Nem könnyű okosan dönteni. A növekvő részletek közepette a hitelesek szerződésmódosítást kérhetnek, de nem biztos, hogy hosszú távon is megéri
Mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a hiteleseknek, akiknek a törlesztőrészlete az egyre növekvő kamatlábhoz (ROBOR) kötött. Sokan gondolkodnak azon, hogy új, az IRCC-n alapuló szerződést kössenek, a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint viszont a közeljövőben a fogyasztói hitelek irányadó mutatója is nőni fog. Elmondásuk szerint ugyanakkor jelenleg nehéz az elemzőknek előrejelzésekbe bocsátkozniuk, túl sok a bizonytalanság, és nagy az inflációs nyomás.
Lassúbb ütemben, de tovább drágulnak azok a bankkölcsönök, amelyeknek havi törlesztőrészletét a különböző bankközi kamatlábaktól (ROBOR) tették függővé a pénzintézetek. A lejalapú fogyasztási hitelek, valamint az Első otthon program keretében a korábbi években igényelt jelzálogkölcsönök havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazott három hónapos bankközi hitelkamatláb kedden már elérte a 4,37 százalékot.
2020 elején viszont még évi 3,19 százalékon állt a ROBOR, a múlt év elején pedig 1,98 százalékon.
Eközben a lejben felvett jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 4,43 százalékos, a 12 hónapos ROBOR pedig 4,52 százalékos.
Mint ismeretes, miután 2019-ben is gyors növekedésnek indult a ROBOR, a bukaresti hatóságok bevezették a fogyasztói hitelek irányadó mutatóját (IRCC), és azóta az Első otthon hiteleknél is ezt alkalmazzák, a régebben felvett kölcsönök törlesztőrészletét viszont továbbra is a háromhavi ROBOR szintje határozza meg. Összehasonlításképpen: az IRCC jelenleg évi 1,17 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. Ez is a törlesztőrészletek növekedését jelenti amúgy, három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 1,08 százalék volt.
„Tavaly július óta jelentős mértékben megnövekedett a három hónapos bankközi hitelkamatláb, az ehhez kötött változó kamatozású hitelek esetében ez érezhető különbséget jelent a törlesztőrészletben” – állapította meg megkeresésünkre Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi karának adjunktusa. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
Jelenleg a három hónapos ROBOR 4,37 százalék, ez még januárban 3,02 százalék volt, 2021 júliusában pedig 1,5 százalék. Tavaly július óta tehát jelentős mértékű a növekedés, lecsapódik majd a hiteltörlesztő részletekben. A közgazdász ugyanakkor rámutatott, a 2008–2009-es válság során a ROBOR a 15 százalékot is túllépte, ez még benne lehet az emlékezetünkben.
– fejtette ki az elemző. Rámutatott, a 2019 májusa után felvett lakossági hitelek irányadó mutatója, az IRCC jelenleg 1,17 százalékon van, tehát jóval alacsonyabb, ám a szakember szerint az is növekedni fog, hiszen a két mutató trendjei megegyeznek, csak az IRCC esetében van egy időbeni eltolódás.
Lépni vagy nem lépni? Új szerződési feltételekről lehet tárgyalni a bankkal
Fotó: Pixabay.com
„A bankközi kamatlábakat több tényező határozza meg, ezek közül a három legfontosabb a nemzeti bank monetáris politikája, a piacon levő likviditás mértéke és az infláció” – részletezte Rácz Béla Gergely. Aláhúzta:
A közgazdász felidézte, az inflációs nyomás először a koronavírus-világjárvány miatt jött létre, egyrészt az újjáépítési alap megnövelte a piacon a likviditást, az állam növelte a költekezést, ami inflációt gerjesztett. Azonkívül, szintén a pandémia miatt, töredezetté váltak az ellátási láncok, ami szintén inflációt eredményezett. Ezt a nyomást az orosz–ukrán háború tovább növeli, ilyen értelemben a legrosszabbkor jött a katonai konfliktus, hiszen a már létező inflációs nyomást növelte azzal, hogy ellátási gondok jelentek meg az alapvető árucikkek piacán is, ez csökkenti a kínálatot, és az árak további emelkedéséhez vezet.
– fejtette ki a szakértő. Rámutatott: az alapkamat most 2,5 százalékon van, 2020 augusztusában még csak 1,5 százalék volt. A jegybank fokozatosan, kis mértékben emelte az alapkamatot, ez egy fontos és szükségszerű lépés, nemcsak a Román Nemzeti Bank, hanem más központi pénzintézetek is alkalmazzák ezt a monetáris eszközt, hogy az inflációt valamilyen módon kordában tartsák vagy mérsékeljék. A ROBOR növekedését befolyásolhatja továbbá az is, hogy mekkora a likviditás a piacon, ha az csökken, tipikusan növekszik a ROBOR, ám jelenleg nem ez a fő oka a bankközi kamatlábak növekedésének – emelte ki a közgazdász.
Lassúbb ütemben, de tovább drágulnak a bankkölcsönök Romániában.
Rácz Béla Gergely ugyanakkor kérdésünkre leszögezte, nehéz megjósolni, hogy mire számíthatunk, hiszen az inflációt a háború, az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók közvetve tovább növelik, noha – tette hozzá – ezek is szükségszerűek.
a háború következményeként a piacon nehezebbé vált például gabonát beszerezni, ez pedig a gabonaárak emelkedéséhez vezetett. Ugyanez igaz a gázra és olajra is. „Ameddig nem tudjuk, hogy meddig tart a háború, milyen megoldása, folyományai lesznek, nehéz megbecsülni, hogy az infláció és a bankközi kamatlábak miként alakulnak” – húzta alá az egyetemi oktató, emlékeztetve, hogy a nemzeti bank 2022 végére 9,6 százalékos inflációval számol, ami meglátása szerint nem drasztikus, és ha teljesül, akkor a bankközi kamatlábak sem fognak elszállni.
