Lendületet adó borház? A szakemberek abban reménykednek, hogy a jó minőségű magyar borok pozitív hatással lesznek a lassan fejlődő erdélyi borászatra
Fotó: Makkay József
Borkedvelők találkahelyeként harangozták be a magyarországi Kárpátia Borház szakemberei a kolozsvári Főtéren a közeljövőben megnyíló Kárpát-medencei borszaküzletet és borozót. A megkérdezett szakemberek szerint a legjobb magyar borok erdélyi térhódítása jótékony hatással lehet a felzárkózással küszködő erdélyi borászatra is.
2022. március 20., 19:362022. március 20., 19:36
A magyarországi Kárpátia Borház a következő hetekben nyitja meg Kolozsvár Főterén, a Jókai (Napoca) utca sarkán borozóval egybeépített borszaküzletét. A Kárpát-medencei hálózatként elképzelt borszaküzletek és társalgók, borozók közül Szeged után Kolozsváron nyílik a második ilyen közösségi hely, amely Magyarország és a Kárpát-medencei utódállamok híres borvidékeiről nyújt ízelítőt a borkedvelő közönség számára. Az esemény beharangozásaként
Az erdélyi sajtokkal kísért borkóstolón további tíz Kárpát-medencei borfajtát is megkóstolhattak az érdeklődők.
A Trianon Múzeum háttérintézményeként működő Kárpát-medence Intézet Nonprofit Kft. része a borház is. Az intézmény neve Erdélyben is sokak számára ismerős, hiszen a tavaly érettségiző magyar diákok ballagáskor kapták ajándékba gyönyörű nyomdai kivitelezésű kiadványukat Kárpát-medence Útikönyv címmel. A 450 oldalas, színes kiadvány arról a hatalmas természeti és épített örökségről szól, amely Zentától Beregszászig és Pozsonytól Csíkszeredáig, Brassóig vezet körül bennünket. A könyv kapcsán a kiadó ügyvezető igazgatója a fiatal ballagókat megszólító levelében így fogalmazott: ,,Kassán vagy Kolozsváron, ahol ti vagytok, ott van Magyarország”.
Kárpát-medencei illat- és virágút elnevezésű programjaik keretében régiónk híres temetőkertjeit mutatják be Istenhez közel címmel, illetve A nemesség kötelez név alatt ismerheti meg a nagyközönség a legszebb kastélykertjeinket. Virág- és dísznövénytermesztési programjuk huszonhárom tematikus egységben járja körül e hatalmas szakterületet.
Nem csak borkereskedés. Szabó Pál Csaba szerint találkozóhelyet akarnak létrehozni
Fotó: Makkay József
Szabó Pál Csaba, a Kárpátia Borház ügyvezető igazgatója a kolozsvári borkóstolón felvázolta az induló közösségi hely főbb ismérveit. ,,Mi nem borkereskedők vagyunk. Egy új és fontos kolozsvári találkozóhelyet akarunk létrehozni a borkedvelők számára” – fogalmazta meg a vállalkozás ars poeticáját az előadó.
Mint kifejtette, programjuk arról szól, hogy szerény eszközeikkel
Az igazgató szerint szőlőhegyeinket akkor tudjuk visszafoglalni, ha ismerjük őket, és tudjuk, melyik milyen bort terem.
A Ruszt–Sopron–Pozsonyi borvidéktől az ipolymelléki borvidéken át Beregszász, Küküllő mente, Arad-Hegyalja, a Szerémség és Villány érintésével Tokajon keresztül valamennyi értékes borhoz hozzá lehet majd jutni a kolozsvári borházban.
– fogalmazott Szabó Pál Csaba.
