A háború is nehezíti a bankhitelesek életét: rendületlenül nő a kamatláb, nem látni a folyamat végét

2020 elején viszont még évi 3,19 százalékon állt a ROBOR, a múlt év elején pedig 1,98 százalékon.

Eközben a lejben felvett jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 4,43 százalékos, a 12 hónapos ROBOR pedig 4,52 százalékos.

Mint ismeretes, miután 2019-ben is gyors növekedésnek indult a ROBOR, a bukaresti hatóságok bevezették a fogyasztói hitelek irányadó mutatóját (IRCC), és azóta az Első otthon hiteleknél is ezt alkalmazzák, a régebben felvett kölcsönök törlesztőrészletét viszont továbbra is a háromhavi ROBOR szintje határozza meg. Összehasonlításképpen: az IRCC jelenleg évi 1,17 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. Ez is a törlesztőrészletek növekedését jelenti amúgy, három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 1,08 százalék volt.

Messze már a 2008–2009-es szint

„Tavaly július óta jelentős mértékben megnövekedett  a  három hónapos bankközi hitelkamatláb, az ehhez kötött változó kamatozású hitelek esetében ez érezhető különbséget jelent a törlesztőrészletben” – állapította meg megkeresésünkre Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi karának adjunktusa. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

Jelenleg a három hónapos ROBOR 4,37 százalék, ez még januárban 3,02 százalék volt, 2021 júliusában pedig 1,5 százalék. Tavaly július óta tehát jelentős mértékű a növekedés, lecsapódik majd a hiteltörlesztő részletekben. A közgazdász ugyanakkor rámutatott, a 2008–2009-es válság során a ROBOR a 15 százalékot is túllépte, ez még benne lehet az emlékezetünkben.

– fejtette ki az elemző. Rámutatott, a 2019 májusa után felvett lakossági hitelek irányadó mutatója, az IRCC jelenleg 1,17 százalékon van, tehát jóval alacsonyabb, ám a szakember szerint az is növekedni fog, hiszen a két mutató trendjei megegyeznek, csak az IRCC esetében van egy időbeni eltolódás.

A közgazdász felidézte, az inflációs nyomás először a koronavírus-világjárvány  miatt jött létre, egyrészt az újjáépítési alap megnövelte a piacon a likviditást, az állam növelte a költekezést, ami inflációt gerjesztett. Azonkívül, szintén a pandémia miatt, töredezetté váltak az ellátási láncok, ami szintén inflációt eredményezett. Ezt a nyomást az orosz–ukrán háború tovább növeli, ilyen értelemben a legrosszabbkor jött a katonai konfliktus, hiszen a már létező inflációs nyomást növelte azzal, hogy ellátási gondok jelentek meg az alapvető árucikkek piacán is, ez csökkenti a kínálatot, és az árak további emelkedéséhez vezet.

– fejtette ki a szakértő. Rámutatott: az alapkamat most 2,5 százalékon van, 2020 augusztusában még csak 1,5 százalék volt. A jegybank fokozatosan, kis mértékben emelte az alapkamatot, ez egy fontos és szükségszerű lépés, nemcsak a  Román Nemzeti Bank, hanem más központi pénzintézetek is alkalmazzák ezt a monetáris eszközt, hogy az inflációt valamilyen módon kordában tartsák vagy mérsékeljék. A ROBOR növekedését befolyásolhatja továbbá az is, hogy mekkora a likviditás a piacon, ha az csökken, tipikusan növekszik a ROBOR, ám jelenleg nem ez a fő oka a bankközi kamatlábak növekedésének – emelte ki a közgazdász.

korábban írtuk

Tovább nő a fogyasztási hitelek és az Első otthon program keretében a korábban igényelt jelzálogkölcsönök törlesztőrészlete

Lassúbb ütemben, de tovább drágulnak a bankkölcsönök Romániában. 

Nehéz most előrejelzésekbe bocsátkozni

Rácz Béla Gergely ugyanakkor kérdésünkre leszögezte, nehéz megjósolni, hogy mire számíthatunk, hiszen az inflációt a háború, az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók közvetve tovább növelik, noha – tette hozzá – ezek is szükségszerűek.

a háború következményeként a piacon nehezebbé vált például gabonát beszerezni, ez pedig a gabonaárak emelkedéséhez vezetett. Ugyanez igaz a gázra és olajra is. „Ameddig nem tudjuk, hogy meddig tart a háború, milyen megoldása, folyományai lesznek, nehéz megbecsülni, hogy az infláció és a bankközi kamatlábak miként alakulnak” – húzta alá az egyetemi oktató, emlékeztetve, hogy a nemzeti bank 2022 végére 9,6 százalékos inflációval számol, ami meglátása szerint nem drasztikus, és ha teljesül, akkor a bankközi kamatlábak sem fognak elszállni.