A közgazdász ugyanakkor hangsúlyozta: a Román Nemzeti Bank nagyon felkészült, jelentős devizatartalékai vannak, be tud avatkozni az árfolyam alakulásába, a régióban a román lej a legstabilabb valuta. „A jegybank politikája kiszámítható és komoly szakmai alapokon nyugszik, nem kizárt, hogy az alapkamat még valamennyit emelkedni fog. A következő időszakban még a ROBOR lassú növekedésével is számolni kell, de remélhetőleg nem fogunk arról beszélni, hogy elszáll, és biztosan távol marad a 2008–2009-ben tapasztalt szinttől” – összegzett Rácz Béla Gergely.
Fotó: Gábos Albin
Most viszont, amikor szinte valamennyi termék és szolgáltatás ára nő, nagyon sok hiteles érzi azt, hogy nehézséget okoz a megnövekedett törlesztőrészletek kifizetése, ezért annak is utánajártunk, mit tehetnek például azok, akik 2019 előtt vásároltak maguknak lakást az Első otthon program keretében. Őket sújtják ugyanis az egyik legjobban a megnövekedett törlesztőrészletek, de másoknak is vannak fizetési nehézségeik.
– mutatott rá megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Hangsúlyozta: ez mindkét fél beleegyezésével történhet meg, tehát a banknak is jóvá kell hagynia, de kérni mindenképpen lehet, és az Első otthon-hitelesek is megléphetik ezt. Fontos azonban tudni, hogy a lehetőség egyszeri, tehát utána már nem lehet kérni a visszatérést a ROBOR-ra.
„Ha elfogadja a kérést, a bank választhat, hogy egyszerű szerződéskiegészítéssel átírja a ROBOR-t IRCC-re, vagy új szerződést köt, vagyis újrafinanszírozza a meglevő hitelt” – mondta Bordás Attila. Arról is beszámolt, hogy két banknál érdeklődött, és mindkettő a második változat mellett tette le a voksát.
– fejtette ki a szakember. Meglátása szerint viszont mindenképp érdemes ajánlatot kérni a banktól, hogy mit jelentene az átalakítás, erre milyen javaslatuk van, megtörténhet, hogy kedvezőbb vagy hasonló feltételeket ajánl. Arra is rá kell kérdezni, hogy mi a módja, mert a refinanszírozás közjegyzői illetéket és más költségeket von maga után, míg az egyszerű szerződéskiegészítés minimális kiadást, 100–200 lejt jelent.
Ha valaki ezen gondolkodik, és nem köti például az Első otthon programban megkötött szerződés, nemcsak a saját bankjától, hanem a több pénzintézettől is kérhet ajánlatot az átírásra, mert megtörténhet, hogy a költségekkel együtt is megéri átmenni egyik banktól a másikhoz. „A piaci versenynek köszönhetően gyakran a meglevő hitel átvételére kedvezőbb hitelt számolnak a bankok, mint egy teljesen új hitelre, mert akinek van már többéves hiteltörténete, könnyen ellenőrizhető, és abból kiderül, hogy megbízható ügyfél, pontosan törleszt” – magyarázta Bordás Attila. Jelezte egyúttal: nem muszáj személyesen elmenni a bankokhoz, hiszen nagyon sok összehasonlító elemzés jelenik meg, ahol összevetik a különböző banki termékeket, kamatokat, online is lehet ajánlatot kérni, bár a személyes kapcsolatfelvétel során inkább lehet egyénre szabott ajánlatot kapni.
Tovább nőtt a hét elején a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR), ám a Krónika által megkeresett szakértő szerint ez a növekedés még nem tragikus mértékű, pánikra nincs ok.
A szakember fontosnak tartotta ugyanakkor kiemelni, hogy
mert nem lehet előrevetíteni, hogy a ROBOR és az IRCC miként alakul egymáshoz viszonyítva. Hangsúlyozta, ha most meg is történne az áttérés egyikről a másikra, az nem eredményez nettó kamatnyereséget, mert a bank oly módon alakítja a saját kamattöbbletét, hogy a végeredmény nem változik. A módosítás viszont azt jelenti, hogy amikor változik a bankközi kamatláb, már nem a ROBOR, hanem az IRCC befolyásolja a törlesztőrészlet mértékét.
„A ROBOR gyorsabban rezonál a piaci változásokra, tehát most sokkal inkább megemelkedett, mint az IRCC, amely el van maradva egy negyedévvel. A következő módosításnál az IRCC még nem növekszik jelentős mértékben, de egy fél év múlva, reagálva a magasabb alapkamatra, növekedni fog. Most érdemes lenne áttérni, de az elemzésnél figyelembe kell venni, hogy hosszú távon, amikor a kamatok csökkennek, javulnak a gazdasági mutatók, aki most nyer az IRCC-vel, éppen úgy veszíteni fog a ROBOR-hoz képest. Ez most nagyon távolinak tűnik, de elvileg hosszú távon meg fog történni, viszont az, hogy mikor és abszolút értékben ez mennyit jelent majd, nem lehet megbecsülni” – összegzett Bordás Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!