Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A fiatalok itthon való boldogulását hivatott ösztönözni az internship, azaz a Klaus Johannis által kihirdetett gyakornoki törvény – véli Csép Andrea parlamenti képviselő. Hasonló reményeket fűz a rendelkezéshez a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) is.
Bár a kormány kezdeményezte, a számos módosító javaslat megtétele miatt afféle közös gyermekének tekinti az internshiptörvényt az RMDSZ és a Miért. A gyakornoki törvénynek is nevezhető jogszabály az ifjak munkavállalását hivatott ösztönözni. A gyakorlati szerződés megkötése által bármely 16. életévét betöltött fiatal munkát vállalhat magáncégnél vagy közintézményben. Munkaadója legtöbb hat hónapra köthet vele szerződést, a 16 és 18 esztendő közötti munkavállaló heti ledolgozott óraszáma pedig nem haladhatja meg a 30 órát, a nagykorúaké pedig a 40-et.
Az RMDSZ legalább 75 százalékos juttatást szeretett volna, azonban a többség az 50 mellett voksolt. „Még így is megéri a fiatalnak, mert szakmai gyakorlatra tesz szert, ráadásul az így ledolgozott idő beleszámít a munka mezején eltöltött időszakba” – mondta el Csép Andrea, a törvény végleges formájának egyik kidolgozója.
Az RMDSZ-képviselő szerint az is előny lehet, hogy egy fiatal akár több helyen is gyakornokoskodhat hat-hat hónapot. A legfontosabb szempont a törvénytervezet létrejöttében az, hogy a programban részt vevő fiatalok egy kicsit más környezetben szokják meg azt, hogy a szakmájuk, amit választottak, milyen és miről szól, illetve milyen egy munkaközösségben dolgozni, vélekedett a Maros megyei politikus.
Reményteljesen fogadta a jogszabály kihirdetését a Magyar Ifjúsági Értekezlet is, melynek vezetője, Oltean Csongor szerint
Mint kifejtette, sok frissen diplomázott fiatal azzal szembesül, hogy a munkaadó szakmai tapasztalatot követel az alkalmazáshoz. Szerinte a gyakornoki törvény jó alkalmat kínál ennek a megszerzésére. Az internship azért is hatékonyabb az egyetemi gyakorlatnál, állítja Oltean, mert itt a munkaadó a kifizetett pénzért megköveteli a fiataltól, hogy dolgozzon is, míg az egyetemistának számos vállalkozó csak aláírja a papírját, majd „szabadon engedi”.
Kérdésünkre, hogy a minimálbér fele mennyire hat ösztönzően, egyesek nem választják-e szívesebben a feketemunkát, Birtalan István, a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke is a hivatalos eljárás fontosságával érvelt. Elmondta,
A Birtalan által vezetett szervezet azt szeretné, ha az önkormányzatok belefoglalnák a 2019-es esztendő költségvetésébe az ifjú gyakornokok foglalkoztatásával járó költségeket, ugyanakkor már több vállalkozót is megkeresett a lehetőség ismertetésével.
Közben a statisztikai adatok lesújtóak. Bár a román gazdaság évről évre kimagaslóan jó eredményeket produkál, az ország munkaképes lakosságának nagy része továbbra is külföldön keresi a kenyerét. Ráadásul friss felmérések szerint
„Ezek olyan fiatalok, akik komolyan gondolják, megvan a tervük, és már azt is tudják, hova akarnak menni” – idézte a Ziarul Financiar Dumitru Sandut, a Bukaresti Egyetem szociológia és szociálismunkás-képző szakának professzorát.
Sandu szerint egy paradox helyzet alakult ki, hiszen Romániában nőttek a fizetések, emelkedett a bruttó hazai termék (GDP), az emberek mégis elmennek. A professzor elmondta, jelenleg is 3,6 millió román állampolgár dolgozik külföldön, főként Spanyolországban és Olaszországban. Tavaly különben csaknem ötmilliárd dollárt küldtek haza a külföldön dolgozó románok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!