Több pénzt adna a kisgazdaságoknak Brüsszel, de azt is szeretné, hogy kevesebb húst együnk

Több pénz jutna a kisgazdaságoknak

Az Európai Bizottság reakciója az volt, hogy a gazdák követeléseire intézményes választ kell adni. ,,Ennek nyomán az elmúlt nyolc hónapban elindult egy stratégiai párbeszéd, amelynek keretében civil és gazdaszervezetek, a mezőgazdaság különböző ágazatainak és szakmai szervezeteinek a képviselői, de ökológiai, környezetvédelmi szervezetek is meghallgatást nyertek. A több hónapos párbeszéd nyomán dolgozták ki azt a 120 oldalas dokumentumot, amelyet múlt kedden mutatott be Brüsszelben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen” – ismertette portálunkkal az RMDSZ politikusa.

Winkler szerint a most közzétett anyag annak az előttünk álló, több éves vitának képezi az alapját, amely a 2027 utáni új közös agrárpolitika kidolgozásához vezet majd. Az már most látszik, hogy az Európai Bizottság lényegi változásokat tervez a leendő KAP agrártámogatási rendszerében, aminek

Az EP-képviselő szerint ez sem ,,korszakalkotó” újdonság, hiszen korábban is folyt arról vita, hogy milyen szintig érdemes és kell a nagy agrárvállalkozásokat támogatni. Az Európai Bizottság a jelenlegi – 2021-2027-es – uniós ciklusra is bevezetett egy döntést arról, hogy a tagországok 200 ezer eurós felső határban szabhatják meg a területalapú támogatások nagyságát. Ez azt jelenti, hogy ha egy nagy cég például háromezer hektáron gazdálkodik, akkor ne legyen kötelező kifizetni számára a területalapú támogatás teljes összegét, ami jóval meghaladná a 200 ezer eurós felső küszöböt. Ennek alkalmazását az EB azonban a tagállamok döntésére bízta: több nyugat-európai országtól eltérően a nagy agrárcégek kemény lobbija miatt ezt sem a román, sem a magyar kormány nem vállalta fel.

hogy egészséges egyensúly jöjjön létre a kis- és nagytermelők között” – mutatott rá Winkler Gyula. Az uniós törvényhozó szerint kisgazdaságokon a 30-50 hektáros farmokat kell érteni, ugyanis nem szociális segélyről, az önellátó gazdaságok megtámogatásáról van szó, hanem olyan rászoruló gazdákról, akik piacra termelnek, és kisebb gazdaságuk miatt hatékonyabb támogatásra szorulnak. Ezzel szemben a több ezer hektáros gazdaságok saját profitjuk révén kiemelt állami támogatás nélkül is életképesek.

– nyomatékosította az erdélyi EP-képviselő.

Winkler Gyula nem mindenben ért egyet az új, 120 oldalas csomagban rögzített elképzelésekkel. Az Ursula von der Leyen által Brüsszelben bemutatott dokumentumban többek között olyan ,,átnevelő” célzatú rendelkezések is bekerültek, mint például hogy az uniós tagországok állampolgárai fogyasszanak kevesebb húst, mert azzal úgymond a természetet védik. Erről Winkler Gyulának a Ceaușescu-rendszer jut eszébe, amikor a flekken–hal-vitája folyt, amiből nem kérne ismét.

Az RMDSZ EP-képviselője úgy látja, ebben az uniós ciklusban is vannak pozitív változások, sikerült ugyanis elérni, hogy a közös agrárpolitikát a nemzeti stratégiai tervek alapján alkalmazzák, ami decentralizációt hoz a tagországok mezőgazdasági minisztériumai számára. A közös agrárpolitika által az Európai Bizottság megszabja a nagy irányvonalakat és célkitűzéseket, alkalmazásuk viszont a tagállamokra hárul, ki hogyan jut el a célponthoz. Ez azt jelenti, hogy nem Brüsszel, hanem Bukarest dönti el, milyen agrárágazatokat szeretne kiemelten támogatni, ahogyan teszi például a paradicsom-, vagy a fokhagymaprogrammal.

korábban írtuk

Innovációról a mezőgazdaságban: fontos a technológia, de ennél is fontosabb a hozzáféréshez való segítség

A klímaváltozás és a különböző járványok mezőgazdaságra gyakorolt hatása kivédésének, a megoldások keresésének szakmai műhelye az aradi Magyar Gazdafórum, amelyet 25 éve indítottak útjára, és amely a régió egyik legfontosabb szakmai fóruma.

korábban írtuk

Illuzórikus brüsszeli elképzelések klímaadóval, e-autóval, földgáz helyett hidrogénfűtéssel

Egyre több elgondolkodtató információ lát napvilágot az Európai Unió átfogó és erőteljes „zöldítési programjáról”. A sokak szerint ideológiai fegyverként használt uniós környezetvédelemről Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt faggattuk.