Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A fiatalok itthon való boldogulását hivatott ösztönözni az internship, azaz a Klaus Johannis által kihirdetett gyakornoki törvény – véli Csép Andrea parlamenti képviselő. Hasonló reményeket fűz a rendelkezéshez a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) is.
Bár a kormány kezdeményezte, a számos módosító javaslat megtétele miatt afféle közös gyermekének tekinti az internshiptörvényt az RMDSZ és a Miért. A gyakornoki törvénynek is nevezhető jogszabály az ifjak munkavállalását hivatott ösztönözni. A gyakorlati szerződés megkötése által bármely 16. életévét betöltött fiatal munkát vállalhat magáncégnél vagy közintézményben. Munkaadója legtöbb hat hónapra köthet vele szerződést, a 16 és 18 esztendő közötti munkavállaló heti ledolgozott óraszáma pedig nem haladhatja meg a 30 órát, a nagykorúaké pedig a 40-et.
Az RMDSZ legalább 75 százalékos juttatást szeretett volna, azonban a többség az 50 mellett voksolt. „Még így is megéri a fiatalnak, mert szakmai gyakorlatra tesz szert, ráadásul az így ledolgozott idő beleszámít a munka mezején eltöltött időszakba” – mondta el Csép Andrea, a törvény végleges formájának egyik kidolgozója.
Az RMDSZ-képviselő szerint az is előny lehet, hogy egy fiatal akár több helyen is gyakornokoskodhat hat-hat hónapot. A legfontosabb szempont a törvénytervezet létrejöttében az, hogy a programban részt vevő fiatalok egy kicsit más környezetben szokják meg azt, hogy a szakmájuk, amit választottak, milyen és miről szól, illetve milyen egy munkaközösségben dolgozni, vélekedett a Maros megyei politikus.
Reményteljesen fogadta a jogszabály kihirdetését a Magyar Ifjúsági Értekezlet is, melynek vezetője, Oltean Csongor szerint
Mint kifejtette, sok frissen diplomázott fiatal azzal szembesül, hogy a munkaadó szakmai tapasztalatot követel az alkalmazáshoz. Szerinte a gyakornoki törvény jó alkalmat kínál ennek a megszerzésére. Az internship azért is hatékonyabb az egyetemi gyakorlatnál, állítja Oltean, mert itt a munkaadó a kifizetett pénzért megköveteli a fiataltól, hogy dolgozzon is, míg az egyetemistának számos vállalkozó csak aláírja a papírját, majd „szabadon engedi”.
Kérdésünkre, hogy a minimálbér fele mennyire hat ösztönzően, egyesek nem választják-e szívesebben a feketemunkát, Birtalan István, a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke is a hivatalos eljárás fontosságával érvelt. Elmondta,
A Birtalan által vezetett szervezet azt szeretné, ha az önkormányzatok belefoglalnák a 2019-es esztendő költségvetésébe az ifjú gyakornokok foglalkoztatásával járó költségeket, ugyanakkor már több vállalkozót is megkeresett a lehetőség ismertetésével.
Közben a statisztikai adatok lesújtóak. Bár a román gazdaság évről évre kimagaslóan jó eredményeket produkál, az ország munkaképes lakosságának nagy része továbbra is külföldön keresi a kenyerét. Ráadásul friss felmérések szerint
„Ezek olyan fiatalok, akik komolyan gondolják, megvan a tervük, és már azt is tudják, hova akarnak menni” – idézte a Ziarul Financiar Dumitru Sandut, a Bukaresti Egyetem szociológia és szociálismunkás-képző szakának professzorát.
Sandu szerint egy paradox helyzet alakult ki, hiszen Romániában nőttek a fizetések, emelkedett a bruttó hazai termék (GDP), az emberek mégis elmennek. A professzor elmondta, jelenleg is 3,6 millió román állampolgár dolgozik külföldön, főként Spanyolországban és Olaszországban. Tavaly különben csaknem ötmilliárd dollárt küldtek haza a külföldön dolgozó románok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!