Terveznének. Az elöljárók nagyobb kiszámíthatóságot kérnek
Fotó: Pixabay.com
A Megyei Jogú Városok Szövetség elsősorban a jövő évi költségvetés elfogadását várja, azt kérik az Orban-kormánytól, dolgozzon ki olyan ütemtervet, ami szerint a büdzsé már január 1-jén életbe lép, mivel „a késlekedésnek, a mindenkori kormányok felelőtlenségének az önkormányzatok a járulékos áldozatai”.
2019. november 20., 08:522019. november 20., 08:52
A jövő évi állami költségvetés életbe lépésének időpontja lesz a liberális kormány első tesztje – szögezte le Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki kedden a megyei jogú városok szövetségének küldöttsége tagjaként találkozott Ludovic Orban miniszterelnökkel. Mint a találkozón elhangzott,a polgármesterek elsősorban a jövő évi költségvetés elfogadását sürgetik. Azt kérik a kormánytól, dolgozzon ki olyan ütemtervet, ami szerint a büdzsé már január 1-jén életbe lép, mivel a késlekedésnek, a mindenkori kormányok felelőtlenségének az önkormányzatok a „járulékos áldozatai”.
– részletezte a polgármester.
Leszögezte, minden normális, civilizált országban már szeptember–októberben kidolgozzák a jövő esztendei költségvetést, ezzel szavatolva a pénzügyi stabilitást. Ezzel szemben idén Romániában az önkormányzatok alig májusban fogadták el a helyi büdzsét az állami késlekedése miatt, miközben Magyarországon egy hónapra rá, júniusban már megszavazták a 2020-ast. Antal Árpád szerint van idő arra, hogy a liberális kormány még idén kidolgozza a költségvetést, és az január 1-től életbe lépjen.
A megyei jogú városok vezetői ugyanakkor azt is kérik, hogy a kormány biztosítsa az átláthatóságot, tudják követni a személyi jövedelemadó útját. „Nem életszerű, hogy egyik hónapban ugyanaz az önkormányzat 3 millió lejt kap az adóból, a másik hónapban 4 millió lejt. A befizetések nem ennyire kaotikusak, az a felvetésünk, hogy Bukarestben valakik használják a pénzünket, majd ha úgy tartja a kedvük, átutalják, miközben ez az önkormányzatok legfontosabb bevétele. A személyi jövedelemadó elosztásának módját foglalják bele a helyi pénzügyek törvényébe, hogy azt ne lehessen minden évben változtatni” – hangsúlyozta Antal Árpád.
Mint rámutatott,
Arra is választ várnak, mi a terve az új kormánynak a decentralizációval.
A polgármester a megyei jogú városok szövetségének tagjaként kérte továbbá azt is, hogy rendezzék a szakszervezetek művelődési házainak helyzetét, hiszen ezek szinte minden romániai város központjában megépültek, jelenleg tisztázatlan a jogutódlás, ezért sok helyen nem szolgálják a helyi közösség érdekeit. A székelyföldi elöljáró szerint ez egy harmincéves adóssága a mindenkori román kormánynak az önkormányzatok felé.
Az elöljárók kérték továbbá a védelmi minisztérium kihasználatlan ingatlanjait. Az elmúlt években ezek átadása több településen megtörtént, és bebizonyosodott, hogy helyben jobb rendeltetést találtak. „E téren Székelyföld fehér folt Románia térképén, de Brassóban és sok más városban is kérnek még az önkormányzatok a hadsereghez tartozó ingatlanokat” – részletezte Antal Árpád. Mint ismeretes, Sepsiszentgyörgy a város területén levő 70 hektáros lőteret kéri évek óta, hiszen a gyakorlótérnek évek óta működési engedélye sincs, csak állatok legeltetésére használja a katonaság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!