2009. augusztus 26., 08:412009. augusztus 26., 08:41
A közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a legalacsonyabb fizetések 2015-ig gyorsított ütemben nőjenek, a legmagasabb bérek pedig mindaddig a jelenlegi szintjükön maradnak, amíg valamelyest nem csökken a hatalmas eltérés ezek között – jelentette be tegnap Emil Boc miniszterelnök, aki több kormánytaggal egyetemben a jogszabálytervezetről tárgyalt a szakszervezetek és munkáltató szövetségek képviselőivel.
A kormányfő kiemelte, az általa vezetett kabinet célja, hogy a törvény 2015-re tervezett hatályba lépésére a legkisebb és legnagyobb közalkalmazotti fizetés között a jelenlegi 1 a 29-hez arány helyett 1 a 15-höz lesz a különbség. Boc ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az új törvény alkalmazása nyomán egyetlen jelenlegi bruttó bér sem fog csökkenni.
Az egységes bérezési törvény valamennyi közpénzből fizetett alkalmazottra vonatkozik majd. Az előzetes bejelentések szerint a célkitűzés megvalósításához elengedhetetlen béremelések kapcsán figyelembe veszik majd a makrogazdasági és szociális mutatók alakulását, az alapfizetés pedig a fő összetevője lesz a bérből származó jövedelemnek.
| “Az egységes bérezési törvényre szükség van, tehát az elvvel egyetért az RMDSZ. A közigazgatásban igencsak magasak a bérköltségek – persze ez nem azt jelenti, hogy mindenki csillagászati összegeket keres -, ezért szükség van egy, az érintettekkel közösen elfogadott egységes bérezési rendszerre. Ez sokkal járhatóbb útja a költségcsökkentésnek, mint a nyakló nélküli – hol az egészségügyet, hol a tanügyet, hol más ágazatot érintő - elbocsátások, amelyekkel a kormány néhány hónapja rémisztgeti a közvéleményt” – fejtette ki a Krónikának az egységes bérezési törvény kapcsán Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ válságkezelő csomagjának egyik kidolgozója. Ha a törvénytervezet elvileg többé-kevésbé rendben is van, a bérek egymáshoz való viszonyával viszont már nem ért egyet Winkler, igaz, ezt már magánvéleményként jelentette ki, mert – mint részletezte - ebben a kérdésben eltérőek az álláspontok az RMDSZ-en belül is. “Nem lehet abból kiindulni, hogy az államelnök fizetése a legmagasabb, aztán a miniszterelnöké, és így tovább lefele. Nem feltétlenül nekik jár magasabb bérezés, hiszen vannak olyan intézmények, amelyeket nem lehet ezen az alapon az egységes bértáblába besorolni. Például a banki vagy az energetikai felügyeletek, amelyek fontos közfeladatokat látnak el és olyan magánvállalatokat kell felügyelniük, ahol jóval magasabbak a fizetések akár az államelnökénél is – nos, itt az egységes bértábla biztosan nem fog működni” – fejtette ki Winkler. Véleménye szerint az egységes bérezés nem lehet mechanikus, a társadalmi szükségleteket, igényeket is figyelembe kell venni. “Ha egy húsz éves szolgálati idővel és minden minősítő vizsgával rendelkező tanár 2800 lejt keres, azért még a kezdő tanári fizetésnek nem kell 500 lej lennie. Félreértés ne essék, nem az egyenlősdi híve vagyok, de azt is látni kell, hogy lassan az oktatásban csak szakképzetlenek maradnak, hiszen ennyi pénzért nem vállalnak munkát a frissen végzett pedagógusok” – mondta Winkler. Szerinte ezért is hiba, hogy az egységes bérezési törvényt is felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a kormány, hiszen a parlamenti vitát nem lehet ilyen összetett és fontos kérdésekben megkerülni. Kovács Csaba |
Ebbe az összegbe ugyanis a jelenlegi gyakorlattól eltérően beleveszik majd az általános érvényű pluszjuttatásokat is. A pénzügyi tárca elemzése nyomán az egységes bérezésről szóló jogszabályban legtöbb 25 százalékkal csökkentették azon szorzókat, amelyek nyomán a beosztás és a letöltött szolgálati idő függvényében növekszik a közalkalmazottak bére. Másfél hónappal ezelőtt a kormány már mintegy 40 százalékos korrekciót hajtott végre ezen a téren.
