
Sokk. A politikai káosz a gazdaságot is maga után ránthatja a Fitch szerint
A Fitch hitelminősítő stabilról negatívra módosította Románia hosszú lejáratú adósságának (IDR) kilátását, miközben megerősítette a „BBB-” minősítést.
2024. december 18., 11:032024. december 18., 11:03
2024. december 18., 13:452024. december 18., 13:45
A Fitch többek között politikai kockázati tényezőkre, köztük a „politikai hitelesség erodálódására” és a politikai bizonytalanságra, valamint a költségvetési csúszásokra és a fenntarthatatlan kiadásokra hivatkozva rontotta az ország kilátásait.
Ez azzal a következménnyel jár, hogy Románia magasabb kamattal jut hitelhez a pénzpiacokon.
„A politikai bizonytalanság befolyásolja a költségvetési kilátásokat: a politikai bizonytalanság növekedett, és értékelésünk szerint ez valószínűleg jelentős negatív hatással lesz a költségvetési konszolidációra. Az elnökválasztási folyamatot az alkotmánybíróság érvénytelenítette, miután az ultranacionalista jelölt, Călin Georgescu meglepetésszerű győzelmet aratott az első fordulóban, állítólagos külföldi/orosz választási beavatkozás miatt. Az alkotmánybíróság emellett meghosszabbította a jelenlegi elnök, Klaus Iohannis eredetileg 2024. december 21-én lejáró mandátumát az új elnök megválasztásáig” – írja a hitelminősítő.
„Az elnökválasztás első fordulója után tartott parlamenti választások egy megosztottabb parlamentet eredményeztek, a szélsőjobboldali és EU-ellenes pártok számának növekedésével, ami a román társadalom növekvő polarizációját tükrözi. Valószínűleg 2024 vége előtt új, négypárti, Európa-párti koalíciós kormány alakul. Egy ilyen koalíció fenntarthatósága azonban bizonytalan, és a valószínűleg legkorábban 2025 márciusára tervezett új elnökválasztás továbbra is magas szinten tartja a politikai bizonytalanságot, és véleményünk szerint várhatóan a költségvetési konszolidációs intézkedések végrehajtását is késleltetni fogja” – becsülik az ügynökség szakértői.
„Becslésünk szerint Románia államháztartási hiánya 2024-ben a GDP 8,2 százalékára nő, ami meghaladja augusztusi 7,2 százalékos előrejelzésünket, a kormány korábbi célját (5 százalék a tavaszi konvergenciaprogramban) és a 2023-as 6,5 százalékos költségvetési eredményt. A vártnál nagyobb költségvetési hiány főként a kiadások gyors növekedését tükrözi, beleértve a közszféra béreit és a választások előtti, finanszírozási hiánnyal küzdő nyugdíjemeléseket. A 2024. szeptemberi nyugdíjemelés egész éves hatása tovább növeli a jövő évi költségvetési nyomást, ami még nagyobb kihívást jelent a jövőbeli konszolidációban” – mutat rá a Fitch.
„Miközben feltételezzük, hogy a költségvetési konszolidáció 2025-ben kezdődik, felfelé módosítottuk az államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzésünket, amely 2025-ben a GDP 7,5 százalékát, 2026-ban pedig 6,8 százalékát teszi ki, ami több mint kétszerese a jelenleg előrejelzett „BBB”, 3,2 százalékos 2025-2026-os átlagnak. Véleményünk szerint a költségvetési konszolidáció valószínűleg nehéz kompromisszumokkal fog szembesülni a már így is alacsony gazdasági növekedésre gyakorolt potenciális negatív hatás, valamint annak kockázata miatt, hogy a pénzügyi piaci volatilitás növelheti a kamatköltségeket, ami tovább gyengíti a költségvetési pozíciót” – érvel a hitelminősítő.
„Előrejelzéseink szerint az adósságpálya a korábbi évekhez képest meredekebben emelkedik, mivel az elsődleges hiány magas marad, és a nominális növekedés jelentősen lelassul. Alapforgatókönyvünk szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2023-as 49 százalékról 2026-ra 62 százalékra emelkedik, ami meghaladja a jelenlegi 56 százalékra prognosztizált „BBB” átlagot, és továbbra is meredeken emelkedik, 2028-ra a GDP mintegy 70százalékára” – becsüli a hitelminősítő.
