A szomszédos megyékből és a határon tulról is érkeztek résztvevők a magyar gazdafórumra
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A klímaváltozás és a különböző járványok mezőgazdaságra gyakorolt hatása kivédésének, a megoldások keresésének szakmai műhelye az aradi Magyar Gazdafórum, amelyet negyed évszázaddal ezelőtt indítottak útjára, és amely ma is a régió gazdaközösségeinek egyik legfontosabb találkozási fóruma. A tanácskozást a múlt szombaton tartották a nemzetközi mezőgazdasági vásár keretében.
2024. szeptember 10., 20:312024. szeptember 10., 20:31
Huszonöt évvel ezelőtt a román és a magyar mezőgazdasági minisztériumok szervezésében jött létre az első magyar–magyar gazdatalálkozó Aradon az Agromalim Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállítás keretében: a kiállítás azóta 34. kiírását érte meg, az immár Magyar Gazdafórumként megtartott esemény pedig az egyik legjelentősebb kísérőrendezvénye lett. A Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek együttműködésének is bölcsője volt az aradi tanácskozás, amelyet idén az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat aradi regionális irodájával közösen szervezett meg Innovációs trendek a mezőgazdaságban címmel.
Köszöntötte a megjelenteket többek között Hancsók Szabolcs, a magyarországi agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának munkatársa, vezető kormányfőtanácsos, aki emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 2010 óta segíti a határon túli magyarságot „minden lehetséges eszközzel”, az agrártárca pedig ezen belül a gazdálkodókat támogatja 2012-től hangsúlyosan.
Antal Géza, az erdélyi és bánsági falugazdász-hálózatot koordináló Pro Agricultura Egyesület elnöke kérdésünkre úgy értékelte: a több mint két évtizedes múlt, a meghívott előadók személye és a résztvevők nagy száma a bizonyíték arra, hogy van presztízse a találkozónak. Szerinte a klímaváltozás és a különböző járványok földművelésre, illetve az állattenyésztésre gyakorolt hatásai kivédésének, a megoldások keresésének műhelye a tanácskozás és az annak teret adó Agromalim vásár.
A falugazdászoknak a legfontosabb feladatuk, hogy ezt az innovációt, ezt a tudást terjesszék, és elérhetővé tegyék azok számára, akik saját erőből nem biztos, hogy hozzáférnének ilyen technológiához – tette hozzá.
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a területalapú támogatások tervezett átalakításáról tartott előadást. Megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a 2021–2027 közötti uniós agrárpolitika nem változik, az Európai Unió az azt követő két költségvetési ciklusban tervez módosításokat, amiket széleskörű – az agrárágazat és a környezetvédők képviselőinek, valamint a szakpolitikusok bevonásával tartott – párbeszéd, közvita előz meg. A támogatások mértékét és a kedvezményezettek körét érintik majd a változások fűzte hozzá. Az EP-képviselő is nagyra értékelte a magyar kormány támogatását, amit a három erdélyi gazdaszervezetnek nyújt: a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének, a Partiumi Falugazdász Hálózatnak és a Pro Agricultura Egyesületnek.
Winkler Gyula EP-képviselő szerint 2027 után számíthatunk a területalapú támogatások megreformálására
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Mezőgazdasági, földrajzi és demográfiai szempontból különböző közösségeket szolgálnak ki ezek. A Partiumnak egy nagyon specifikus helyzete van, a székelyföldi egyesület egy olyan közösséget képvisel, ami nem ismert Magyarország mai területén, a hegyvidéki gazdálkodókat, a Pro Agricultura pedig Belső-Erdélyt és a Bánságot, a sokszínűséget képviseli, mert hogyan is beszélhetnék egy napon az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületéről, amelynek több mint kétezer aktív tagja van, és a Hunyad megyei helyzetről, ahol 150-200 magyar gazda tevékenykedik. De mindenkinek szüksége van a magyar nyelvű támogatásra, mindenkinek meg kell adni az esélyt, hogy betagolódjon a 21. századi agráriumba. Fontos, hogy sehol nem hagyunk fehér foltot Erdélyben, és a három hálózat által a magyar–magyar párbeszédbe minden gazdának esélye van bekapcsolódni” – fogalmazott Winkler Gyula.
Az aradi fórumon az előadásokat a klíma- és gazdasági változásokhoz való alkalmazkodásról, továbbá az élelmiszer-előállításban alkalmazott innovációkról tartott bemutatók tették színesebbé.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők a csütörtökön megnyílt aradi Agromalim Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállításon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!