Sokk. A politikai káosz a gazdaságot is maga után ránthatja a Fitch szerint
A Fitch hitelminősítő stabilról negatívra módosította Románia hosszú lejáratú adósságának (IDR) kilátását, miközben megerősítette a „BBB-” minősítést.
2024. december 18., 11:032024. december 18., 11:03
2024. december 18., 13:452024. december 18., 13:45
A Fitch többek között politikai kockázati tényezőkre, köztük a „politikai hitelesség erodálódására” és a politikai bizonytalanságra, valamint a költségvetési csúszásokra és a fenntarthatatlan kiadásokra hivatkozva rontotta az ország kilátásait.
Ez azzal a következménnyel jár, hogy Románia magasabb kamattal jut hitelhez a pénzpiacokon.
„A politikai bizonytalanság befolyásolja a költségvetési kilátásokat: a politikai bizonytalanság növekedett, és értékelésünk szerint ez valószínűleg jelentős negatív hatással lesz a költségvetési konszolidációra. Az elnökválasztási folyamatot az alkotmánybíróság érvénytelenítette, miután az ultranacionalista jelölt, Călin Georgescu meglepetésszerű győzelmet aratott az első fordulóban, állítólagos külföldi/orosz választási beavatkozás miatt. Az alkotmánybíróság emellett meghosszabbította a jelenlegi elnök, Klaus Iohannis eredetileg 2024. december 21-én lejáró mandátumát az új elnök megválasztásáig” – írja a hitelminősítő.
„Az elnökválasztás első fordulója után tartott parlamenti választások egy megosztottabb parlamentet eredményeztek, a szélsőjobboldali és EU-ellenes pártok számának növekedésével, ami a román társadalom növekvő polarizációját tükrözi. Valószínűleg 2024 vége előtt új, négypárti, Európa-párti koalíciós kormány alakul. Egy ilyen koalíció fenntarthatósága azonban bizonytalan, és a valószínűleg legkorábban 2025 márciusára tervezett új elnökválasztás továbbra is magas szinten tartja a politikai bizonytalanságot, és véleményünk szerint várhatóan a költségvetési konszolidációs intézkedések végrehajtását is késleltetni fogja” – becsülik az ügynökség szakértői.
„Becslésünk szerint Románia államháztartási hiánya 2024-ben a GDP 8,2 százalékára nő, ami meghaladja augusztusi 7,2 százalékos előrejelzésünket, a kormány korábbi célját (5 százalék a tavaszi konvergenciaprogramban) és a 2023-as 6,5 százalékos költségvetési eredményt. A vártnál nagyobb költségvetési hiány főként a kiadások gyors növekedését tükrözi, beleértve a közszféra béreit és a választások előtti, finanszírozási hiánnyal küzdő nyugdíjemeléseket. A 2024. szeptemberi nyugdíjemelés egész éves hatása tovább növeli a jövő évi költségvetési nyomást, ami még nagyobb kihívást jelent a jövőbeli konszolidációban” – mutat rá a Fitch.
„Miközben feltételezzük, hogy a költségvetési konszolidáció 2025-ben kezdődik, felfelé módosítottuk az államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzésünket, amely 2025-ben a GDP 7,5 százalékát, 2026-ban pedig 6,8 százalékát teszi ki, ami több mint kétszerese a jelenleg előrejelzett „BBB”, 3,2 százalékos 2025-2026-os átlagnak. Véleményünk szerint a költségvetési konszolidáció valószínűleg nehéz kompromisszumokkal fog szembesülni a már így is alacsony gazdasági növekedésre gyakorolt potenciális negatív hatás, valamint annak kockázata miatt, hogy a pénzügyi piaci volatilitás növelheti a kamatköltségeket, ami tovább gyengíti a költségvetési pozíciót” – érvel a hitelminősítő.
„Előrejelzéseink szerint az adósságpálya a korábbi évekhez képest meredekebben emelkedik, mivel az elsődleges hiány magas marad, és a nominális növekedés jelentősen lelassul. Alapforgatókönyvünk szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2023-as 49 százalékról 2026-ra 62 százalékra emelkedik, ami meghaladja a jelenlegi 56 százalékra prognosztizált „BBB” átlagot, és továbbra is meredeken emelkedik, 2028-ra a GDP mintegy 70százalékára” – becsüli a hitelminősítő.
„Románia gazdaságpolitikájának egyik fő horgonya az európai keretnek való megfelelés volt, de a kormány most csak 2031-ben kíván kilépni a túlzottdeficit-eljárásból (EDP), a hiánynak a GDP 3 százaléka alá szorításával. A túlzottdeficit-eljárás a világjárvány előtt, 2020-ban indult meg, és a költségvetési feltételrendszer az EU-val kötött megállapodásnak megfelelően a helyreállítási és rugalmassági alap célkitűzései között is szerepelt. Jelenlegi értékelésünk szerint a középtávú költségvetési horgony hitelessége jelentősen meggyengült a finanszírozás nélküli kiadási intézkedések és az ismételt költségvetési csúszások miatt. A Fitch úgy véli, hogy a politikai bizonytalanság felerősíti ezeket a kockázatokat” – írja a Fitch.
A „BBB” kategóriájú CAD mediánja a GDP mindössze 1 százaléka, ami a Fitch szerint egyértelmű példát jelent Romániára. A gyenge 2024-es exportteljesítmény rávilágít a román gazdaság külső versenyképességével kapcsolatos kihívásokra – hangsúlyozza az ügynökség.
A nettó külső adósság a 2023-as 12 százalékról 2026-ra a GDP 20 százalékára emelkedik, ami jelentősen meghaladja a „BBB” mediánra vonatkozó 3 százalékos előrejelzést, amely 2023-ban 12 százalékos volt – jósolja a Fitch.
„A gazdaság üteme 2024 folyamán fokozatosan lassult, és az év harmadik negyedévében a GDP éves növekedési üteme -0,3 százalék volt szezonálisan kiigazítva. Az export különösen gyenge volt 2024-ben, míg a háztartások fogyasztása ellenálló volt, köszönhetően a laza költségvetési irányvonal által táplált erős jövedelemnövekedésnek. Bár Románia a világjárványt megelőzően szilárd gazdasági növekedési mérleggel rendelkezett, a hároméves centrikus GDP-növekedés átlaga 2024-ben mindössze 1,5 százalék, szemben a jelenlegi 3,3 százalékos „BBB” mediánnal. Tekintettel a jelenlegi gyenge ciklikus helyzetre és az euróövezet kevésbé hangsúlyos fellendülésére, a 2025-re és 2026-ra vonatkozó GDP-előrejelzéseket is lefelé módosítottuk, 1,4 százalékra, illetve 2,2 százalékra” – prognosztizálja a Fitch.
Az ügynökség szerint Románia „BBB-” hitelminősítésének megerősítése több kulcsfontosságú tényezőt is figyelembe vesz, elsősorban az ország uniós tagságát és az európai forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!