
A szomszédos megyékből és a határon tulról is érkeztek résztvevők a magyar gazdafórumra
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A klímaváltozás és a különböző járványok mezőgazdaságra gyakorolt hatása kivédésének, a megoldások keresésének szakmai műhelye az aradi Magyar Gazdafórum, amelyet negyed évszázaddal ezelőtt indítottak útjára, és amely ma is a régió gazdaközösségeinek egyik legfontosabb találkozási fóruma. A tanácskozást a múlt szombaton tartották a nemzetközi mezőgazdasági vásár keretében.
2024. szeptember 10., 20:312024. szeptember 10., 20:31
Huszonöt évvel ezelőtt a román és a magyar mezőgazdasági minisztériumok szervezésében jött létre az első magyar–magyar gazdatalálkozó Aradon az Agromalim Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállítás keretében: a kiállítás azóta 34. kiírását érte meg, az immár Magyar Gazdafórumként megtartott esemény pedig az egyik legjelentősebb kísérőrendezvénye lett. A Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek együttműködésének is bölcsője volt az aradi tanácskozás, amelyet idén az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat aradi regionális irodájával közösen szervezett meg Innovációs trendek a mezőgazdaságban címmel.
Köszöntötte a megjelenteket többek között Hancsók Szabolcs, a magyarországi agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának munkatársa, vezető kormányfőtanácsos, aki emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 2010 óta segíti a határon túli magyarságot „minden lehetséges eszközzel”, az agrártárca pedig ezen belül a gazdálkodókat támogatja 2012-től hangsúlyosan.
Antal Géza, az erdélyi és bánsági falugazdász-hálózatot koordináló Pro Agricultura Egyesület elnöke kérdésünkre úgy értékelte: a több mint két évtizedes múlt, a meghívott előadók személye és a résztvevők nagy száma a bizonyíték arra, hogy van presztízse a találkozónak. Szerinte a klímaváltozás és a különböző járványok földművelésre, illetve az állattenyésztésre gyakorolt hatásai kivédésének, a megoldások keresésének műhelye a tanácskozás és az annak teret adó Agromalim vásár.
A falugazdászoknak a legfontosabb feladatuk, hogy ezt az innovációt, ezt a tudást terjesszék, és elérhetővé tegyék azok számára, akik saját erőből nem biztos, hogy hozzáférnének ilyen technológiához – tette hozzá.
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a területalapú támogatások tervezett átalakításáról tartott előadást. Megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a 2021–2027 közötti uniós agrárpolitika nem változik, az Európai Unió az azt követő két költségvetési ciklusban tervez módosításokat, amiket széleskörű – az agrárágazat és a környezetvédők képviselőinek, valamint a szakpolitikusok bevonásával tartott – párbeszéd, közvita előz meg. A támogatások mértékét és a kedvezményezettek körét érintik majd a változások fűzte hozzá. Az EP-képviselő is nagyra értékelte a magyar kormány támogatását, amit a három erdélyi gazdaszervezetnek nyújt: a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének, a Partiumi Falugazdász Hálózatnak és a Pro Agricultura Egyesületnek.
Winkler Gyula EP-képviselő szerint 2027 után számíthatunk a területalapú támogatások megreformálására
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Mezőgazdasági, földrajzi és demográfiai szempontból különböző közösségeket szolgálnak ki ezek. A Partiumnak egy nagyon specifikus helyzete van, a székelyföldi egyesület egy olyan közösséget képvisel, ami nem ismert Magyarország mai területén, a hegyvidéki gazdálkodókat, a Pro Agricultura pedig Belső-Erdélyt és a Bánságot, a sokszínűséget képviseli, mert hogyan is beszélhetnék egy napon az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületéről, amelynek több mint kétezer aktív tagja van, és a Hunyad megyei helyzetről, ahol 150-200 magyar gazda tevékenykedik. De mindenkinek szüksége van a magyar nyelvű támogatásra, mindenkinek meg kell adni az esélyt, hogy betagolódjon a 21. századi agráriumba. Fontos, hogy sehol nem hagyunk fehér foltot Erdélyben, és a három hálózat által a magyar–magyar párbeszédbe minden gazdának esélye van bekapcsolódni” – fogalmazott Winkler Gyula.
Az aradi fórumon az előadásokat a klíma- és gazdasági változásokhoz való alkalmazkodásról, továbbá az élelmiszer-előállításban alkalmazott innovációkról tartott bemutatók tették színesebbé.

A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők a csütörtökön megnyílt aradi Agromalim Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállításon.
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
szóljon hozzá!