Fotó: Jakab Mónika
Románia jövőre elkerülheti a recessziót, de a gazdaság GDP-arányos növekedése az idei 5 százalékhoz képest jelentősen mérséklődik, várhatóan 1,5-2,5 százalékos lesz – véli a költségvetési tanács elnöke, Daniel Dăianu.
2022. december 27., 14:532022. december 27., 14:53
2022. december 27., 15:052022. december 27., 15:05
A szakember az Agerpres hírügynökségnek elmondta, nehéz feladat vár 2023-ban a kormányra: úgy kell törekednie a recesszió elkerülésére, hogy közben le kell szorítania a költségvetési hiányt a megcélzott 4,4 százalékra és forrásokat kell biztosítania a védelemre, illetve a kiszolgáltatott családok és vállalkozások támogatására.
A volt pénzügyminiszter megjegyezte, hogy „nincs tévedhetetlen, tökéletes szervezet a világon”, az EU-ban is léteznek igazságtalan döntéseket eredményező érdekellentétek, mint amilyen az ország schengeni csatlakozásának elutasítása volt. Ám szerinte Románia is tehet arról, hogy az EU jobban működjön. „A rendelkezésünkre álló erőforrásokat jobban ki kell használnunk a saját előnyünkre” – jelentette ki.
A költségvetési tanács elnöke szerint 2023 az állampolgárok, az üzleti szféra és az állami intézmények számára egyaránt 'bonyolult évnek' ígérkezik, miután idén Ukrajna orosz inváziójának következtében számos európai államban elszabadult és az utóbbi évtizedekben soha nem tapasztalt szintet ért el az infláció. Úgy vélekedett, hogy a járvány megszűnésének 2022-ben jótékony hatása volt az emberek életére, de a háború által gerjesztett energiaválság pénzromláshoz és a gazdasági növekedés lelassulásához vezetett.
Kifejtette, hogy a monetáris politika szigorodása drágítja a hiteleket, a pénzpiacok idegesek, és az emelkedő energiaárak számos vállalat versenyképességét befolyásolják.
A szakember szerint a háború hatása az uniós tagállamok védelmi kiadásának alakulásában is megmutatkozik: Romániában az összeg idén a GDP 1,68 százaléka volt, jövőre a 2,3 százalékára nő, a balti államokban pedig a GDP 2,5 százaléka lesz. De a katonai kiadások Európán kívül is növekednek - tette hozzá.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy a jövő évi költségvetésben a GDP 7,2 százalékát irányozta elő a kormány beruházásokra, olyan körülmények között, hogy az adóbevételek a GDP mindössze 27 százalékát teszik ki. „Növelnünk kell az adóbevételeket. Emellett jó pályázatokkal minél több forrást kell lehívnunk az uniós alapokból” – mondta a szakember.
Dăianu emlékeztetett arra is, hogy Romániának a következő két évben a GDP 3 százaléka alá kell csökkentenie a költségvetési hiányt. Ez szerinte nemcsak az uniós vállalások, hanem a kedvező kamatú nemzetközi hitelekhez való hozzáférés miatt is fontos. Megjegyezte, hogy a jelenlegi 48 százalékos GDP-arányos államadósság még nem nyomasztó, de a viszonylag alacsony szintje a nominális GDP 18 százalékos növekedésének köszönhető.
Aggasztónak nevezte viszont, hogy idén a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 9 százalékára nőtt. Szerinte a külkereskedelmi mérleg alakulása „sebezhetővé teszi” a lejt. „Önmagukban az informatikai és szállítási szolgáltatások, a külföldön dolgozó román állampolgárok hazautalásai nem tudják ellensúlyozni a jelentős versenyképességi hiányt” – jelentette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!