A fekete-tengeri gázkitermelés a tervek szerint 2027. harmadik negyedévének végére éri el a csúcsot
Fotó: Ilie Bolojan/Facebook
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország földgáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra hosszantartó fagyos időjárás esetén – vetítette előre Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke egy, a Mediafax hírügynökségnek készített elemzésben. „Az, hogy van gáz a föld alatt, még nem jelenti azt, hogy azt a fagy által megkövetelt ütemben szállítani lehet” – húzta alá az energiaügyi szakember.
2026. október 06., 17:042026. október 06., 17:04
2026. október 06., 17:042026. október 06., 17:04
Szavai olyan kontextusban hangzottak el, hogy koncessziós partnerek a napokban bejelentették: az OMV Petrom által, a Romgazzal együttműködésben üzemeltetett Neptun Deepből kitermelt első gázmolekula hivatalos becslések szerint legkésőbb jövő év június végéig kerül be az országos szállítórendszerbe.
A termelés a tervek szerint 2027. harmadik negyedévének végére éri el a csúcsot.
A fejlesztési költségek a költségvetésnek megfelelően körülbelül 4 milliárd eurót tesznek ki, a beruházást a partnerek egyenlő arányban finanszírozzák.
A Mediafax elemzése szerint érdemes megjegyezni, hogy a Neptun Deep termelésének megkezdése – amely stratégiai jelentőségű projekt Románia számára, valamint az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából is – egybeesik az Európai Unió szintjén elhatározott „phase-out”-tal, azaz az orosz gázimportok kivezetésével. Vagyis január 1-jétől az EU lezárja a hozzáférést az orosz cseppfolyósított földgázhoz, szeptember 30-ától pedig a csővezetéken keresztül érkező földgázhoz, azzal a lehetőséggel, hogy a készletekre vonatkozó feltételek mellett ezt november 1-jéig elhalaszthatják.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
A gázimport akár a romániai fogyasztási igény 15 százalékát is elérheti rendkívüli és hosszan tartó hideg időjárás esetén – hangsúlyozta Dumitru Chisăliță a Mediafaxnak elküldött elemzésében.
„Románia akár a Neptun Deep beindulása után is importálhat gázt. Azok számára, akik összekeverik az éves termelést az ellátás biztonságával, ez ellentmondásnak tűnhet. Egy gázrendszer esetében azonban ez teljesen lehetséges helyzet: egész évben exportálhatunk, és a hideg téli napokon importálhatunk” – magyarázta a szakértő. Hozzátette:
amikor több millió falikazán működik egyszerre, a távfűtés több tüzelőanyagot igényel, és az ipar továbbra is fogyaszt. Ekkor számít, hogy óránként mennyi gáz jut el ténylegesen a fogyasztókhoz – emelte ki.
„Egy zord télen a kereslet meghaladhatja a belföldi termelést – amelyet a romániai szolgáltatóknak értékesítenek – és a tárolókból kinyerhető mennyiséget. A helyzet még súlyosabbá válik, ha a hideghullám a szezon vége felé érkezik, hónapokig tartó fogyasztás után. A tárolókban még lehet gáz, de az alacsony nyomás korlátozza a kinyerhető mennyiséget.
– fejtette ki Chisăliță.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Egy becslést is közölt, ami szerint Románia gázfogyasztása 2028 februárjának végén, egy rendkívül hideg napon, amikor az országos átlaghőmérséklet a mínusz 25 Celsius-fokig süllyed napi mintegy 60 millió standard köbmétert tehet ki.
„Emellett ott van még a szerződések valósága is. Egy romániai termelő gázmennyisége –amelye előre, kötelező érvényű megállapodások keretében értékesített, többek között exportra is –, nem válik automatikusan elérhetővé a belföldi piacon, amikor csökken a hőmérséklet.
A kifejezéseket helyesen kell használni: a »take-or-pay« záradék azt jelenti, hogy a vevőnek akkor is ki kell fizetnie a szerződésben lekötött gázmennyiséget, ha annak egy részét nem veszi át. Ennek következtében Romániában egyszerre lehetnek exportra szánt és importból érkező gázmennyiségek. Ezt a helyzetet a konkrét költségek, kapacitások és kötelezettségek alapján kell megítélni, nem pedig felháborodás vagy szlogenek alapján” – figyelmeztetett a szakember, aki szerint
„Romániának szüksége van egy tervre a kemény télre, nem csupán egy beszédre a termelés megnyitóján. Olyan forgatókönyvekkel, amelyek hosszantartó fagyokat, rendelkezésre álló szállítási kapacitásokat, elegendő készleteket és időben lekötött tartalékokat vesznek figyelembe. Ellenkező esetben ünnepelni fogjuk a rekordtermelést, majd ugyanazon a télen rájövünk, hogy drága importgázra van szükségünk. A fogyasztók pedig meg fogják fizetni a politikai ígéret és a rendszer tényleges kapacitása közötti különbséget” – összegzett Dumitru Chisăliță.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!