A költségvetési tanács elnöke szerint Románia jövőre elkerülheti a recessziót

A volt pénzügyminiszter megjegyezte, hogy „nincs tévedhetetlen, tökéletes szervezet a világon”, az EU-ban is léteznek igazságtalan döntéseket eredményező érdekellentétek, mint amilyen az ország schengeni csatlakozásának elutasítása volt. Ám szerinte Románia is tehet arról, hogy az EU jobban működjön. „A rendelkezésünkre álló erőforrásokat jobban ki kell használnunk a saját előnyünkre” – jelentette ki.

A költségvetési tanács elnöke szerint 2023 az állampolgárok, az üzleti szféra és az állami intézmények számára egyaránt 'bonyolult évnek' ígérkezik, miután idén Ukrajna orosz inváziójának következtében számos európai államban elszabadult és az utóbbi évtizedekben soha nem tapasztalt szintet ért el az infláció. Úgy vélekedett, hogy a járvány megszűnésének 2022-ben jótékony hatása volt az emberek életére, de a háború által gerjesztett energiaválság pénzromláshoz és a gazdasági növekedés lelassulásához vezetett.

Kifejtette, hogy a monetáris politika szigorodása drágítja a hiteleket, a pénzpiacok idegesek, és az emelkedő energiaárak számos vállalat versenyképességét befolyásolják.

A szakember szerint a háború hatása az uniós tagállamok védelmi kiadásának alakulásában is megmutatkozik: Romániában az összeg idén a GDP 1,68 százaléka volt, jövőre a 2,3 százalékára nő, a balti államokban pedig a GDP 2,5 százaléka lesz. De a katonai kiadások Európán kívül is növekednek - tette hozzá.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy a jövő évi költségvetésben a GDP 7,2 százalékát irányozta elő a kormány beruházásokra, olyan körülmények között, hogy az adóbevételek a GDP mindössze 27 százalékát teszik ki. „Növelnünk kell az adóbevételeket. Emellett jó pályázatokkal minél több forrást kell lehívnunk az uniós alapokból” – mondta a szakember.

Dăianu emlékeztetett arra is, hogy Romániának a következő két évben a GDP 3 százaléka alá kell csökkentenie a költségvetési hiányt. Ez szerinte nemcsak az uniós vállalások, hanem a kedvező kamatú nemzetközi hitelekhez való hozzáférés miatt is fontos. Megjegyezte, hogy a jelenlegi 48 százalékos GDP-arányos államadósság még nem nyomasztó, de a viszonylag alacsony szintje a nominális GDP 18 százalékos növekedésének köszönhető.

Aggasztónak nevezte viszont, hogy idén a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 9 százalékára nőtt. Szerinte a külkereskedelmi mérleg alakulása „sebezhetővé teszi” a lejt. „Önmagukban az informatikai és szállítási szolgáltatások, a külföldön dolgozó román állampolgárok hazautalásai nem tudják ellensúlyozni a jelentős versenyképességi hiányt” – jelentette ki.