
Borbástya. Szőcs Endre, Szabó Pál Csaba és Varga Zoltán Gábor a kolozsvári borozó és bortéka avatóján
Fotó: Rostás Szabolcs
A Kárpát-medence legjobb borvidékeinek kiváló nedűit felsorakoztató borozót és bortékát nyitott Kolozsváron a Kárpátia Borház, amely a közép-európai borvilág egyik szigeteként kívánja működtetni a mintegy 200 tételt felsorakoztató borházat.
2022. október 02., 16:392022. október 02., 16:39
2022. október 02., 21:532022. október 02., 21:53
Az önmagát „nemzetpolitikai vállalkozásként” meghatározó Kárpátia Borház a kárpát-medencei – felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki – külhoni magyar borvidékek piacra segítésére, értékesítésére és színvonalas arculati megjelenésére törekszik. A történelmi magyar borvidékek bemutatása mellett felvállalják, hogy kiskereskedelmi hálózatukban és webáruházukban új piacokat teremtenek a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.
A Kárpátia Borház a főtéri Rhédey-palota Jókai utca felőli szárnyában kialakított különleges borozójában, bortékájában várja a borbarátokat, akik a polcokon – a különböző Kárpát-medencei borvidékekre felosztva – sorakozó palackokból válogathatnak, a kortárs képzőművészek alkotásait bemutató hangulatos vendégtérben pedig engedhetnek a kulturált borfogyasztás csábításának.
Fotó: Rostás Szabolcs
A létesítmény szombat délutáni avatóján Szőcs Endre közgazdász, üzletember olyan küldetésnek nevezte az immár Erdély fővárosában is megtelepedett borhálózatot, amely az egész Kárpát-medencéből összegyűjti a borkülönlegességeket, az anyaországi nedűkön kívül felkutatva az erdélyi különlegességeket is.
Szabó Pál Csaba, a Kárpátia Borház ügyvezető igazgatója elmondta, tevékenységük hiánypótlónak számít, hiszen mindeddig nemigen tudtak megjelenni a magyarországi piacon az erdélyi, romániai borok, és ugyanez fordítva is igaz. A Kárpátia Borház több mint száz közép-európai borásszal vette fel a kapcsolatot Burgenlandtól Beregszászig, a kárpátaljai járás borai éppen a bornagykereskedésen keresztül jutottak el az Európai Unióba.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Azt szeretnénk, ha nem csupán borkereskedés, hanem a közép-európai borvilág egy szigete, közösségi tér jönne létre Kolozsváron. Emellett nem csak a magyar fogyasztókat célozzuk, hanem azt szeretnénk, ha a különleges kínálat új lendületet adna a magyar–román együttműködésnek is” – hangsúlyozta Szabó Pál Csaba, hozzátéve, nagyon sok borász nélkülük nem piacképes. Egyébként a Kárpátia Borház anyaországi borházaiban kétharmad-egyharmad arányban forgalmaznak borokat a nem magyarországi termékek javára, Kolozsváron fordított az arány.
A létesítmény működtetői kérdésünkre elmondták, a kincses városban nyílt borház a Kárpát-medence történelmi borvidékeinek prémium borait sorakoztatja fel, egyedülálló kínálata mintegy kétszázféle minőségi borból áll a vöröstől a fehéren át a roséig; a jól vagy kevésbé ismert szőlőfajtákból származó, különböző évjáratú borok ára palackonként 45 és 300 lej között mozog, de pohárra helyben is fogyasztható. Varga Zoltán Gábor szegedi borszakértő elmondta, rég elfeledett, vagy „túlélő” borok is szerepelnek a kínálatukban, köztük a pintes, az ősi magyar szőlőfajta nedűje, amivel egyetlen pincészet foglalkozik Magyarországon, továbbá a pozsonyi fehér vagy a badacsonyi kéknyelű. Szőcs Endre kérdésünkre úgy vélekedett, az energiaválság kevésbé érinti a borászokat – többnyire az üzemanyag drágulása formájában –, hiszen a szőlő érése, érlelése alapvetően természetes folyamat, ugyanakkor a koronavírus-járvány idején még a kényszerű otthon tartózkodás során is megugrott az alkoholfogyasztás.
Fotó: Kárpátia Borház
A kolozsvári Kárpátia Borháznak hamarosan lesz román és angol nyelvű webáruháza is, ugyanakkor az erdélyi bemutatkozással egy időben máris sikerült ígéretesnek tűnő megállapodást kötni a kincses városi Agrártudományi Egyetemmel, amelynek borai eljuthatnak a magyarországi piacra. A megnyitón elhangzott, a Kárpátia Borház további borozókat és -tékákat tervez nyitni Erdélyben, Aradtól Csíkszeredáig.

Borkedvelők találkahelyeként harangozták be a magyarországi Kárpátia Borház szakemberei a kolozsvári Főtéren a közeljövőben megnyíló Kárpát-medencei borszaküzletet és borozót.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!