„Románia gazdaságpolitikájának egyik fő horgonya az európai keretnek való megfelelés volt, de a kormány most csak 2031-ben kíván kilépni a túlzottdeficit-eljárásból (EDP), a hiánynak a GDP 3 százaléka alá szorításával. A túlzottdeficit-eljárás a világjárvány előtt, 2020-ban indult meg, és a költségvetési feltételrendszer az EU-val kötött megállapodásnak megfelelően a helyreállítási és rugalmassági alap célkitűzései között is szerepelt. Jelenlegi értékelésünk szerint a középtávú költségvetési horgony hitelessége jelentősen meggyengült a finanszírozás nélküli kiadási intézkedések és az ismételt költségvetési csúszások miatt. A Fitch úgy véli, hogy a politikai bizonytalanság felerősíti ezeket a kockázatokat” – írja a Fitch.
A „BBB” kategóriájú CAD mediánja a GDP mindössze 1 százaléka, ami a Fitch szerint egyértelmű példát jelent Romániára. A gyenge 2024-es exportteljesítmény rávilágít a román gazdaság külső versenyképességével kapcsolatos kihívásokra – hangsúlyozza az ügynökség.
A nettó külső adósság a 2023-as 12 százalékról 2026-ra a GDP 20 százalékára emelkedik, ami jelentősen meghaladja a „BBB” mediánra vonatkozó 3 százalékos előrejelzést, amely 2023-ban 12 százalékos volt – jósolja a Fitch.
„A gazdaság üteme 2024 folyamán fokozatosan lassult, és az év harmadik negyedévében a GDP éves növekedési üteme -0,3 százalék volt szezonálisan kiigazítva. Az export különösen gyenge volt 2024-ben, míg a háztartások fogyasztása ellenálló volt, köszönhetően a laza költségvetési irányvonal által táplált erős jövedelemnövekedésnek. Bár Románia a világjárványt megelőzően szilárd gazdasági növekedési mérleggel rendelkezett, a hároméves centrikus GDP-növekedés átlaga 2024-ben mindössze 1,5 százalék, szemben a jelenlegi 3,3 százalékos „BBB” mediánnal. Tekintettel a jelenlegi gyenge ciklikus helyzetre és az euróövezet kevésbé hangsúlyos fellendülésére, a 2025-re és 2026-ra vonatkozó GDP-előrejelzéseket is lefelé módosítottuk, 1,4 százalékra, illetve 2,2 százalékra” – prognosztizálja a Fitch.
Az ügynökség szerint Románia „BBB-” hitelminősítésének megerősítése több kulcsfontosságú tényezőt is figyelembe vesz, elsősorban az ország uniós tagságát és az európai forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 1,9 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal csökkent az idei év első tíz hónapjában 2024 ugyanezen időszakához képest.
A magyar MOL csoport érdeklődik az amerikai szankciókkal sújtott orosz Lukoil nemzetközi eszközeinek megvásárlása iránt – közölték a tárgyalásokkal tisztában lévő három forrás a Reuters hírügynökséggel.
A Lukoil benzinkutak 2026 áprilisáig jogszerűen működhetnek, fizethetik az alkalmazottak bérét és beszerezhetik készleteiket – közölte csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség 2025. december 22-ig fogadja a 2026-ra vonatkozó, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának csökkentésére irányuló állami támogatási rendszerhez kapcsolódó jóváhagyási kérelmeket.
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent.
Erdély helyszín is bekerülhet Donald Trump amerikai elnök és családja ingatlanportfóliójába: az értesülések és bennfentesek tájékoztatása szerint Kolozsváron készülnek jelentős ingatlanberuházásra.
Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio. Erdélyi üzemek is érintettek.
Románia újonnan kiépítendő nukleáris kapacitása 80 százalékát „elszívhatja” az a mesterségesintelligencia-gyár, amelynek megvalósítását nemrég jelentette be az Európai Bizottság, a bukaresti kormány pedig memorandummal „alapozta meg” az AI-gyárat.
A lakossági gázár legalább 5%-kal drágulhat 2026 áprilisától, amikor – a jelenlegi állás szerint – kivezetik az árplafonrendszert – jelentette ki szerdán Laurenţiu Urluescu, a Romániai Energiaszolgáltatók Szövetségének (AFEER) elnöke.
A jövő év első felében lezárul a Mega Image és a Profi fúziója – az Ahold Delhaize Csoport tagjai, a Mega Image és a Profi Rom Food 2026. március 31-től egyetlen jogi személyként működnek tovább, ám helyi márkáikat továbbra is megtartják.
szóljon hozzá!