2009. január 13., 07:002009. január 13., 07:00
A lej lejtmenetének folytatódása pedig igen szomorú kilátásokat vet fel. A pénzpiaci szakértők borúlátóak, szerintük a 4,5 lejes árfolyam sem kizárt a jövőben. Ugyanakkor szinte egybehangzóan állítják, a lej erősödésére csak az év második felében lehet majd számítani. Ez pedig valamennyi gazdasági szektorra nagymértékben ki fog hatni, a bankárok és importőrök máris a válság túlélését elősegítő stratégiákon dolgoznak.
Ugyan a bankárok egyelőre még úgy nyilatkoznak, hogy az elmúlt hetek valutapiaci történései nem hatottak ki negatívan a hiteltörlesztésekre, a jövőben mindenképp nőni fog azoknak a száma, akik a megnövekedett árfolyam miatt nem tudják kifizetni havi törlesztőrészleteiket. A felvett hitelek 56 százalékát teszik ki a devizakölcsönök, éppen ezért valamennyi bank szakértői olyan megoldáscsomagokat készülnek kidolgozni, amelyek a gondba került ügyfeleken segítenek majd. „Ilyen intézkedés lehet a törlesztési időszak meghosszabbítása, ami által csökken a havi összeg, ugyanakkor azt is tervbe vettük, hogy pluszköltségek nélkül átszámítjuk az euróhiteleket lej alapú hitelekre, szükség esetén pedig a türelmi időt is meghosszabbíthatjuk” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak Major Zoltán, az UniCredit Ţiriac Bank retailért felelős alelnöke. Az EFG Eurobank csoport tulajdonában álló Bancpost is hasonló intézkedéscsomaggal rukkolt elő a tavalyi év végén. A pénzintézet ügyfelei január végéig ingyenesen választhatják meg, hogy milyen fizetőeszközben kívánják a továbbiakban törleszteni korábban felvett kölcsöneiket, továbbá több részletet is törleszthetnek, illetve módosíthatják a törlesztési időszak végidőpontját.
Amennyiben az euró a jelenlegi árfolyamon marad, netalán több mint három héten keresztül tovább emelkedik, az élelmiszerek és más termékek drágulására egyaránt számítani kell. Az élelmiszer-ipari munkáltatók máris 15–20 százalékos áremelkedésről beszélnek. A legnagyobb mértékben valószínűleg a sertéshús, illetve az ebből készült felvágottak drágulnak a közeljövőben, a Romániában forgalmazott sertéshús 70 százaléka külföldi eredetű. A tejtermékek árára is kihat a drágulási hullám, a nyersanyag több mint 30 százaléka érkezik ugyanis más országból. A gyümölcsökért és zöldségekért is borsosabb árat kell fizetni az elkövetkező hónapokban, Románia az éves zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyiségéből mindössze három hónapnyit termel meg magának.
Nem csak az importtermékek sínylik meg azonban a lej gyengülését, a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az élelmiszerpiacon már meg is történtek az első spekulációk: miközben a téli ünnepeket követően a marhahús eltűnt a mészárszékekből, alig pár napja az év végi árnál 30 százalékkal drágábban jelent meg. Az ármódosításnak pedig – teszik hozzá a szakemberek – semmi köze nem lehet a lej gyengüléséhez, mivel a hús többsége hazai vágóhidakról került ki. Míg karácsony környékén 8,5-9 lejért lehetett marhahúst vásárolni, amikor újra megjelent a boltokban, már 11,5-12 lejt is elkértek érte.
„Fennáll annak a veszélye, hogy a hazai termékek az importáruknál is gyorsabb ütemben dráguljanak, amennyiben az euró árfolyama nem fog csökkenni. Mindez azzal magyarázható, hogy a román termékek ára nagyban függ az ingatlanbérleti díjak alakulásától, ezeket pedig átlagban euróban szabják meg a bérbeadók. A gázválság is mindenképp kihat az árakra, továbbá a termelők többsége valutában felvett hiteleket is törleszt. Ez utóbbiakat a SAPARD-program keretében végzett fejlesztések önrészére vagy a modernebb technológiák alkalmazására vették fel a korábbi években” – nyilatkozta a Gândul című országos napilapnak Dragoş Frumosu, az Élelmiszer-ipari Szövetség elnöke. Hozzátette: ilyen körülmények között 15, de akár 20 százalékos drágulásra is lehet számítani.
Cristian Pârvan, a Román Üzletemberek Szövetségének elnöke a hazai termelés újjáélesztésében látja a megoldást. „Természetellenes, hogy a külkereskedelmi mérleghiánynak csak az élelmiszer-ipari szegmense 3 milliárd euróra rúg” – szögezte le az üzletember. Hozzátette: nagy előrelépést jelentene, ha sürgősen, még február végéig gyakorlatba ültetnék az Adriean Videanu gazdasági miniszter által már bejelentett műtrágyavásárlási támogatást.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, ebben a támogatásban látja a hazai műtrágyagyártás fellendülését a marosvásárhelyi Azomureş vegyipari kombinát vezetősége és szakszervezete is. Az olcsóbb külföldi műtrágya piacnyerését követően ugyanis kénytelenek voltak csökkenteni, majd teljes mértékben leállítani a termelést.
