Fotó: Radu Tuta/Agerpres
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a bukaresti központi pénzintézet elnöke.
2024. május 15., 15:552024. május 15., 15:55
2024. május 15., 16:082024. május 15., 16:08
A jegybankelnök szavai szerint a februárban előrejelzettnél lassabb ütemben, de csökken az infláció, és várhatóan 2025 végén vagy 2026 elején kerül vissza a jegybanki célsávba. Isărescu pozitív jelenségnek nevezte, hogy az infláció csökkenését elsősorban a maginfláció mérséklődése határozza meg.
– magyarázta a BNR inflációs jelentését ismertető sajtótájékoztatóján a jegybank vezetője.
A márciusi 6,61 százalékról 5,9 százalékra csökkent áprilisban az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fogyasztói árindex alakulásáról szólva Isărescu párhuzamba állította Romániát Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal. Felidézte, hogy 2023 augusztusáig Románia volt a legkedvezőbb helyzetben a régióban, 16 százalékon tetőző éves inflációs rátával. „Tavaly ősz óta a legkisebb inflációs éllovasból az egész Európai Unióban a legnagyobb inflációt produkáló országgá váltunk” – mutatott rá.
A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az ikerdeficit miatt problémás Románia gazdasági helyzete.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank korábbi jelentésében 4,7 százalékos inflációt vetített előre az év végére, míg tavaly novemberben még 4,8 százalékos inflációval számolt 2024-re. A jegybank előrejelzése előző prognózisa is 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vetített előre.
A legfrissebb, szerdán közzétett országjelentés szerint ugyanakkor Romániában 6,9 százalékos lesz a költségvetés hiánya az idén. A dokumentum értelmében a deficit fő oka a közkiadások gyors növekedése, ezen belül az egészségügyben és az oktatásban végrehajtott bérfejlesztéseket említik első helyen. A brüsszeli testület prognózisa jóval meghaladja az idei költségvetés tervezetében szereplő 5 százalékot. Marcel Ciolacu miniszterelnök a héten nyilatkozva tarthatónak nevezte a kormány által meghatározott deficitcélt.
a román GDP 3,3 százalékos növekedésére számít. A legutóbbi előrejelzés 2,9 százalékos növekedéssel számolt, a tavaly őszi pedig 3,1 százalékossal. Az EB arra számít, hogy Románia GDP-arányos államadóssága 2024 végén 50,9 százalék lesz, 2025-ben pedig 53,9 százalékra nő.
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
A BNR igazgatótanácsa ugyanakkor hétfői ülésén úgy döntött, hogy 7 százalékon tartja az alapkamatot, ami szintén az infláció magas szintjével állhat összefüggésben. A lombard hitel kamata továbbra is 8 százalék, a letéti ráta pedig 6 százalék marad. A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a BNR. Az alapkamatot legutóbb tavaly januárban emelték, 6,75 százalékról 7 százalékra.
A CFA Románia szerint márciusban az előző hónaphoz képest 1,4 ponttal csökkent, jelenleg 51,6 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!