Kárpát-medencei magyar borok
Fotó: Makkay József
A legjobb Kárpát-medencei borok közül válogató Varga Zoltán Gábor és Borbély Zsolt Attila borszakértők szerint csak az anyaországban legalább 300 olyan kiváló borász termel, akik csúcsminőséget állítanak elő. Az Aradon élő gasztronómiai és borászati szakember, Borbély Zsolt Attila előadásában éles vonalat húzott az ipari technológiákkal és minimális törvényi előírások betartásával előállított, tömegigényeket kielégítő, arctalan borok és az igazi borok között, amelyek mögött mindig egy borász áll önmegvalósító törekvéseivel.
„A Kárpátia Borház csak ilyen borokat forgalmaz” – érvelt az erdélyi szakember, aki
A négy összetevőből az évjáratnak van a legkisebb szerepe. Óriási tévedésként könyvelte el azt a közhiedelmet, hogy minél idősebb egy bor, annál jobb. Borbély szerint ennek a kijelentésnek az ellenkezője igaz: minél frissebb egy bor, annál jobb. A borok kevesebb mint egy százaléka hálálja meg a hosszasabb érlelést.
Varga Zoltán többek között egy badacsonyi ritka borfajtát, a kéknyelűt mutatta be, amelyet az eltűnéstől mentettek meg anyaországi borászok. A kóstolásra kínált elegáns, könnyed bor reduktív eljárással készült, de a szakember szerint érleléssel testesebb bor is nyerhető e ritka szőlőfajtából.
A rövidesen Kolozsváron is megvásárolható badacsonyi borfajta mellett találkozhatunk a szerémségi borvidék újrafelfedezőjeként számontartott Maurer Oszkár boraival is, vagy a híres tokaji aszúval, amelynek bemutatott példánya a kolozsvári borkóstolók egyöntetű tetszését is elnyerte.
Ritka bor a badacsonyi kéknyelű
Fotó: Makkay József
Borbély Zsolt Attila borszakértő a Krónikának elmondta, Erdélyben egyre hangsúlyosabb a jó minőségű magyar borok iránti igény. Példaként a legfrissebb székelyföldi borkóstolót hozta fel Székelyudvarhelyről, ahol Maurer Oszkár borainak a Páva étterembe meghirdetett bemutatójára szinte pillanatok alatt elkeltek a helyek, a nagy érdeklődésre való tekintettel egy másik napra betervezett borkóstolót is tartottak.
– mondta lapunknak az aradi borszakértő.
Borbély Zsolt Attila borszakértő
Fotó: Makkay József
Borbély abban reménykedik, hogy a jó minőségű magyar borok felhozatala pozitív hatással lesz a lassan fejlődő erdélyi borászatra, amely jelentősen le van maradva a többi Kárpát-medencei régiótól. Erdély a legkevésbé aknázza ki lehetőségeit. „Ha azt nézzük, hogy hány borászat működik Felvidéken vagy Délvidéken négyzetkilométerre vagy történelmi tradíciókra vetítve, akkor az erdélyi borászatnak nagy tartalékai vannak”– érvelt Borbély Zsolt Attila.
Nem látja rózsásan az erdélyi borászat helyzetét Vincze László kolozsvári borszakértő sem. A kincses városban tartott borkóstolóiról is ismert szakember szerint a baj oka abban van, hogy sokan az európai uniós pályázatok miatt kezdtek el szőlőt termelni és bort készíteni, majd a pályázat lejárta után abbahagyták.
Magyarországon egy erős boros társadalom él, ahol a pincészetek meg tudnak méretkezni. Míg az anyaországban párhektáros pincészetek is jól működnek, Erdélyben ritka az olyan kistermelő borász, aki palackozza a borát. Aki nem palackoz és nem kerül be a borpiacra, nincs lehetősége az igazi megméretkezésre” – értékelte az erdélyi borászat helyzetét Vincze László.
Ennek ellenére Erdélyben is egyre nagyobb az érdeklődés a jó borok iránt. A romániai és a magyarországi borokat összehasonlítva Vincze úgy látja, ár-érték arányban a magyarországi borok elérhetőbbek, tehát olcsóbban tudunk jó minőségű magyar tételt megvásárolni, mint amikor erdélyi, romániai borokat veszünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás