Fotó: Jakab Mónika
Románia jövőre elkerülheti a recessziót, de a gazdaság GDP-arányos növekedése az idei 5 százalékhoz képest jelentősen mérséklődik, várhatóan 1,5-2,5 százalékos lesz – véli a költségvetési tanács elnöke, Daniel Dăianu.
2022. december 27., 14:532022. december 27., 14:53
2022. december 27., 15:052022. december 27., 15:05
A szakember az Agerpres hírügynökségnek elmondta, nehéz feladat vár 2023-ban a kormányra: úgy kell törekednie a recesszió elkerülésére, hogy közben le kell szorítania a költségvetési hiányt a megcélzott 4,4 százalékra és forrásokat kell biztosítania a védelemre, illetve a kiszolgáltatott családok és vállalkozások támogatására.
A volt pénzügyminiszter megjegyezte, hogy „nincs tévedhetetlen, tökéletes szervezet a világon”, az EU-ban is léteznek igazságtalan döntéseket eredményező érdekellentétek, mint amilyen az ország schengeni csatlakozásának elutasítása volt. Ám szerinte Románia is tehet arról, hogy az EU jobban működjön. „A rendelkezésünkre álló erőforrásokat jobban ki kell használnunk a saját előnyünkre” – jelentette ki.
A költségvetési tanács elnöke szerint 2023 az állampolgárok, az üzleti szféra és az állami intézmények számára egyaránt 'bonyolult évnek' ígérkezik, miután idén Ukrajna orosz inváziójának következtében számos európai államban elszabadult és az utóbbi évtizedekben soha nem tapasztalt szintet ért el az infláció. Úgy vélekedett, hogy a járvány megszűnésének 2022-ben jótékony hatása volt az emberek életére, de a háború által gerjesztett energiaválság pénzromláshoz és a gazdasági növekedés lelassulásához vezetett.
Kifejtette, hogy a monetáris politika szigorodása drágítja a hiteleket, a pénzpiacok idegesek, és az emelkedő energiaárak számos vállalat versenyképességét befolyásolják.
A szakember szerint a háború hatása az uniós tagállamok védelmi kiadásának alakulásában is megmutatkozik: Romániában az összeg idén a GDP 1,68 százaléka volt, jövőre a 2,3 százalékára nő, a balti államokban pedig a GDP 2,5 százaléka lesz. De a katonai kiadások Európán kívül is növekednek - tette hozzá.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy a jövő évi költségvetésben a GDP 7,2 százalékát irányozta elő a kormány beruházásokra, olyan körülmények között, hogy az adóbevételek a GDP mindössze 27 százalékát teszik ki. „Növelnünk kell az adóbevételeket. Emellett jó pályázatokkal minél több forrást kell lehívnunk az uniós alapokból” – mondta a szakember.
Dăianu emlékeztetett arra is, hogy Romániának a következő két évben a GDP 3 százaléka alá kell csökkentenie a költségvetési hiányt. Ez szerinte nemcsak az uniós vállalások, hanem a kedvező kamatú nemzetközi hitelekhez való hozzáférés miatt is fontos. Megjegyezte, hogy a jelenlegi 48 százalékos GDP-arányos államadósság még nem nyomasztó, de a viszonylag alacsony szintje a nominális GDP 18 százalékos növekedésének köszönhető.
Aggasztónak nevezte viszont, hogy idén a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 9 százalékára nőtt. Szerinte a külkereskedelmi mérleg alakulása „sebezhetővé teszi” a lejt. „Önmagukban az informatikai és szállítási szolgáltatások, a külföldön dolgozó román állampolgárok hazautalásai nem tudják ellensúlyozni a jelentős versenyképességi hiányt” – jelentette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!