A közgazdász ugyanakkor hangsúlyozta: a Román Nemzeti Bank nagyon felkészült, jelentős devizatartalékai vannak, be tud avatkozni az árfolyam alakulásába, a régióban a román lej a legstabilabb valuta. „A jegybank politikája kiszámítható és komoly szakmai alapokon nyugszik, nem kizárt, hogy az alapkamat még valamennyit emelkedni fog. A következő időszakban még a ROBOR lassú növekedésével is számolni kell, de remélhetőleg nem fogunk arról beszélni, hogy elszáll, és biztosan távol marad a 2008–2009-ben tapasztalt szinttől” – összegzett Rácz Béla Gergely.

– mutatott rá megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Hangsúlyozta: ez mindkét fél beleegyezésével történhet meg, tehát a banknak is jóvá kell hagynia, de kérni mindenképpen lehet, és az Első otthon-hitelesek is megléphetik ezt. Fontos azonban tudni, hogy a lehetőség egyszeri, tehát utána már nem lehet kérni a visszatérést a ROBOR-ra.

„Ha elfogadja a kérést, a bank választhat, hogy egyszerű szerződéskiegészítéssel átírja a ROBOR-t IRCC-re, vagy új szerződést köt, vagyis újrafinanszírozza a meglevő hitelt” – mondta Bordás Attila. Arról is beszámolt, hogy két banknál érdeklődött, és mindkettő a második változat mellett tette le a voksát.

– fejtette ki a szakember. Meglátása szerint viszont mindenképp érdemes ajánlatot kérni a banktól, hogy mit jelentene az átalakítás, erre milyen javaslatuk van, megtörténhet, hogy kedvezőbb vagy hasonló feltételeket ajánl. Arra is rá kell kérdezni, hogy mi a módja, mert a refinanszírozás közjegyzői illetéket és más költségeket von maga után, míg az egyszerű szerződéskiegészítés minimális kiadást, 100–200 lejt jelent.

Ha valaki ezen gondolkodik, és nem köti például az Első otthon programban megkötött szerződés, nemcsak a saját bankjától, hanem a több pénzintézettől is kérhet ajánlatot az átírásra, mert megtörténhet, hogy a költségekkel együtt is megéri átmenni egyik banktól a másikhoz. „A piaci versenynek köszönhetően gyakran a meglevő hitel átvételére kedvezőbb hitelt számolnak a bankok, mint egy teljesen új hitelre, mert akinek van már többéves hiteltörténete, könnyen ellenőrizhető, és abból kiderül, hogy megbízható ügyfél, pontosan törleszt” – magyarázta Bordás Attila. Jelezte egyúttal: nem muszáj személyesen elmenni a bankokhoz, hiszen nagyon sok összehasonlító elemzés jelenik meg, ahol összevetik a különböző banki termékeket, kamatokat, online is lehet ajánlatot kérni, bár a személyes kapcsolatfelvétel során inkább lehet egyénre szabott ajánlatot kapni.

korábban írtuk

Az infláció és a jegybanki alapkamatemelés miatt nő a ROBOR, de a szakértő szerint egyelőre nincs ok pánikra

Tovább nőtt a hét elején a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR), ám a Krónika által megkeresett szakértő szerint ez a növekedés még nem tragikus mértékű, pánikra nincs ok. 

Most épp kedvezőbb az IRCC, de ez változhat

A szakember fontosnak tartotta ugyanakkor kiemelni, hogy

mert nem lehet előrevetíteni, hogy a ROBOR és az IRCC miként alakul egymáshoz viszonyítva. Hangsúlyozta, ha most meg is történne az áttérés egyikről a másikra, az nem eredményez nettó kamatnyereséget, mert a bank oly módon alakítja a saját kamattöbbletét, hogy a végeredmény nem változik. A módosítás viszont azt jelenti, hogy amikor változik a bankközi kamatláb, már nem a ROBOR, hanem az IRCC befolyásolja a törlesztőrészlet mértékét.

„A ROBOR gyorsabban rezonál a piaci változásokra, tehát most sokkal inkább megemelkedett, mint az IRCC, amely el van maradva egy negyedévvel. A következő módosításnál az IRCC még nem növekszik jelentős mértékben, de egy fél év múlva, reagálva a magasabb alapkamatra, növekedni fog. Most érdemes lenne áttérni, de az elemzésnél figyelembe kell venni, hogy hosszú távon, amikor a kamatok csökkennek, javulnak a gazdasági mutatók, aki most nyer az IRCC-vel, éppen úgy veszíteni fog a ROBOR-hoz képest. Ez most nagyon távolinak tűnik, de elvileg hosszú távon meg fog történni, viszont az, hogy mikor és abszolút értékben ez mennyit jelent majd, nem lehet megbecsülni” – összegzett Bordás Attila.