Bár a korábbi években, amikor hasonlóképpen gyenge volt a lej az euróhoz képest, az exportőrök hatalmas nyereségeket értek el, erre idén már nem számíthatnak. A hazai kivitel 70 százaléka ugyanis európai uniós országba irányult tavaly, a tagállamokban már bekövetkezett vagy küszöbönálló recesszió ennek idén mindenképp gátat fog szabni. Ugyanakkor nagymértékben kihat az exportra a gázválság is, a kivitelre gyártott termékek jelentős hányadát ugyanis a vaskohászati, illetve a vegyipari termékek tették ki. Az autó- és textilipari kivitel is számottevő volt, ezen a területen azonban a megrendelések csökkenése már decemberben érezhető volt. Maria Grapini, a Könnyűipari Munkáltatók Szövetségének elnöke és az Exportőrök Országos Tanácsának tagja nem derűlátó. Mint mondta, a megrendelések csökkenése miatta exportbevételre nem igazán lehet számítani, viszont a hazai piacon óriási lehetőség mutatkozik. „Teret tudunk hódítani a jelen körülmények között abban a szegmensben, amelyet eddig az importcikkek uraltak. A behozott áruk ugyanis a magas euróárfolyam miatt drágulni fognak” – fogalmazott Maria Grapini. Hozzátette: az exportra semmiképp sem lehet idén számítani.
Az egyre drágább euró mindenképp az importőrökre lesz a legnagyobb hatással. A külföldről behozott nyersanyagokért jóval nagyobb összeget kell ugyanis fizetni, a bevételek azonban lényegesen alacsonyabbak lesznek. Mihai Ionescu, a Romániai Importőrök és Exportőrök Szövetségének főtitkára úgy látja, a lej gyengüléséből mindössze a devizapiaci spekulánsok tudnak hasznot húzni. „Akik számottevő összegeket nyernek, azok a nemzetközi valutapiaci spekulánsok. Most 4 lej fölötti árfolyamon eladják eurótartalékaikat, a lejt bankban kamatoztatják, amikor pedig ismét megerősödik a román fizetőeszköz, akkor azt visszaváltják euróra.
A nagy nemzetközi üzlethálózatok képviselői szinte egybehangzóan úgy látják, rájuk csak kismértékben hat ki a lej gyengülése. Mint indokolják, a polcaikon kínált áru legnagyobb része hazai beszállítóktól származik, míg az importcikkek szállítóinak áremelése ellen határidős és viszontbiztosítási szerződésekkel tudnak védekezni.
„Jelen pillanatban még semmilyen hatással nincs ránk nézve az euró lejhez viszonyított erősödése. Nagyon keveset importálunk, s ezek nagy részét is dollárban fizetjük” – fogalmazott Andreea Mihai, a Carrefour Románia marketingigazgatója. „Kétlem, hogy a helyzet nagyon súlyos lenne. Amíg a romániai lakosság a vásárlások nagy részét a szupermarketekben bonyolítja le, nem lesz gondunk az árfolyam miatt” – véli Octavian Cojocaru, a Kaufland Románia marketingese.
A lej értékvesztése tovább súlyosbíthatja a globális gazdasági válság hatását az építőipari vállalkozókra. A szektor munkáltatóinak már e nélkül is számos gonddal kellett megküzdeniük, hisz az ingatlanok iránti kereslet drasztikus mértékben csökkent az elmúlt hónap leforgása alatt, az árak zuhanása és a be nem folyt összegek miatt pedig a hitelek törlesztése is komoly fejtörést okoz számukra. Az euró erősödése miatt pedig a nyersanyagok drágulása is elkerülhetetlenné válik – vélik a szakemberek, akik szerint ördögi körbe kerültek, mivel a jelenlegi euróárfolyamon a hitelképes lakosok száma is csökken, ami további nyomást gyakorol az építőiparban tevékenykedőkre.
Nem kezeli külön eseményként a lej gyengülését a válságtól Cristian Erbaşu, az Építőipari Munkáltatók Szövetségének alelnöke, aki szerint a lej értékvesztése a pénzügyi válság egyik következménye.
A vasúti és közúti szállítók is panaszkodnak, mivel szerintük a román fizetőeszköz gyengülése a költségek növekedéséhez, és a válság miatt amúgy is csökkenő megrendelések további visszaesésére számíthatnak. A legnagyobb mértékben azokra a vállalatokra sújt le a jelen helyzet, akik az exportőrök termékeit szállították a korábbi években külföldre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok