A kelet-európai EP-képviselők megelégelték az Európai Bizottság időhúzását
Fotó: Európai Parlament
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden estébe nyúló vita alakult ki az ukrajnai gabonaexport tilalmának meghosszabbításáról év végéig. A felszólaló magyar, román és lengyel EP-képviselők az Európai Bizottságot ostorozták a kialakult bizonytalan helyzetért. Válaszában Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos azt mondta, az Európai Unió azon dolgozik, hogy megkönnyítse az ukrán gabonaexportot azon tagállamaiba és a világ azon részeibe, ahol kereslet van rá.
2023. szeptember 13., 14:562023. szeptember 13., 14:56
2023. szeptember 13., 15:002023. szeptember 13., 15:00
Janusz Wojciechowski biztos szerint az Európai Bizottság jelentős összegeket különített el, és támogatást ajánlott fel annak érdekében, hogy az ukrán gabona eljusson oda, ahol szükség van rá.
Hangsúlyozta, hogy az EU a gazdák mellett áll, és az Ukrajnával szomszédos országok gabonapiacai stabilizálódtak az uniós ideiglenes intézkedéseknek köszönhetően. Mint mondta, az Ukrajnával határos országoknak nyújtott támogatás elérte a 156 millió eurót, 70 milliót ebből az összegből Lengyelország, 40 milliót Románia, 26 milliót Bulgária, 16 milliót Magyarország, ötmillió eurót pedig Szlovákia kapott.
Véleménye szerint az Európai Bizottságnak meg kellene hosszabbítania a péntekig érvényben lévő gabonabehozatali tilalmat Ukrajnából erre az öt tagállamra vonatkozóan.
– jelentette ki.
Győri Enikő: 55-ször annyi gabona és olajosmag áramlott Ukrajnából, mint az importliberalizáció előtt
Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet: a kelet-közép-európai régió gazdáinak védelmében korábban bevezetett importtilalmat szeptember 15. után is fenn kell tartani. Ez elengedhetetlen, hiszen a korábban bevezetett szabályok okai ma is fennállnak, miközben az ukrán gabona nem jut el Afrikába és a Közel-Keletre, ahol valóban szükség lenne rá.
Győri Enikő hangsúlyozta: nem szabad visszatérni a május 2. előtti állapotokhoz, amikor az unió keleti határán lévő tagállamokat elárasztotta az ukrán gabona, komoly piaci zavarokat okozva, ahelyett, hogy eljutott volna oda, ahol arra tényleg szükség volna: Afrikába és a Közel-Keletre.
Tavaly csak Magyarországra 55-ször annyi gabona és olajosmag áramlott Ukrajnából, mint az importliberalizációt megelőzően. Idén pedig körülbelül 66-szor annyi. Ennek egy része még mindig ott van a raktárakban, pedig a szolidaritási folyosón keresztül el kellett volna hagynia a régiónkat. Ráadásul idén kiváló a termés. Mégis hova tegyék azt a gazdák?” – fejtette ki a képviselő.
A fideszes politikus szerint ha Magyarország szolidáris Ukrajnával, a bizottságnak is szolidárisnak kell lennie Magyarországgal.
,,Erősítse meg a szolidaritási útvonalat, hogy az ukrán termények elhagyhassák az uniót. Ne játsszon a spekulánsok kezére. Ehhez, ahogy eddig, ezután is minden segítséget megadunk. De a háború árát ne a mi, európai gazdáinkkal fizettessék meg!” – szólított fel a képviselő.
Román és lengyel követelések
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedd este kemény vita alakult ki az ukrajnai gabonaexport ügyében.
A mezőgazdaságért felelős volt uniós biztos azt kérte a Bizottságtól, hogy rendeljen ki egy uniós felelőst, aki felügyeli az ukrajnai gabonaexportot a kelet-európai országokon áthaladó szolidarítási folyósókon, hogy a szállítmányok valóban elhagyják az ország területét.
Kemény hangot ütött meg több lengyel EP-képviselő is, akik egyértelművé tették országuk követelését a szeptember 15-ig bevezetett importtilalom meghosszabbításáért. Felszólalásukban nyomatékosították, hogy amennyiben az Európai Bizottság nem hosszabbítja meg a tilalmat, a lengyel kormány saját hatáskörben dönt az exportilalom fenntartásáról.
Az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó, szeptember 15-én lejáró uniós behozatali korlátozások meghosszabbítását követelik a román gazdaszervezetek, kilátásba helyezve, hogy eltorlaszolják a konstancai kikötőt és a határátkelőket.
Ukrajnából a szomszédos tagállamokba irányuló gabona behozatali tilalmát előíró rendkívüli intézkedést továbbra is fent kell tartani – közölte Nagy István agrárminiszter, aki a román tárcavezetővel egyeztetett kedden, Bukarestben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!