Terveznének. Az elöljárók nagyobb kiszámíthatóságot kérnek
Fotó: Pixabay.com
A Megyei Jogú Városok Szövetség elsősorban a jövő évi költségvetés elfogadását várja, azt kérik az Orban-kormánytól, dolgozzon ki olyan ütemtervet, ami szerint a büdzsé már január 1-jén életbe lép, mivel „a késlekedésnek, a mindenkori kormányok felelőtlenségének az önkormányzatok a járulékos áldozatai”.
2019. november 20., 08:522019. november 20., 08:52
A jövő évi állami költségvetés életbe lépésének időpontja lesz a liberális kormány első tesztje – szögezte le Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki kedden a megyei jogú városok szövetségének küldöttsége tagjaként találkozott Ludovic Orban miniszterelnökkel. Mint a találkozón elhangzott,a polgármesterek elsősorban a jövő évi költségvetés elfogadását sürgetik. Azt kérik a kormánytól, dolgozzon ki olyan ütemtervet, ami szerint a büdzsé már január 1-jén életbe lép, mivel a késlekedésnek, a mindenkori kormányok felelőtlenségének az önkormányzatok a „járulékos áldozatai”.
– részletezte a polgármester.
Leszögezte, minden normális, civilizált országban már szeptember–októberben kidolgozzák a jövő esztendei költségvetést, ezzel szavatolva a pénzügyi stabilitást. Ezzel szemben idén Romániában az önkormányzatok alig májusban fogadták el a helyi büdzsét az állami késlekedése miatt, miközben Magyarországon egy hónapra rá, júniusban már megszavazták a 2020-ast. Antal Árpád szerint van idő arra, hogy a liberális kormány még idén kidolgozza a költségvetést, és az január 1-től életbe lépjen.
A megyei jogú városok vezetői ugyanakkor azt is kérik, hogy a kormány biztosítsa az átláthatóságot, tudják követni a személyi jövedelemadó útját. „Nem életszerű, hogy egyik hónapban ugyanaz az önkormányzat 3 millió lejt kap az adóból, a másik hónapban 4 millió lejt. A befizetések nem ennyire kaotikusak, az a felvetésünk, hogy Bukarestben valakik használják a pénzünket, majd ha úgy tartja a kedvük, átutalják, miközben ez az önkormányzatok legfontosabb bevétele. A személyi jövedelemadó elosztásának módját foglalják bele a helyi pénzügyek törvényébe, hogy azt ne lehessen minden évben változtatni” – hangsúlyozta Antal Árpád.
Mint rámutatott,
Arra is választ várnak, mi a terve az új kormánynak a decentralizációval.
A polgármester a megyei jogú városok szövetségének tagjaként kérte továbbá azt is, hogy rendezzék a szakszervezetek művelődési házainak helyzetét, hiszen ezek szinte minden romániai város központjában megépültek, jelenleg tisztázatlan a jogutódlás, ezért sok helyen nem szolgálják a helyi közösség érdekeit. A székelyföldi elöljáró szerint ez egy harmincéves adóssága a mindenkori román kormánynak az önkormányzatok felé.
Az elöljárók kérték továbbá a védelmi minisztérium kihasználatlan ingatlanjait. Az elmúlt években ezek átadása több településen megtörtént, és bebizonyosodott, hogy helyben jobb rendeltetést találtak. „E téren Székelyföld fehér folt Románia térképén, de Brassóban és sok más városban is kérnek még az önkormányzatok a hadsereghez tartozó ingatlanokat” – részletezte Antal Árpád. Mint ismeretes, Sepsiszentgyörgy a város területén levő 70 hektáros lőteret kéri évek óta, hiszen a gyakorlótérnek évek óta működési engedélye sincs, csak állatok legeltetésére használja a katonaság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!