2009. január 13., 07:002009. január 13., 07:00
A lej lejtmenetének folytatódása pedig igen szomorú kilátásokat vet fel. A pénzpiaci szakértők borúlátóak, szerintük a 4,5 lejes árfolyam sem kizárt a jövőben. Ugyanakkor szinte egybehangzóan állítják, a lej erősödésére csak az év második felében lehet majd számítani. Ez pedig valamennyi gazdasági szektorra nagymértékben ki fog hatni, a bankárok és importőrök máris a válság túlélését elősegítő stratégiákon dolgoznak.
Ugyan a bankárok egyelőre még úgy nyilatkoznak, hogy az elmúlt hetek valutapiaci történései nem hatottak ki negatívan a hiteltörlesztésekre, a jövőben mindenképp nőni fog azoknak a száma, akik a megnövekedett árfolyam miatt nem tudják kifizetni havi törlesztőrészleteiket. A felvett hitelek 56 százalékát teszik ki a devizakölcsönök, éppen ezért valamennyi bank szakértői olyan megoldáscsomagokat készülnek kidolgozni, amelyek a gondba került ügyfeleken segítenek majd. „Ilyen intézkedés lehet a törlesztési időszak meghosszabbítása, ami által csökken a havi összeg, ugyanakkor azt is tervbe vettük, hogy pluszköltségek nélkül átszámítjuk az euróhiteleket lej alapú hitelekre, szükség esetén pedig a türelmi időt is meghosszabbíthatjuk” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak Major Zoltán, az UniCredit Ţiriac Bank retailért felelős alelnöke. Az EFG Eurobank csoport tulajdonában álló Bancpost is hasonló intézkedéscsomaggal rukkolt elő a tavalyi év végén. A pénzintézet ügyfelei január végéig ingyenesen választhatják meg, hogy milyen fizetőeszközben kívánják a továbbiakban törleszteni korábban felvett kölcsöneiket, továbbá több részletet is törleszthetnek, illetve módosíthatják a törlesztési időszak végidőpontját.
Amennyiben az euró a jelenlegi árfolyamon marad, netalán több mint három héten keresztül tovább emelkedik, az élelmiszerek és más termékek drágulására egyaránt számítani kell. Az élelmiszer-ipari munkáltatók máris 15–20 százalékos áremelkedésről beszélnek. A legnagyobb mértékben valószínűleg a sertéshús, illetve az ebből készült felvágottak drágulnak a közeljövőben, a Romániában forgalmazott sertéshús 70 százaléka külföldi eredetű. A tejtermékek árára is kihat a drágulási hullám, a nyersanyag több mint 30 százaléka érkezik ugyanis más országból. A gyümölcsökért és zöldségekért is borsosabb árat kell fizetni az elkövetkező hónapokban, Románia az éves zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyiségéből mindössze három hónapnyit termel meg magának.
Nem csak az importtermékek sínylik meg azonban a lej gyengülését, a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az élelmiszerpiacon már meg is történtek az első spekulációk: miközben a téli ünnepeket követően a marhahús eltűnt a mészárszékekből, alig pár napja az év végi árnál 30 százalékkal drágábban jelent meg. Az ármódosításnak pedig – teszik hozzá a szakemberek – semmi köze nem lehet a lej gyengüléséhez, mivel a hús többsége hazai vágóhidakról került ki. Míg karácsony környékén 8,5-9 lejért lehetett marhahúst vásárolni, amikor újra megjelent a boltokban, már 11,5-12 lejt is elkértek érte.
„Fennáll annak a veszélye, hogy a hazai termékek az importáruknál is gyorsabb ütemben dráguljanak, amennyiben az euró árfolyama nem fog csökkenni. Mindez azzal magyarázható, hogy a román termékek ára nagyban függ az ingatlanbérleti díjak alakulásától, ezeket pedig átlagban euróban szabják meg a bérbeadók. A gázválság is mindenképp kihat az árakra, továbbá a termelők többsége valutában felvett hiteleket is törleszt. Ez utóbbiakat a SAPARD-program keretében végzett fejlesztések önrészére vagy a modernebb technológiák alkalmazására vették fel a korábbi években” – nyilatkozta a Gândul című országos napilapnak Dragoş Frumosu, az Élelmiszer-ipari Szövetség elnöke. Hozzátette: ilyen körülmények között 15, de akár 20 százalékos drágulásra is lehet számítani.
Cristian Pârvan, a Román Üzletemberek Szövetségének elnöke a hazai termelés újjáélesztésében látja a megoldást. „Természetellenes, hogy a külkereskedelmi mérleghiánynak csak az élelmiszer-ipari szegmense 3 milliárd euróra rúg” – szögezte le az üzletember. Hozzátette: nagy előrelépést jelentene, ha sürgősen, még február végéig gyakorlatba ültetnék az Adriean Videanu gazdasági miniszter által már bejelentett műtrágyavásárlási támogatást.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, ebben a támogatásban látja a hazai műtrágyagyártás fellendülését a marosvásárhelyi Azomureş vegyipari kombinát vezetősége és szakszervezete is. Az olcsóbb külföldi műtrágya piacnyerését követően ugyanis kénytelenek voltak csökkenteni, majd teljes mértékben leállítani a termelést.
