Gépesített káposztabetakarítás a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen. A gazdák több támogatást várnak Brüsszeltől
Fotó: Makkay József
Lassan ugyan, de beérik az eredménye az év eleji gazdatüntetéseknek: az Európai Bizottság a 2027-ben kezdődő új uniós ciklustól több ponton is megváltoztatná a Közös Agrárpolitikát (KAP). Kiemelten támogatnák a kisgazdaságokat, és az eddiginél több pénz jutna a zöld átállásra. Erről beszélt a Krónikának Winkler Gyula EP-képviselő.
2024. szeptember 13., 18:572024. szeptember 13., 18:57
A Kelet- és Nyugat-Európát egyaránt átfogó év eleji gazdatüntetések óta sejteni lehet, hogy változások várhatóak az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában (KAP). A gazdák több héten át tartó útelzárása, illetve fogalomlassító tüntetései a Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig olyan mérvű tiltakozáshullámot robbantott ki a kontinensen, amire korábban nem volt példa.
A gazdák elvárásairól szólva Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az EP mezőgazdasági szakbizottságának tagja a Krónikának elmondta, hogy a nemzeti kormányok irányába megfogalmazott követeléseken – az üzemanyag-illetékek csökkentésétől az új szabályozásokig – kívül megfogalmazódott számos, Brüsszelnek intézett kérés is.
Az Európai Bizottság reakciója az volt, hogy a gazdák követeléseire intézményes választ kell adni. ,,Ennek nyomán az elmúlt nyolc hónapban elindult egy stratégiai párbeszéd, amelynek keretében civil és gazdaszervezetek, a mezőgazdaság különböző ágazatainak és szakmai szervezeteinek a képviselői, de ökológiai, környezetvédelmi szervezetek is meghallgatást nyertek. A több hónapos párbeszéd nyomán dolgozták ki azt a 120 oldalas dokumentumot, amelyet múlt kedden mutatott be Brüsszelben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen” – ismertette portálunkkal az RMDSZ politikusa.
Winkler szerint a most közzétett anyag annak az előttünk álló, több éves vitának képezi az alapját, amely a 2027 utáni új közös agrárpolitika kidolgozásához vezet majd. Az már most látszik, hogy az Európai Bizottság lényegi változásokat tervez a leendő KAP agrártámogatási rendszerében, aminek
Az EP-képviselő szerint ez sem ,,korszakalkotó” újdonság, hiszen korábban is folyt arról vita, hogy milyen szintig érdemes és kell a nagy agrárvállalkozásokat támogatni. Az Európai Bizottság a jelenlegi – 2021-2027-es – uniós ciklusra is bevezetett egy döntést arról, hogy a tagországok 200 ezer eurós felső határban szabhatják meg a területalapú támogatások nagyságát. Ez azt jelenti, hogy ha egy nagy cég például háromezer hektáron gazdálkodik, akkor ne legyen kötelező kifizetni számára a területalapú támogatás teljes összegét, ami jóval meghaladná a 200 ezer eurós felső küszöböt. Ennek alkalmazását az EB azonban a tagállamok döntésére bízta: több nyugat-európai országtól eltérően a nagy agrárcégek kemény lobbija miatt ezt sem a román, sem a magyar kormány nem vállalta fel.
hogy egészséges egyensúly jöjjön létre a kis- és nagytermelők között” – mutatott rá Winkler Gyula. Az uniós törvényhozó szerint kisgazdaságokon a 30-50 hektáros farmokat kell érteni, ugyanis nem szociális segélyről, az önellátó gazdaságok megtámogatásáról van szó, hanem olyan rászoruló gazdákról, akik piacra termelnek, és kisebb gazdaságuk miatt hatékonyabb támogatásra szorulnak. Ezzel szemben a több ezer hektáros gazdaságok saját profitjuk révén kiemelt állami támogatás nélkül is életképesek.
Winkler Gyula szerint elkezdődött egy gazdabarát folyamat az Európai Unió háza táján
Fotó: Rostás Szabolcs
Az Európai Bizottsághoz beérkezett vélemények és panaszok nyomán létrehoznának egy átállási mezőgazdasági alapot is, a KAP költségvetésétől független kerettel. Winkler szerint az új pénzforrásból kell majd finanszírozni a zöld átállással, a természet helyreállításával, a természetvédelemmel járó többletkiadásokat.
,,Többen azzal vádoltak, hogy ellenzem a zöld átállást. Szó sincs ilyesmiről! Az RMDSZ-ben
– nyomatékosította az erdélyi EP-képviselő.
Winkler Gyula nem mindenben ért egyet az új, 120 oldalas csomagban rögzített elképzelésekkel. Az Ursula von der Leyen által Brüsszelben bemutatott dokumentumban többek között olyan ,,átnevelő” célzatú rendelkezések is bekerültek, mint például hogy az uniós tagországok állampolgárai fogyasszanak kevesebb húst, mert azzal úgymond a természetet védik. Erről Winkler Gyulának a Ceaușescu-rendszer jut eszébe, amikor a flekken–hal-vitája folyt, amiből nem kérne ismét.
Az RMDSZ EP-képviselője úgy látja, ebben az uniós ciklusban is vannak pozitív változások, sikerült ugyanis elérni, hogy a közös agrárpolitikát a nemzeti stratégiai tervek alapján alkalmazzák, ami decentralizációt hoz a tagországok mezőgazdasági minisztériumai számára. A közös agrárpolitika által az Európai Bizottság megszabja a nagy irányvonalakat és célkitűzéseket, alkalmazásuk viszont a tagállamokra hárul, ki hogyan jut el a célponthoz. Ez azt jelenti, hogy nem Brüsszel, hanem Bukarest dönti el, milyen agrárágazatokat szeretne kiemelten támogatni, ahogyan teszi például a paradicsom-, vagy a fokhagymaprogrammal.
A klímaváltozás és a különböző járványok mezőgazdaságra gyakorolt hatása kivédésének, a megoldások keresésének szakmai műhelye az aradi Magyar Gazdafórum, amelyet 25 éve indítottak útjára, és amely a régió egyik legfontosabb szakmai fóruma.
Egyre több elgondolkodtató információ lát napvilágot az Európai Unió átfogó és erőteljes „zöldítési programjáról”. A sokak szerint ideológiai fegyverként használt uniós környezetvédelemről Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt faggattuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás