Sok háztartásban okoz anyagi nehézséget az energiaszámlák kifizetése
Fotó: Jakab Mónika
Rendszerszintűvé vált az energiaszegénység Romániában Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerint, aki úgy látja, a jelenség egy párhuzamos társadalmi struktúrává vált, amelynek mechanizmusai ugyan eltérőek, de összességében több millió háztartás helyzetét rontják. Friss elemzésében az energetikai szakember rámutatott: amikor a háztartások 32 százaléka a költségvetésének több mint 10 százalékát fordítja energiára, ott már nem kivételekről beszélünk. És amikor a háztartások 7 százaléka a számlák kifizetése után megélhetési nehézségekbe ütközik, az energia már nem csupán egy szolgáltatás, hanem a szegénység közvetlen okozójává válik.
2026. június 12., 20:392026. június 12., 20:39
A romániai háztartások 32 százalékának energiaköltségei meghaladják a családi költségvetés 10 százalékát, így ezekben az esetekben már kiszolgáltatott háztartásokról beszélünk – mutatott rá a szomorú valóságra Dumitru Chisăliță. Szavai szerint
Ugyanakkor hiába írunk 2026-ot, a romániai háztartások 0,07 százaléka továbbra is áram nélkül él, 0,10 százalékuknak pedig sürgősen tűzifára lenne szüksége. Ezek a százalékok arányában kicsik, de súlyosságuk (kirekesztés) szempontjából kritikus jelentőségűek – hangsúlyozta az Intelligens Energia Egyesület) elnöke.
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – közölte az Intelligens Energia Egyesület.
Mint a fenti adatokból is látszik, az elemzés kétféle energiaszegénységről beszél: vannak, akiknek túlzott terhet jelent az energiaszámlák kifizetése, de valahogy „kinyögik”, miközben vannak olyan háztartások, amelyek annak tudatában, hogy nem tudnák kifizetni a számlát, spórolnak, de ez az alulfogyasztás már káros az egészségükre.
A nyugati régióban (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes megye) a háztartások 40 százalékában az energiaszámlákra lepengetett összegek túllépik a családi büdzsé 10 százalékos küszöbét. A közép-romániai régióban (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben megye) ez az arány 35%, Délkelet-Romániában (Brăila, Buzău, Konstanca, Galac, Tulcea és Vrancea.) pedig 36%.
Az ársapkát bevezető politikák ezt a kategóriát célozták meg, a szabályozott ár azonban az energetikai szakember szerint csak a tünetet kezeli, nem az okot:
Az északkeleti (Bákó, Botoșani, Iași, Neamț és Suceava megye) és délnyugati-olténiai régióban (Dolj, Gorj, Mehedinți, Olt és Vâlcea megye) eközben a háztartások 30, illetve 29 százaléka alulfogyasztónak minősül a szakma szerint.
Sajnos sok családban csak alulfogyasztás mellett sikerül kifizetni az energiaszámlákat
Fotó: Orbán Orsolya
„Az alulfogyasztás az energiaszegénység legcsendesebb formája. Fűtetlen szobákat, nedvességet, a fűtés és az étel közötti napi kompromisszumokat jelent. Ez egy láthatatlan sebezhetőség az árakról szóló vitában, de mélyen látható a vidéki valóságban” – fejtette ki Dumitru Chisăliță.
Az áram nélküli otthonok aránya alacsonynak tűnik (országos szinten 0,07%), de Északnyugaton és Közép-Romániában eléri a 0,17 százalékot, illetve a 0,16 százalékot. Ezek az arányok teljes kirekesztettséget jelentenek. Áram nélkül ugyanis nincs hozzáférés a digitális oktatáshoz, a szolgáltatásokhoz és a minimális kényelemhez.
Az energiaszegénység ebben a formájában már nem csupán sebezhetőséget jelent. „Ez infrastruktúra hiánya és intézményi kudarc” – szögezi le az elemzés.
Az uniós tagállamok közül Romániában az egyik legmagasabb az energiaszegénység szintje – írta hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A tűzifahiánnyal küzdő otthonokra vonatkozó mutató – bár százalékos arányban szintén alacsony – strukturálisan releváns. Dél-Munténia (0,20%) és Észak-Kelet (0,13%) – ami azt jelzi, hogy vannak olyan területek, ahol még a hagyományos biomassza sem fedezi a fűtési igényt. „Ez nem pusztán kulturális választás. Gyakran olyan választás, amelyet a hozzáférhető alternatívák hiánya diktál. A vidéki környezethez igazított modern megoldások nélkül fennáll a kockázat, hogy az energetikai átállás egy városi, a valóságtól elrugaszkodott modell lesz” – kongatta meg a vészharangot Dumitru Chisăliță.
Aki arra is ráirányította elemzésében a figyelmet, hogy
„Nem oldja meg az alacsony jövedelem – magas költségek problémáját. Nem oldja meg az áram- vagy tűzifa-hiányt” – szögezte le a szakember.
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat.
A számokat látva egyértelmű, hogy gyors és hatékony fellépésre lenne szükség az ország vezetői részéről, de egyelőre hiányzik az összehangolt stratégia menti cselekvés. Ami – több más tényezővel együtt – a szélsőségek malmára hajtja a vizet.
És ha a politikák továbbra is csak az árral foglalkoznak, anélkül, hogy beavatkoznának az épületek, a jövedelmek és az infrastruktúra ügyébe, Románia olyan ország marad, ahol az energia nem csupán egy közüzemi szolgáltatás, hanem a társadalmi kirekesztés egyik kritériuma” – fogalmazta meg Dumitru Chisăliță.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániai Bankok Szövetsége (ARB) nyilvánosan felszólította a Versenytanácsot, hogy adjon konkrét magyarázatot arra vonatkozóan, hogyan állapították meg a ROBOR-manipuláció miatt szankcionált tíz bank bűnösségét.
Az ANAF csalásellenes ellenőrei adóügyi szabálysértéseket tártak fel a valutaváltóknál országos szinten végrehajtott kísérleti ellenőrzési projekt keretében vizsgált gazdasági szereplők több mint 85 százalékánál – közölte pénteken az adóhatóság.
Márciushoz képest áprilisban 95 lejjel (1,6 százalékkal) 5843 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az áprilisi 10,71 százalékról májusban 10,85 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Miközben ma egy álláshelyre kétszer annyi jelentkező jut, mint tavaly, az álláshirdetések száma harmadával csökkent – a Bestjobs szakértői szerint így lehet összefoglalni a 2026-os munkaerőpiacot.
Rekordot döntött a romániai polgárok által a bankokban tartott pénz összege – közölte az Economica.net.
Összehangolt félretájékoztatási kampány zajlik a Facebookon az új közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatban – állapította meg Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön közzétette bejegyzésben.
Miközben a régi, ügyvivő kormány jelentős béremelést ígér a pályakezdő pedagógusoknak, az új közalkalmazotti bértörvény, azon belül a tanárfizetések tervezete komoly feszültségeket szül a tanügyben.
A versenyhivatal szerdán közölte, hogy megnyerte azt a két pert, amelyet a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló ROBOR bankközi kamatláb meghatározása ügyében vizsgált bankok közül kettő indított az intézmény ellen.
Románia az elmúlt három és fél évtizedben nem egyetlen energiaválságot élt át, hanem válságok sorozatát, egymást követő, egymásra épülő válságokat – fogalmazta meg Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke friss elemzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!