A legtöbb pénze kilenc németországi cégnek volt, összesen 77 ezer dollár, majd két franciaországi cégnek összesen 12 ezer dollár és egy osztrák cégnek 8 ezer dollár. Szám szerint a legtöbb cég, vagyis 57 kereskedelmi társaság Magyarországról érkezett, ezek kezében volt a törzstőke 51 százaléka. Hermann Rosner elmondta, az 1990. és 2008. között eltelt tizennyolc esztendő alatt Kovászna megyébe összesen 177 millió dollár külföldi tőke érkezett, a legtöbb, 64 millió dollár Magyarországról, 50 millió Hollandiából és 22 millió dollár Németországból. A kereskedelmi kamara elnöke szerint precedens nélküli pénzügyi válságot élünk meg. „Kovászna megye be van oltva a válsághelyzet ellen, hiszen a sikertelen magánosítások során a helyiek ezrei veszítették el munkahelyüket” – fogalmazta meg Rosner. Mint hangsúlyozta, Kovászna megye előnyt kovácsolhat a gazdasági elmaradottságából és a gazdasági válságból egyaránt. Szerinte ugyanis a pénzügyi válság hatására normalizálódik az ingatlanpiac, az árak reálisak lesznek, a munkavállalók jobban képezik magukat, és rugalmasabbak lesznek.
Rosner úgy látja, Kovászna megyében a sikertelen privatizálást a turizmusban lehetne kiaknázni, kialakítva egy zöld oázist. A tiszta, még nem szennyezett légkörrel lehet turistákat csábítani, a természeti adottságokat, a borvízforrásokat, mofettákat kihasználni, biotermékeket előállítani. Rosner szerint Kovászna megyének rengeteg előnye van, amivel vonzani lehet a befektetőket: a jó munkamorál, az alacsony átlagbér, a nagyvárosokhoz viszonyítva minimális korrupció és bürokrácia, az épülő vidombáki repülőtér közelsége, áthalad majd a megyén a tervezett Budapest–Konstanca gyorsvasút, illetve az Ozsdula–Focşani út, ami 160 kilométerrel rövidíti le az utat a tengerpartra.
Mint elhangzott, a kereskedelmi és iparkamara prioritása erre az évre, hogy csökkentse a pénzügyi válság hatását, kilobbizza a vakációs csekkek bevezetését, visszavegye a Cégbíróságot az igazságügyi minisztérium fennhatósága alól, és olyan posztprivatizációs törvényt fogadtasson el, amely alapján a kisrészvényesek felelősségre vonhatják a többségi tulajdonost, hogyan gazdálkodik a magánosítás során megszerzett javakkal.
Tömeges elbocsátásra kényszerül Háromszék egyik legnagyobb készruhagyára, a kézdivásárhelyi Secuiana Rt. A céhes város legrégebbi nadrággyára – alapkövét 1968-ban rakták le – a nehéz gazdasági körülményekre hivatkozva 160 alkalmazottjától kénytelen megválni. A vállalat által kibocsátott sajtóközlemény szerint az elbocsátásnak több oka is van, többek között az egyik külföldi ügyfél megrendelése drasztikusan csökkent, ugyanakkor az áru belföldi értékesítése is jelentős visszaesést mutat. A gyár helyzetét nagyban befolyásolta az is, hogy a lej a sosem látott mélyponton van az euróval szemben, s a cég költségeit általában euróban számolják el. Szintén negatívan befolyásolta a céget, hogy januártól ismét meg kellett emelni a minimálbért. A gyár a termelési kapacitást 30 százalékkal, míg az alkalmazottak számát 20 százalékkal csökkenti. Ez azt jelenti, hogy a 774 alkalmazottból a létszámcsökkentést követően 614-en maradnak. A vállalat fénykorában közel kétezer embernek biztosított munkát, de az utóbbi években a készruhaipari piacon adódó gondok miatt fokozatosan csökkentenie kellett a létszámot. Kézdivásárhelyen az említett gyáron kívül még négy készruhagyár működik. Egy másik kézdivásárhelyi üzem, az Amylum Románia Rt. 2009 szeptemberéig elbocsátja megmaradt alkalmazottait. A holland főtulajdonos döntése húsz személyt érint, a keményítőgyártásra szakosodott gyár ősztől csak értékesítési irodaként fog működni.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.