
Fotó: gov.ro
Elhalasztotta a román kormány péntekre tervezett rendkívüli ülését, amelynek napirendje szerint terítékre került volna a szakszervezetek és a munkáltatók által egyaránt ellenzett adó- és járulékintézkedések elfogadása.
2017. november 03., 14:292017. november 03., 14:29
2017. november 03., 16:142017. november 03., 16:14
Meg nem erősített hírek szerint az adótörvénykönyv módosítása nem kapta meg a szükséges jóváhagyásokat, hiányzik több, a tervezetek előterjesztéséhez szükséges jóváhagyás, amelyeket az illetékes minisztériumoktól, illetve különböző intézményektől várnak. Például a parlament és a kormány konzultatív szerveként működő társadalmi és gazdasági egyeztető tanács (CES) a napokban negatívan véleményezte a tervezett adóreformot. (A CES-ben képviseltetik magukat a munkáltatók, a szakszervezetek és a civil szervezetek).
A Mihai Tudose vezette kormány intézkedéseit hevesen bírálják a szakszervezetek. Az érdekvédelmi szervezetek elsősorban azzal elégedetlenek, hogy a szociálliberális kormány a jövő év elejétől a munkavállalókra akarja áthárítani a társadalombiztosítási járulékokat, amelyek egy része jelenleg a munkáltatót terhelik. A CNSRL Frăția úgy véli, hogy a kormány adó- és járulékpolitikája a versenyszférában a bérek csökkenéséhez vezet, vagy munkahelyek megszűnését eredményezi, a szociáldemokraták választási kampányában beígért – és az új közalkalmazotti bértörvény által azóta előirányzott – béremelésekből semmi sem marad, ha a kormány nagyobb járulékfizetési kötelezettséggel terheli a megemelt bruttó béreket.
Ezért a szakszervezeti tömörülés aláírásgyűjtést kezd félmilliós tagsága körében az általános munkabeszüntetés meghirdetéséhez, amely az energetikai, vegyipari, távközlési, közlekedési, bútoripari ágazatokat, valamint a közoktatást, egészségügyet és közigazgatást érintheti.
Iohannis szerint hamis a koalíció azon állítása, hogy nőnének a nettó bérek. Úgy vélte: a kormány nem megalapozott gazdasági számítások, hanem egy „fércmű” alapján akarja máról holnapra felforgatni az adó- és járulékrendszert. A 3329 lejes bruttó átlagbér példáját alapul véve Iohannis rámutatott: a jelenleg 2335 lejes nettó bér januártól csak három lejjel növekedhet, de csak akkor, ha a munkaadó jóhiszeműen nem csökkenti az illető munkavállalóra fordított 4086 lejes bérköltséget, vagyis a bruttó fizetés növelésére fordítja, és nem teszi zsebre azt a pénzt, amit jelenleg a járulékokra fordít. Az elnök érthetetlennek nevezte, mi célt szolgál az adó- és járulékrendszer felforgatása, ha az nem eredményez jövedelemnövekedést és mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek tiltakoznak ellene.
Jelenleg a munkavállalók bruttó fizetéséből 16,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le, amely felett a munkáltatónak is be kell még fizetnie a bruttó bér 22,75 százalékának megfelelő tb-járulékot. A kormány jövő évtől egyedül a munkavállaló bruttó fizetését akarja megterhelni 35 százalékos tb-járulékkal, míg a munkáltató ezen felül csak a bruttó 2,25 százalékának megfelelő összeget kell befizetnie a munkabiztosítási alapba. A jövedelemadó a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökkenne januártól. Azt a kormány is elismeri, hogy ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazott nettó jövedelme ne csökkenjen, erre azonban nem lehet törvénnyel kényszeríteni őket.
A kormányülést hétfőn tartják meg, jelentette be a Tudose-kabinet sajtóirodája. Mint írták, az ülés időpontját majd időben közlik, adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
szóljon hozzá!