
Fotó: Gov.ro
Elfogadta a kormány pénteki ülésén az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet. Adrian Câciu pénzügyminiszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón azt mondta, néhány intézkedés már jövő hónap elejétől életbe lép, a legtöbb módosítás azonban 2023. január 1-jétől lesz érvényes.
2022. július 15., 12:282022. július 15., 12:28
2022. július 15., 14:122022. július 15., 14:12
Január elsejével a jelenlegi 5-ről 9 százalékra emelkedik a szállodákban, éttermekben és étkeztetési cégeknél alkalmazott áfa-kulcs. Az édesített italok eddig kedvezményes, 9 százalékos áfája helyett az általános, 19 százalékos áfát alkalmazzák. Az osztalékadó a jelenlegi 5-ről 8 százalékra emelkedik, a szerencsejátékokból származó jövedelmekre pedig progresszív adót vetnek ki.
A kormányülés elején Nicolae Ciucă hangsúlyozta, az adóügyi módosításokról szóló sürgősségi rendelet tervezetének közvitára bocsátása után egyeztetéseket folytattak a tervezett intézkedésekről az üzleti szféra, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek képviselőivel, illetve kikérték a nemzetközi pénzintézetek, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap véleményét is.
– idézte a kormányfő kijelentését az Agerpres.
Nicolae Ciucă kiemelte, a héten közzétett statisztikai adatok szerint a legutóbbi öt hónapban 53,1 százalékkal nőttek a külföldi közvetlen tőkeberuházások Romániában. Ez azt igazolja, hogy a kormány eddigi és jövőbeni intézkedései ösztönzőleg hatnak a beruházásokra, segítik a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését – véli.
Adrian Câciu pénzügyminiszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón azt mondta, néhány intézkedés már jövő hónap elejétől életbe lép, a legtöbb módosítás azonban 2023. január 1-jétől lesz érvényes.
Az augusztus 1-jétől érvényes módosítások között említette a tárcavezető a dohánytermékek és az alkoholos italok jövedéki adójának emelését, és ugyancsak jövő hónaptól a jelenlegi 30 ezer lejről 10 ezer lejre csökken a felső határ, ameddig adókedvezményre jogosultak az építőiparban és élelmiszeriparban tevékenykedők.
Míg a rendelettervezet eredeti változata szerint ezt a módosítást augusztus 1-jétől vezették volna be, a pénteken elfogadott változat értelmében csak jövő év elejétől lép hatályba.
Ugyancsak jövő év elejétől a jelenlegi 1 millió euróról 500 ezer euróra csökken a bevételhatár, ameddig egy vállalat mikrovállalkozásnak minősül. A miniszter emlékeztetett, a mikrovállalkozásoknak rendelkezniük kell legalább egy alkalmazottal, a tanácsadási és menedzsment-tevékenységből származó jövedelmüket 20 százalékban korlátozzák, és kizárják a mikrovállalkozások által választható tevékenységi körök közül a banki, a biztosítási és viszontbiztosítási, a tőkepiaci tevékenységet és a szerencsejátékokat.
Rámutatott továbbá, az éttermi, catering- és szállodai szolgáltatások áfakulcsa a jelenlegi 5 százalékról 9 százalékra nő, a cukros üdítőitalok pedig lekerülnek a kedvezményes áfakulcs alá sorolt termékek listájáról, ezekre 19 százalékos áfát kell fizetni.
Az intézkedésektől 2022-ben 1,19 milliárd lej, jövőre pedig több mint 10,5 milliárd lej pluszbevételt remény a kormány.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!