünket: ahelyett, hogy cégvezetőnek és könyvelőnek könnyebb lett volna, jóval nehezebbé vált a számvitel. Egy-egy számlán hosszú percekig rágódunk, hogy mennyire leírható és elszámolható költség, illetve kötődik-e a tevékenységhez, stb. A digitalizáció romániai változata sajnos nem tette könnyebbé a cégek életét” – mutat rá a túlbürokratizált romániai adózási rendszer rákfenéire a könyvelő.
A cégeket nehezítő állami nyomást tetőzi a munkaerőhiány.
Márpedig a szakember úgy látja, hogy a bérköveteléshez nincs meg a megfelelő szaktudás és szakmai alázat. „Sokan egy-két egyetemmel jelentkeznek meghallgatásra, de rögtön látni, mennyire hiányos a gyakorlati tudásuk. Amit csak idővel lehet bepótolni, ezért egy kezdő munkavállaló eleve nem kaphat annyit, mint a 40 éves szaki például. Sokszor itt akadnak el a fiatalokkal folytatott bértárgyalások” – írja körül tömören a munkaerő-foglalkoztatási gondokat a könyvelési cég vezetője.
A vállalkozók számára egyre nehezebb adózási-pénzügyi környezet ellenére tavaly rengeteg ajánlat volt hazai cégek részéről a fiatalok számára, de sok esetben amiatt nem sikerült munkaszerződést kötni, mert a valós tudásához képest a fiatal jelentkező irreálisan magas fizetést kért. Láng Éva szerint valójában nem a fiatal nemzedék a hibás ezért, hanem a romániai oktatási rendszer a szakiskolai, szaklíceumi képzéstől az egyetemi szintű oktatásig, amely nem felel meg a piaci elvárásoknak. Másrészt megkerülhetetlen a szülők felelőssége is, akik azt szorgalmazzák, hogy gyerekük végezzen el egy-két egyetemet, miközben a fiatal ezt kényszernek érzi, így a képzés nem az érdekeit szolgálja.
A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!