Bár a korábbi években, amikor hasonlóképpen gyenge volt a lej az euróhoz képest, az exportőrök hatalmas nyereségeket értek el, erre idén már nem számíthatnak. A hazai kivitel 70 százaléka ugyanis európai uniós országba irányult tavaly, a tagállamokban már bekövetkezett vagy küszöbönálló recesszió ennek idén mindenképp gátat fog szabni. Ugyanakkor nagymértékben kihat az exportra a gázválság is, a kivitelre gyártott termékek jelentős hányadát ugyanis a vaskohászati, illetve a vegyipari termékek tették ki. Az autó- és textilipari kivitel is számottevő volt, ezen a területen azonban a megrendelések csökkenése már decemberben érezhető volt. Maria Grapini, a Könnyűipari Munkáltatók Szövetségének elnöke és az Exportőrök Országos Tanácsának tagja nem derűlátó. Mint mondta, a megrendelések csökkenése miatta exportbevételre nem igazán lehet számítani, viszont a hazai piacon óriási lehetőség mutatkozik. „Teret tudunk hódítani a jelen körülmények között abban a szegmensben, amelyet eddig az importcikkek uraltak. A behozott áruk ugyanis a magas euróárfolyam miatt drágulni fognak” – fogalmazott Maria Grapini. Hozzátette: az exportra semmiképp sem lehet idén számítani.
Az egyre drágább euró mindenképp az importőrökre lesz a legnagyobb hatással. A külföldről behozott nyersanyagokért jóval nagyobb összeget kell ugyanis fizetni, a bevételek azonban lényegesen alacsonyabbak lesznek. Mihai Ionescu, a Romániai Importőrök és Exportőrök Szövetségének főtitkára úgy látja, a lej gyengüléséből mindössze a devizapiaci spekulánsok tudnak hasznot húzni. „Akik számottevő összegeket nyernek, azok a nemzetközi valutapiaci spekulánsok. Most 4 lej fölötti árfolyamon eladják eurótartalékaikat, a lejt bankban kamatoztatják, amikor pedig ismét megerősödik a román fizetőeszköz, akkor azt visszaváltják euróra.
A nagy nemzetközi üzlethálózatok képviselői szinte egybehangzóan úgy látják, rájuk csak kismértékben hat ki a lej gyengülése. Mint indokolják, a polcaikon kínált áru legnagyobb része hazai beszállítóktól származik, míg az importcikkek szállítóinak áremelése ellen határidős és viszontbiztosítási szerződésekkel tudnak védekezni.
„Jelen pillanatban még semmilyen hatással nincs ránk nézve az euró lejhez viszonyított erősödése. Nagyon keveset importálunk, s ezek nagy részét is dollárban fizetjük” – fogalmazott Andreea Mihai, a Carrefour Románia marketingigazgatója. „Kétlem, hogy a helyzet nagyon súlyos lenne. Amíg a romániai lakosság a vásárlások nagy részét a szupermarketekben bonyolítja le, nem lesz gondunk az árfolyam miatt” – véli Octavian Cojocaru, a Kaufland Románia marketingese.
A lej értékvesztése tovább súlyosbíthatja a globális gazdasági válság hatását az építőipari vállalkozókra. A szektor munkáltatóinak már e nélkül is számos gonddal kellett megküzdeniük, hisz az ingatlanok iránti kereslet drasztikus mértékben csökkent az elmúlt hónap leforgása alatt, az árak zuhanása és a be nem folyt összegek miatt pedig a hitelek törlesztése is komoly fejtörést okoz számukra. Az euró erősödése miatt pedig a nyersanyagok drágulása is elkerülhetetlenné válik – vélik a szakemberek, akik szerint ördögi körbe kerültek, mivel a jelenlegi euróárfolyamon a hitelképes lakosok száma is csökken, ami további nyomást gyakorol az építőiparban tevékenykedőkre.
Nem kezeli külön eseményként a lej gyengülését a válságtól Cristian Erbaşu, az Építőipari Munkáltatók Szövetségének alelnöke, aki szerint a lej értékvesztése a pénzügyi válság egyik következménye.
A vasúti és közúti szállítók is panaszkodnak, mivel szerintük a román fizetőeszköz gyengülése a költségek növekedéséhez, és a válság miatt amúgy is csökkenő megrendelések további visszaesésére számíthatnak. A legnagyobb mértékben azokra a vállalatokra sújt le a jelen helyzet, akik az exportőrök termékeit szállították a korábbi években külföldre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok