Gépesített káposztabetakarítás a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen. A gazdák több támogatást várnak Brüsszeltől
Fotó: Makkay József
Lassan ugyan, de beérik az eredménye az év eleji gazdatüntetéseknek: az Európai Bizottság a 2027-ben kezdődő új uniós ciklustól több ponton is megváltoztatná a Közös Agrárpolitikát (KAP). Kiemelten támogatnák a kisgazdaságokat, és az eddiginél több pénz jutna a zöld átállásra. Erről beszélt a Krónikának Winkler Gyula EP-képviselő.
2024. szeptember 13., 18:572024. szeptember 13., 18:57
A Kelet- és Nyugat-Európát egyaránt átfogó év eleji gazdatüntetések óta sejteni lehet, hogy változások várhatóak az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában (KAP). A gazdák több héten át tartó útelzárása, illetve fogalomlassító tüntetései a Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig olyan mérvű tiltakozáshullámot robbantott ki a kontinensen, amire korábban nem volt példa.
A gazdák elvárásairól szólva Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az EP mezőgazdasági szakbizottságának tagja a Krónikának elmondta, hogy a nemzeti kormányok irányába megfogalmazott követeléseken – az üzemanyag-illetékek csökkentésétől az új szabályozásokig – kívül megfogalmazódott számos, Brüsszelnek intézett kérés is.
Az Európai Bizottság reakciója az volt, hogy a gazdák követeléseire intézményes választ kell adni. ,,Ennek nyomán az elmúlt nyolc hónapban elindult egy stratégiai párbeszéd, amelynek keretében civil és gazdaszervezetek, a mezőgazdaság különböző ágazatainak és szakmai szervezeteinek a képviselői, de ökológiai, környezetvédelmi szervezetek is meghallgatást nyertek. A több hónapos párbeszéd nyomán dolgozták ki azt a 120 oldalas dokumentumot, amelyet múlt kedden mutatott be Brüsszelben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen” – ismertette portálunkkal az RMDSZ politikusa.
Winkler szerint a most közzétett anyag annak az előttünk álló, több éves vitának képezi az alapját, amely a 2027 utáni új közös agrárpolitika kidolgozásához vezet majd. Az már most látszik, hogy az Európai Bizottság lényegi változásokat tervez a leendő KAP agrártámogatási rendszerében, aminek
Az EP-képviselő szerint ez sem ,,korszakalkotó” újdonság, hiszen korábban is folyt arról vita, hogy milyen szintig érdemes és kell a nagy agrárvállalkozásokat támogatni. Az Európai Bizottság a jelenlegi – 2021-2027-es – uniós ciklusra is bevezetett egy döntést arról, hogy a tagországok 200 ezer eurós felső határban szabhatják meg a területalapú támogatások nagyságát. Ez azt jelenti, hogy ha egy nagy cég például háromezer hektáron gazdálkodik, akkor ne legyen kötelező kifizetni számára a területalapú támogatás teljes összegét, ami jóval meghaladná a 200 ezer eurós felső küszöböt. Ennek alkalmazását az EB azonban a tagállamok döntésére bízta: több nyugat-európai országtól eltérően a nagy agrárcégek kemény lobbija miatt ezt sem a román, sem a magyar kormány nem vállalta fel.
hogy egészséges egyensúly jöjjön létre a kis- és nagytermelők között” – mutatott rá Winkler Gyula. Az uniós törvényhozó szerint kisgazdaságokon a 30-50 hektáros farmokat kell érteni, ugyanis nem szociális segélyről, az önellátó gazdaságok megtámogatásáról van szó, hanem olyan rászoruló gazdákról, akik piacra termelnek, és kisebb gazdaságuk miatt hatékonyabb támogatásra szorulnak. Ezzel szemben a több ezer hektáros gazdaságok saját profitjuk révén kiemelt állami támogatás nélkül is életképesek.
Winkler Gyula szerint elkezdődött egy gazdabarát folyamat az Európai Unió háza táján
Fotó: Rostás Szabolcs
Az Európai Bizottsághoz beérkezett vélemények és panaszok nyomán létrehoznának egy átállási mezőgazdasági alapot is, a KAP költségvetésétől független kerettel. Winkler szerint az új pénzforrásból kell majd finanszírozni a zöld átállással, a természet helyreállításával, a természetvédelemmel járó többletkiadásokat.
,,Többen azzal vádoltak, hogy ellenzem a zöld átállást. Szó sincs ilyesmiről! Az RMDSZ-ben
– nyomatékosította az erdélyi EP-képviselő.
Winkler Gyula nem mindenben ért egyet az új, 120 oldalas csomagban rögzített elképzelésekkel. Az Ursula von der Leyen által Brüsszelben bemutatott dokumentumban többek között olyan ,,átnevelő” célzatú rendelkezések is bekerültek, mint például hogy az uniós tagországok állampolgárai fogyasszanak kevesebb húst, mert azzal úgymond a természetet védik. Erről Winkler Gyulának a Ceaușescu-rendszer jut eszébe, amikor a flekken–hal-vitája folyt, amiből nem kérne ismét.
Az RMDSZ EP-képviselője úgy látja, ebben az uniós ciklusban is vannak pozitív változások, sikerült ugyanis elérni, hogy a közös agrárpolitikát a nemzeti stratégiai tervek alapján alkalmazzák, ami decentralizációt hoz a tagországok mezőgazdasági minisztériumai számára. A közös agrárpolitika által az Európai Bizottság megszabja a nagy irányvonalakat és célkitűzéseket, alkalmazásuk viszont a tagállamokra hárul, ki hogyan jut el a célponthoz. Ez azt jelenti, hogy nem Brüsszel, hanem Bukarest dönti el, milyen agrárágazatokat szeretne kiemelten támogatni, ahogyan teszi például a paradicsom-, vagy a fokhagymaprogrammal.
A klímaváltozás és a különböző járványok mezőgazdaságra gyakorolt hatása kivédésének, a megoldások keresésének szakmai műhelye az aradi Magyar Gazdafórum, amelyet 25 éve indítottak útjára, és amely a régió egyik legfontosabb szakmai fóruma.
Egyre több elgondolkodtató információ lát napvilágot az Európai Unió átfogó és erőteljes „zöldítési programjáról”. A sokak szerint ideológiai fegyverként használt uniós környezetvédelemről Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt faggattuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás