2013. november 15., 12:222013. november 15., 12:22
A román belpolitika szövevényes történésein edződött újságíróként déja vu érzésem van a verespataki különbizottság döntése nyomán. Máshol, más formában is megtörtént ez már velünk. Annak, aki kevésbé van képben az európai viszonylatban is egyedi bányanyitási elképzeléssel, az előzményekről talán annyit: jó tizenöt évvel ezelőtt egy Kanadába szakadt román atyafi beállított az illetékes bukaresti minisztériumba, hogy ő Verespatakon megnyitná Európa legnagyobb ciántechnológiás aranybányáját. A hír hallatán senki nem csapta rá az ajtót, de még udvariasan sem tessékelték ki. Ehelyett az történt, hogy a bányászattal korábban soha nem foglalkozó, magát mégis bányaipari vállalatnak kikiáltó Gabriel Resources vezetői azonmód szerződést kötöttek a Verespatakon tevékenykedő román állami bányavállalattal. És ezzel elkezdődött a kétezres évek legnagyobb visszhangú gazdasági szappanoperája.
Kapásból sorolni lehetne legalább tíz hasonló történetet, amikor román vezetők abszurd gazdasági vagy privatizációs szerződéseket írták alá, amelyekről már az aláírás pillanatában tudni lehetett, hogy nem csak a helyi közösségeknek káros, de az országnak sem használ. Egyetlen célt szolgáltak: a politikai klientúra zsebének dagasztását. Emlékezzünk csak az amerikai Bechtel-céggel kötött ügyletre: szerződésbontáskor derült ki, hogy a versenytárgyalás nélkül megépített Kolozsvár környéki autósztráda Európa legdrágább autópálya-szakasza. Az országnak hatalmas kárt okozó, a szerződésbe eleve kódolt csődért senkit sem vontak felelősségre, mint ahogy az is valószerűtlen, hogy a Gabriel Resourcesnak józan emberi ésszel kivitelezhetetlen bányanyitási szerződéséért valaha is fejek hullanának.
A román belpolitika jó ideje a kármentésről szól. A verespataki ciános történet is ennek a része, amelyben a civil szervezetek által felvállalt környezetvédelmi tüntetéseknek jutott mostanában kiemelt szerep. Több ezer ember elégelte meg azt, amit szakemberek már régóta mondogatnak: a ciános technológiájú verespataki kitermelés önmagában veszélyes terv, de a világ legnagyobb aranybányájának telepítése az Érchegységbe környezeti katasztrófát idézhetne elő.
Még nem tudni, mi lesz a történet vége. A bányanyitási tervet valószínűleg tovább jegelik, a nemzetközi bíróságon pedig elkezdődhet egy Románia ellen indított kártérítési per. Amit neves jogászok szerint megnyerhet az ország. A helyzet azonban ezzel nem rendeződik. A normalitás állapotának megteremtéséhez ugyanis a közérdeket szem előtt tartó, román politikai osztályra lenne szükség. A helyzet mai állása szerint azonban erre van a legcsekélyebb esélyünk.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!