Fotó: Pixabay.com
Egy sor adóügyi módosítással indul augusztus. Többek között nő a dohányipari termékek és szeszes italok jövedéki adója, nagyobb adót kell fizetni a szerencsejátékokból származó nyeremény után, a részmunkaidős szerződések után pedig a minimálbér után fizetendő hozzájárulást kell lepengetni.
2022. július 31., 13:052022. július 31., 13:05
2022. július 31., 13:162022. július 31., 13:16
Az adótörvénykönyvet módosító, július 15-én elfogadott, 2022/16-os számú kormányrendelet több előírása már augusztustól életbe lép. Ezek egyike, hogy
Kivételt képeznek a diákok, a 26 évesnél fiatalabb egyetemi hallgatók, a fogyatékkal élők, illetve azok a személyek, akik esetében a törvény előírja, hogy napi 8 óránál kevesebbet dolgozhatnak, a nyugdíjasok, azok a személyek, akik két vagy több munkaszerződés után kapnak juttatást az adott hónapban, és az adóalap eléri legalább a minimálbér szintjét.
Ami a szerencsejátékokból származó jövedelmet illeti, a 10 000 lejig terjedő nyeremény után 3 százalékos adót, a 10 000 lej feletti összegek után 300 lejt + 20 százalékot, 66 750 lej felett 11 650 lejt + 40 százalékot kell fizetni.
Elfogadta a kormány pénteki ülésén az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet.
A cigaretta jövedéki adója eközben ezer szálanként 594,97 lejre nő a jelenlegi 563,97 lejre nő, ami miatt drágulás várható. A szeszes italok jövedéki adója 20 százalékkal emelkedik, a sörgyártók szövetsége pedig már jelezte is: augusztustól drágításra készülnek.
További módosítás, hogy ezentúl csak azok részesülhetnek az építőipari adókedvezményekben, akiknek a havi fizetése nem éri el a bruttó 10 000 lejt. Ugyanez az előírás érvényes a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók fizetésére is.
Közalkalmazotti létszámstoppal, szociális intézkedésekkel és adóügyi változásokkal kezdődött a második félév Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!