
Romániában az egyik legmagasabb az energiaszegénység szintje
Fotó: Beliczay László
Az uniós tagállamok közül Romániában az egyik legmagasabb az energiaszegénység szintje – írta hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
2024. október 14., 18:342024. október 14., 18:34
A tárcavezető bejegyzése szerint még mindig elég sok olyan háztartás van, különösen vidéken, ahol luxusnak számít a meleg víz, a fűtés vagy a világítás. „Nem beszélhetünk esélyegyenlőségről az oktatásban, ha az egyik gyermek a számítógépen, a másik pedig csak gyertyafénynél, néha fagyoskodva tudja elkészíteni a házi feladatát” – írta a miniszter. Burduja szerint
A politikus ezt elfogadhatatlannak nevezte az Agerpres által idézett bejegyzésében. Szerinte a jelenség felszámolásához fejleszteni kell az energetikai ágazatot. Emlékeztetett arra, hogy eddig is szorgalmazta a zöldenergiába, az energiahatékonyságba, valamint az elosztóhálózatok bővítésébe és korszerűsítésébe történő beruházásokat, ami közép- és hosszú távon a számlák csökkentéséhez és a környezet kíméléséhez vezet. Mindez azonban szerinte még nem elegendő.
Úgy vélekedett, hogy a versenyképes energiaárak érdekében Romániának az összes erőforrását – az atomenergiától a földgázig – pragmatikusan és intelligensen kell felhasználnia. „Románia senkit sem hagyhat hátra. Kötelesek vagyunk a legkiszolgáltatottabbak számára rövid távú megoldásokat – például ársapkát – alkalmazni a közép- és hosszú távú stratégiák mellett, beleértve a lakások energiahatékonyságának növelését is” – írta bejegyzésében Burduja.

Az energiaügyi minisztériumnak és a kormánynak eltökélt szándéka megvédeni a kiszolgáltatott fogyasztókat az energiaár-sapka jövő év április 1-jei megszüntetése után – nyilatkozta hétfőn Sebastian Burduja.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!