Sokk. A politikai káosz a gazdaságot is maga után ránthatja a Fitch szerint
A Fitch hitelminősítő stabilról negatívra módosította Románia hosszú lejáratú adósságának (IDR) kilátását, miközben megerősítette a „BBB-” minősítést.
2024. december 18., 11:032024. december 18., 11:03
2024. december 18., 13:452024. december 18., 13:45
A Fitch többek között politikai kockázati tényezőkre, köztük a „politikai hitelesség erodálódására” és a politikai bizonytalanságra, valamint a költségvetési csúszásokra és a fenntarthatatlan kiadásokra hivatkozva rontotta az ország kilátásait.
Ez azzal a következménnyel jár, hogy Románia magasabb kamattal jut hitelhez a pénzpiacokon.
„A politikai bizonytalanság befolyásolja a költségvetési kilátásokat: a politikai bizonytalanság növekedett, és értékelésünk szerint ez valószínűleg jelentős negatív hatással lesz a költségvetési konszolidációra. Az elnökválasztási folyamatot az alkotmánybíróság érvénytelenítette, miután az ultranacionalista jelölt, Călin Georgescu meglepetésszerű győzelmet aratott az első fordulóban, állítólagos külföldi/orosz választási beavatkozás miatt. Az alkotmánybíróság emellett meghosszabbította a jelenlegi elnök, Klaus Iohannis eredetileg 2024. december 21-én lejáró mandátumát az új elnök megválasztásáig” – írja a hitelminősítő.
„Az elnökválasztás első fordulója után tartott parlamenti választások egy megosztottabb parlamentet eredményeztek, a szélsőjobboldali és EU-ellenes pártok számának növekedésével, ami a román társadalom növekvő polarizációját tükrözi. Valószínűleg 2024 vége előtt új, négypárti, Európa-párti koalíciós kormány alakul. Egy ilyen koalíció fenntarthatósága azonban bizonytalan, és a valószínűleg legkorábban 2025 márciusára tervezett új elnökválasztás továbbra is magas szinten tartja a politikai bizonytalanságot, és véleményünk szerint várhatóan a költségvetési konszolidációs intézkedések végrehajtását is késleltetni fogja” – becsülik az ügynökség szakértői.
„Becslésünk szerint Románia államháztartási hiánya 2024-ben a GDP 8,2 százalékára nő, ami meghaladja augusztusi 7,2 százalékos előrejelzésünket, a kormány korábbi célját (5 százalék a tavaszi konvergenciaprogramban) és a 2023-as 6,5 százalékos költségvetési eredményt. A vártnál nagyobb költségvetési hiány főként a kiadások gyors növekedését tükrözi, beleértve a közszféra béreit és a választások előtti, finanszírozási hiánnyal küzdő nyugdíjemeléseket. A 2024. szeptemberi nyugdíjemelés egész éves hatása tovább növeli a jövő évi költségvetési nyomást, ami még nagyobb kihívást jelent a jövőbeli konszolidációban” – mutat rá a Fitch.
„Miközben feltételezzük, hogy a költségvetési konszolidáció 2025-ben kezdődik, felfelé módosítottuk az államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzésünket, amely 2025-ben a GDP 7,5 százalékát, 2026-ban pedig 6,8 százalékát teszi ki, ami több mint kétszerese a jelenleg előrejelzett „BBB”, 3,2 százalékos 2025-2026-os átlagnak. Véleményünk szerint a költségvetési konszolidáció valószínűleg nehéz kompromisszumokkal fog szembesülni a már így is alacsony gazdasági növekedésre gyakorolt potenciális negatív hatás, valamint annak kockázata miatt, hogy a pénzügyi piaci volatilitás növelheti a kamatköltségeket, ami tovább gyengíti a költségvetési pozíciót” – érvel a hitelminősítő.
„Előrejelzéseink szerint az adósságpálya a korábbi évekhez képest meredekebben emelkedik, mivel az elsődleges hiány magas marad, és a nominális növekedés jelentősen lelassul. Alapforgatókönyvünk szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2023-as 49 százalékról 2026-ra 62 százalékra emelkedik, ami meghaladja a jelenlegi 56 százalékra prognosztizált „BBB” átlagot, és továbbra is meredeken emelkedik, 2028-ra a GDP mintegy 70százalékára” – becsüli a hitelminősítő.
„Románia gazdaságpolitikájának egyik fő horgonya az európai keretnek való megfelelés volt, de a kormány most csak 2031-ben kíván kilépni a túlzottdeficit-eljárásból (EDP), a hiánynak a GDP 3 százaléka alá szorításával. A túlzottdeficit-eljárás a világjárvány előtt, 2020-ban indult meg, és a költségvetési feltételrendszer az EU-val kötött megállapodásnak megfelelően a helyreállítási és rugalmassági alap célkitűzései között is szerepelt. Jelenlegi értékelésünk szerint a középtávú költségvetési horgony hitelessége jelentősen meggyengült a finanszírozás nélküli kiadási intézkedések és az ismételt költségvetési csúszások miatt. A Fitch úgy véli, hogy a politikai bizonytalanság felerősíti ezeket a kockázatokat” – írja a Fitch.
A „BBB” kategóriájú CAD mediánja a GDP mindössze 1 százaléka, ami a Fitch szerint egyértelmű példát jelent Romániára. A gyenge 2024-es exportteljesítmény rávilágít a román gazdaság külső versenyképességével kapcsolatos kihívásokra – hangsúlyozza az ügynökség.
A nettó külső adósság a 2023-as 12 százalékról 2026-ra a GDP 20 százalékára emelkedik, ami jelentősen meghaladja a „BBB” mediánra vonatkozó 3 százalékos előrejelzést, amely 2023-ban 12 százalékos volt – jósolja a Fitch.
„A gazdaság üteme 2024 folyamán fokozatosan lassult, és az év harmadik negyedévében a GDP éves növekedési üteme -0,3 százalék volt szezonálisan kiigazítva. Az export különösen gyenge volt 2024-ben, míg a háztartások fogyasztása ellenálló volt, köszönhetően a laza költségvetési irányvonal által táplált erős jövedelemnövekedésnek. Bár Románia a világjárványt megelőzően szilárd gazdasági növekedési mérleggel rendelkezett, a hároméves centrikus GDP-növekedés átlaga 2024-ben mindössze 1,5 százalék, szemben a jelenlegi 3,3 százalékos „BBB” mediánnal. Tekintettel a jelenlegi gyenge ciklikus helyzetre és az euróövezet kevésbé hangsúlyos fellendülésére, a 2025-re és 2026-ra vonatkozó GDP-előrejelzéseket is lefelé módosítottuk, 1,4 százalékra, illetve 2,2 százalékra” – prognosztizálja a Fitch.
Az ügynökség szerint Románia „BBB-” hitelminősítésének megerősítése több kulcsfontosságú tényezőt is figyelembe vesz, elsősorban az ország uniós tagságát és az európai forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!