A közalkalmazottak egységes bérezésének egyik alappillérét a jelenleg véglegesítés alatt álló törvénytervezet értelmében a mindenkori minimálbér képezi. Éppen ezért az alacsony bérek növekedése csakis akkor érhető el, ha nő a jelenleg 600 lejes szinten álló bruttó minimálbér. A kormány által tegnap a szakszervezetek és munkáltatók képviselőinek bemutatott dokumentum arra mutat rá, hogy a felek által már tavaly megkötött megállapodásnak megfelelően 2015-re a minimálbér eléri az országos átlagbér értékének 50 százalékát.
A Boc-kabinet azt tervezi, hogy jövőre már 705 lejre nő az állam által garantált minimálbér, ami a következő időszakban is a korábban megszokott ütemnél gyorsabb fog növekedni. Így a minimálbér 2011-ben 764 lej, 2012-ben 845 lej, míg 2013-ban 934 lej lesz, míg 2014-re eléri majd az 1016 lejt. A 2015-ös határidőre pedig 1100 lejre fog rúgni. A legnagyobb növekedés tehát 2012-ben és 2013-ban várható, amikor az előző évhez viszonyítva 10,7, illetve 10,5 százalékkal bővül majd a minimálbér összege.
Mint ismeretes, tavaly ősszel a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkáltatói szövetségek képviselői egy olyan egyezményt írtak alá, amelynek értelmében 2014-re a minimálbér eléri majd az országos átlagbér 50 százalékát. A folyamat során a minimálbér 2010-ben az átlagbér 37 százalékára rúg majd. Az arány 2011-re eléri a 40 százalékot, 2012-re a 44 százalékot, 2013-ra a 47 százalékot, míg 2015-ben az 50 százalékot teszi majd ki.
| 2015-re, amikor is érvénybe lép majd a közalkalmazottak egységes bérezési törvénye a közszférában a jelenleginél 326 ezerrel kevesebb poszt lesz – jelentette be tegnap Gheorghe Pogea pénzügyminiszter. Mint hangsúlyozta, ahhoz hogy meg lehessen valósítani a tervezett béremeléseket, szükséges a közszféra reformja is. A kormány tervezete szerint az elbocsátásokra szakaszokban kerül sor: 2011-ben már csupán 1,244 millió, 2012-ben 1,207 millió, 2013-ban 1,170 millió, 2014-ben 1,135 millió, míg 2015-ben, a törvény hatályba lépésekor 1,068 millió közalkalmazott lesz. A pénzügyminisztérium közlése szerint jövő évben 150 ezer közalkalmazotti állás szűnik meg. Gheorghe Pogea tegnapi sajtónyilatkozatában arra is kitért, hogy jelen pillanatban a közpénzből fizetett alkalmazottak 29,5 százaléka a tanügyben dolgozik, 9,8 százalék közhivatalnok, 9,5 százalék csendőr, 1,3 százalék a jogi rendszer dolgozója, 28,4 százalék pedig szerződéssel dolgozik. |
A kormány által kidolgozott törvénytervezet azonban sem a szakszervezetek, sem a munkáltatói szövetségek tetszését nem nyerte el. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés vezetője tegnap leszögezte: nem tudnak egyetérteni a tervezett bérrácsban szereplő szorzókkal. Mint hangsúlyozta, nagyon bízik abban, hogy hamarosan sikerül meggyőzniük a kormány képviselőit, hogy nem reális az, hogy már szeptember másodikán felelősséget kívánnak vállalni a törvénytervezetért a parlament előtt, ugyanis még sok mindent át kell a tárgyalniuk az érintett feleknek.
Hossu szerint az egyik legfontosabb célkitűzés az kell hogy legyen, hogy egy teljesen átlátható törvény szülessen, amelynek érvénybe lépését követően a közalkalmazottak között nem lesznek külön privilégiumoknak örvendő osztályok, hanem a törvény mindenkire egyformán vonatkozik majd.
Eközben a munkáltatók úgy ítélik meg, hogy az egységes bérezési törvény megfelelő, azonban azzal nem tudnak egyetérteni – hangsúlyozták tegnap -, hogy gazdasági növekedés nélkül is emelkedjen a minimálbér. Szerintük ez inflációhoz, illetve a vállalkozások alaptőke-csökkenéséhez vezetne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok