Fotó: Facebook/Mark Rutte
Mark Rutte holland miniszterelnök csütörtökön ismét elmondta a holland parlamentben tartott felszólalásában, hogy elvileg semmi akadálya Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának, amely akkor fog megtörténni, amikor az említett két ország készen áll rá.
2022. október 21., 09:272022. október 21., 09:27
Rutte kifejtette, mindkét ország esetében szükség van az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) aktualizálására. Ez Románia esetében most zajlik, Bulgária esetében viszont nem, ami problémát jelent – derül ki a holland törvényhozói testület honlapján idézett miniszterelnöki nyilatkozatból.
A holland kormányfő azt is kijelentette, hogy nem zárultak le a schengeni csatlakozáshoz szükséges ellenőrzési mechanizmus keretében folyamatban lévő látogatások.
– hangsúlyozta Mark Rutte.
Mint ismeretes, csütörtökön a holland parlament egy olyan állásfoglalást fogadott el, mely szerint Hollandiának nem kellene megszavaznia Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Sophie in'T Veld, aki a Renew képviselőcsoport koordinátora az Európai Parlament Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságában (LIBE), arról tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, hogy a holland kormánypártok zöme nem akarja a két ország schengeni csatlakozását, és attól tart, hogy a holland miniszterelnök „nagyon keveset fog tenni annak érdekében, hogy rábírja a holland parlamentet” Románia és Bulgária csatlakozási kérelmének elfogadására.
„Értsék meg, hogy nem ellenzi mindenki Hollandiában. Az én pártom (a 66-os Demokraták – szerk. megj.) azt akarja, hogy Románia és Bulgária azonnal csatlakozzon a Schengenhez, de a kormánypártok zöme nem akarja ezt” – fogalmazott az AGERPRES-nek a holland politikus.
A határozatban az EP megállapítja, hogy a schengeni térség „az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya”, és bírálja a tagállamokat, amiért még nem döntöttek Románia és Bulgária felvételéről, annak ellenére, hogy ez a két ország már hosszú ideje teljesíti a csatlakozás feltételeit. A belső határellenőrzés fenntartása diszkriminatív, és negatívan hat a mobilis munkavállalók és a polgárok életére; az import, az export és az áruk szabad mozgásának akadályozása az EU egységes piacának is árt – olvasható a határozatban.
Jelenleg Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével az EU valamennyi tagállama tagja a schengeni övezetnek. Emellett tagja a térségnek Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!