A román sajtó hetek óta foglalkozik a menekültkérdéssel. Ha a politikusokat különösebben nem is érdekli, az újságírók jeles történészeket és jogászokat kérdeztek meg a témában.
Idén mintegy kétszázezer menekült érkezett Európába. A tranzitországoknak számító balkáni államokra és Magyarországra nehezedik a legnagyobb nyomás. Elsőként Magyarország lépett, hogy határairól visszatérítse a bevándorlókat.
Az Európát elözönlő menekültek válsága jó ideje elvonja a figyelmünket arról az exodusról, amely Európán belül, Keletről Nyugatra tart. Ez nem újkeletű, azonban a kibocsátó országok számára középtávon is tragikus következményekkel fog járni.
Kalotaszeg egyik legkedveltebb turistacélpontja Magyarvalkó középkori temploma. Azt viszont kevesen tudják, hogy a templom mellett egy Jékely emlékét idéző irodalmi pavilon is áll, melyet 2014 júliusában sikerült újraépítve megnyitni az érdeklődőknek.
Sikeres koncertekkel és igen változatos családi, gyerek-, kulturális, közéleti és egyéb programokkal várta az érdeklődőket az augusztus 26–30. között megtartott Vásárhelyi Forgatag. A rendezvényekre rekordszintű tömeg látogatott el idén.
Az erdővidéki Olaszteleken született Balázsi Gábor ma a New York-i Stony Brook University professzora, kutató fizikus. A kutatómunka sajátosságairól, világok találkozásáról, emigrációról és az élet végességéről beszélgettünk.
Balázs Ferenc unitárius lelkész 1930–1936 között szolgált az aranyosszéki Mészkőn, itt indította útjára híres falufejlesztési és társadalomszervezési terveit. Arra voltunk kíváncsiak, milyen ma Balázs Ferenc közösségi emlékezete az aranyosszéki falvakban?
A világ legjobb női sakkozója, a Szent István Renddel kitüntetett Polgár Judit az I. Erkel Ferenc sakknapok vendége volt. Az világklasszis gyerekkoráról, páratlan sportolói tevékenységéről és a siker titkáról beszélt.
Nyáron, melegben autózva gyakran használjuk a légkondicionálót, de vajon a meleg elől menekülve felmérjük-e, milyen káros hatása van a klímaberendezésnek? Minden a helyes használattól függ.
Százhuszonöt éve született Kolozsváron Reményik Sándor költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.
1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, amelynek értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától a trianoni békével elcsatolt Észak-Erdélyt. Az erdélyi magyarok boldogsága azonban mindössze négy évig tartott.
A kolozsvári Fogoly utcában 300 személy kóstolhatta meg a Magyar Napok keretében azt a szürkemarha-pörköltet, amellyel a debreceni Barabás Étterem tulajdonosa, Barabás Zoltán mesterszakács készített. A séffel „szürkemarháskodtunk”.
A kolozsvári születésű Szilvássy Karola (1876–1948), kora egyik leggazdagabb családjának leszármazottja, a szakácsmesterség nagyszerű értője is volt. Hagyatékreceptjeiből Azerdélyi főúri konyha titkai címmel jelent meg most új kiadás.
A riói olimpia perspektívája lebegett elsősorban a Magyar Kajak-Kenu Szövetség vezetőinek szeme előtt a milánói világbajnokság előtt. A lényeg ugyanis a szakemberek szerint elsősorban a kvótaszerzés volt, nem az aranyok halmozása.
Év végéig működésbe lép az internetes árfigyelő rendszer, amelynek létrehozásába a kezdeti elutasítás ellenére a nagy romániai áruházláncok is beleegyeztek. Az elképzelés célja a vásárlók hatékonyabb tájékoztatása.
Mintegy nyolcvan ebet indítottak a harmadik alkalommal megrendezett magyarfenesi Alternatív Kutyakiállításon, az együtt versengő fajtatiszta és keverék ebek megmérettetéséből mindenki győztesen került ki.
Augusztus 20-án a keresztény Magyar Királyság születésére, a korabeli rendpárti és értékelvű állam megteremtésére emlékezünk. A baloldali beszédírók ilyenkor vért izzadnak, hogy valami „haladó” gondolatot is belemagyarázzanak.
A rockopera csíksomlyói bemutatója idején az erdélyi magyar autonómia kérdését a szőnyeg alá söprő román–magyar látszatmegbékélést éltette, ami, úgymond, lehetővé tette, hogy Csíksomlyón bemutathassák az István, a királyt.