
Fotó: Gábos Albin
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS). Az élelmiszerek 1,10 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 6,28 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8,81 százalékkal nőtt 2023 júniusához képest.
2024. július 11., 10:462024. július 11., 10:46
2024. július 11., 10:472024. július 11., 10:47
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint 2023 decemberéhez viszonyítva 2,6 százalékkal, 2023 júniusához mérten 4,9 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak az idei hatodik hónapban, az elmúlt egy évben (2023. július – 2024. június) pedig átlagban 7,2 százalékkal emelkedtek az előző egy évhez (2022. július – 2023. június) képest.
A nem élelmiszer jellegű termékek kategóriában a legnagyobb mértékben a kozmetikumok (11,07 százalék) drágultak, az élelmiszerek és italok közül pedig a gyümölcskonzervek (9,76 százalék), a bor (8,04 százalék) és a sör (7,21 százalék).

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére pedig 3,5 százalékos pénzromlást jósolt.
Mugur Isărescu jegybankelnök májusban elmondta, hogy a februárban előre jelzettnél lassabb ütemben, de csökken az infláció, és várhatóan 2025 végén, 2026 elején a jegybanki célsávba kerül vissza. Pozitív jelenségnek nevezte, hogy az infláció csökkenését elsősorban a maginfláció mérséklődése határozza meg. „Ez azt bizonyítja, hogy a monetáris politika működik. Ezt mi túlságosan nem szigorítottuk, de nem is lazítottuk, hogy elkerüljük az inflációs kilengéseket. Úgy próbájuk csökkenteni az inflációt, hogy közben elkerüljük a recessziót” – magyarázta Isărescu.

Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!