Sok háztartásban okoz anyagi nehézséget az energiaszámlák kifizetése
Fotó: Jakab Mónika
Rendszerszintűvé vált az energiaszegénység Romániában Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerint, aki úgy látja, a jelenség egy párhuzamos társadalmi struktúrává vált, amelynek mechanizmusai ugyan eltérőek, de összességében több millió háztartás helyzetét rontják. Friss elemzésében az energetikai szakember rámutatott: amikor a háztartások 32 százaléka a költségvetésének több mint 10 százalékát fordítja energiára, ott már nem kivételekről beszélünk. És amikor a háztartások 7 százaléka a számlák kifizetése után megélhetési nehézségekbe ütközik, az energia már nem csupán egy szolgáltatás, hanem a szegénység közvetlen okozójává válik.
2026. június 12., 20:392026. június 12., 20:39
A romániai háztartások 32 százalékának energiaköltségei meghaladják a családi költségvetés 10 százalékát, így ezekben az esetekben már kiszolgáltatott háztartásokról beszélünk – mutatott rá a szomorú valóságra Dumitru Chisăliță. Szavai szerint
Ugyanakkor hiába írunk 2026-ot, a romániai háztartások 0,07 százaléka továbbra is áram nélkül él, 0,10 százalékuknak pedig sürgősen tűzifára lenne szüksége. Ezek a százalékok arányában kicsik, de súlyosságuk (kirekesztés) szempontjából kritikus jelentőségűek – hangsúlyozta az Intelligens Energia Egyesület) elnöke.
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – közölte az Intelligens Energia Egyesület.
Mint a fenti adatokból is látszik, az elemzés kétféle energiaszegénységről beszél: vannak, akiknek túlzott terhet jelent az energiaszámlák kifizetése, de valahogy „kinyögik”, miközben vannak olyan háztartások, amelyek annak tudatában, hogy nem tudnák kifizetni a számlát, spórolnak, de ez az alulfogyasztás már káros az egészségükre.
A nyugati régióban (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes megye) a háztartások 40 százalékában az energiaszámlákra lepengetett összegek túllépik a családi büdzsé 10 százalékos küszöbét. A közép-romániai régióban (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben megye) ez az arány 35%, Délkelet-Romániában (Brăila, Buzău, Konstanca, Galac, Tulcea és Vrancea.) pedig 36%.
Az ársapkát bevezető politikák ezt a kategóriát célozták meg, a szabályozott ár azonban az energetikai szakember szerint csak a tünetet kezeli, nem az okot:
Az északkeleti (Bákó, Botoșani, Iași, Neamț és Suceava megye) és délnyugati-olténiai régióban (Dolj, Gorj, Mehedinți, Olt és Vâlcea megye) eközben a háztartások 30, illetve 29 százaléka alulfogyasztónak minősül a szakma szerint.
Sajnos sok családban csak alulfogyasztás mellett sikerül kifizetni az energiaszámlákat
Fotó: Orbán Orsolya
„Az alulfogyasztás az energiaszegénység legcsendesebb formája. Fűtetlen szobákat, nedvességet, a fűtés és az étel közötti napi kompromisszumokat jelent. Ez egy láthatatlan sebezhetőség az árakról szóló vitában, de mélyen látható a vidéki valóságban” – fejtette ki Dumitru Chisăliță.
Az áram nélküli otthonok aránya alacsonynak tűnik (országos szinten 0,07%), de Északnyugaton és Közép-Romániában eléri a 0,17 százalékot, illetve a 0,16 százalékot. Ezek az arányok teljes kirekesztettséget jelentenek. Áram nélkül ugyanis nincs hozzáférés a digitális oktatáshoz, a szolgáltatásokhoz és a minimális kényelemhez.
Az energiaszegénység ebben a formájában már nem csupán sebezhetőséget jelent. „Ez infrastruktúra hiánya és intézményi kudarc” – szögezi le az elemzés.
Az uniós tagállamok közül Romániában az egyik legmagasabb az energiaszegénység szintje – írta hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A tűzifahiánnyal küzdő otthonokra vonatkozó mutató – bár százalékos arányban szintén alacsony – strukturálisan releváns. Dél-Munténia (0,20%) és Észak-Kelet (0,13%) – ami azt jelzi, hogy vannak olyan területek, ahol még a hagyományos biomassza sem fedezi a fűtési igényt. „Ez nem pusztán kulturális választás. Gyakran olyan választás, amelyet a hozzáférhető alternatívák hiánya diktál. A vidéki környezethez igazított modern megoldások nélkül fennáll a kockázat, hogy az energetikai átállás egy városi, a valóságtól elrugaszkodott modell lesz” – kongatta meg a vészharangot Dumitru Chisăliță.
Aki arra is ráirányította elemzésében a figyelmet, hogy
„Nem oldja meg az alacsony jövedelem – magas költségek problémáját. Nem oldja meg az áram- vagy tűzifa-hiányt” – szögezte le a szakember.
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat.
A számokat látva egyértelmű, hogy gyors és hatékony fellépésre lenne szükség az ország vezetői részéről, de egyelőre hiányzik az összehangolt stratégia menti cselekvés. Ami – több más tényezővel együtt – a szélsőségek malmára hajtja a vizet.
És ha a politikák továbbra is csak az árral foglalkoznak, anélkül, hogy beavatkoznának az épületek, a jövedelmek és az infrastruktúra ügyébe, Románia olyan ország marad, ahol az energia nem csupán egy közüzemi szolgáltatás, hanem a társadalmi kirekesztés egyik kritériuma” – fogalmazta meg Dumitru Chisăliță.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős fejlesztések lezárultának örvendezhet az erdélyi vasúthálózat a következő években – legalábbis a bukaresti papírokon vázolt tervek szerint.
Arad megyében a repceföldek 80-90 százalékát tönkretette az aszály, a területeket újra kell vetni más kultúrákkal, ami a gazdálkodóknak a terméskiesés mellett további kiadásokkal jár, tehát kétszeres a veszteségük.
Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A küszöbön álló közigazgatási reform nem merülhet ki a kistelepülések vak kényszerösszevonásában, ha valódi, válságálló megoldást és a kisebbségi jogok megmaradását akarjuk a következő évtizedre.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodăi atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica energetikai vállalat.
Románia visszacsúszott, Magyarország előrelépett az európai országokban regisztrált vásárlóerőt górcső alá vevő rangsorban.
A lakossági gázártámogatás jövő április elsején lejáró kormányzati támogatásának meghosszabbítását helyezte kilátásba Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
A jelenlegi 2699 lej nettó minimálbér egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó életviteléhez szükséges havi kosárérték 48,7 százalékát fedezi – irányította rá a figyelmet a szomorú valóságra az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A törvény értelmében kötelező lesz jövő évben emelni a nyugdíjakat – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!