Hirdetés

Ukrajna: nem lehet tartós béke a kisebbségi jogok garantálása nélkül

Ukrajna

Ukrajna: a Kárpátalja Néptáncegyüttes Itt az idő… című táncszínházi előadása Beregszászon

Fotó: Karpatalja.ma

Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít. Holott Ukrajna nemzeti kisebbségei számára a nyelvi jogok szavatolása a tartós béke egyik előfeltétele kellene legyen.

2025. március 28., 09:172025. március 28., 09:17

2025. március 28., 09:202025. március 28., 09:20

Ukrajna felmerülő uniós csatlakozása kapcsán érdemes feleleveníteni, hogy az Európai Unió 2004-es bővítésének előfeltételei között a kisebbségek jogállásának, nyelvi jogainak rendezése is szerepelt a csatlakozni szándékozó országok részéről. A magyarság szempontjából oly fontos kérdés napirenden tartása a csatlakozási tárgyalások keretében a magyar kormány diplomáciai igyekezete mellett, részben nyugat-európai kisebbségi politikusoknak, és jogvédő civil szervezeteknek volt köszönhető.

Egységes uniós kisebbségvédelmi jogi keret hiányában nyilvánvaló volt, hogy a határon túli magyarok jogainak szavatolását még a bővítés előtt ki kell harcolni,

Hirdetés

mert csak annyi jogunk lesz biztosítva, amennyit beviszünk az Európai Unióba.

Ez az elv érinti az ukrajnai kisebbségeket is, mivel az EU továbbra sem rendelkezik általános érvényű, világos jogi kerettel a nemzeti kisebbségek státusának uniós és tagállami garantálásához. A jelenlegi háborús körülmények ellenére békét és megoldást kell találnunk az ukrajnai kisebbségek jogainak megteremtéséhez és jövőbeni betartatásához.

Ha az Ukrajnában élő kisebbségek helyzetét elemezzük, akkor elmondhatjuk, hogy a 2014-es meglehetősen ígéretes fejlemények ellenére azóta semmiféle pozitív dolog nem következett be sem Ukrajnában, sem a megszállt Krímben.

Az erre vonatkozó 2015-ös minszki megállapodásokat sem hajtották végre, ebben az irányban is elmaradtak a pozitív változások,

viszont azóta rosszabbodtak a feltételek. Elsősorban az állami intézményeknek az orosz nyelvű kisebbségekkel szembeni magatartása ad okot komoly aggodalomra, ami a körülmények tükrében talán érthető, de nem elfogadható.

Ukrajna bevezette az úgynevezett ,,autochton kisebbségek” intézményét, amelyek kedvezőbb helyzetben vannak, mint a nemzeti és etnikai kisebbségek. A húsz évvel ezelőtti EU-bővítési folyamat révén tíz ország lett uniós tag, de jogosan merül fel a kérdés, hogy ezt követően megtettünk-e mindent, támogattunk-e pontos szabályokkal rendelkező jogi keretet a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása érdekében?

Ma az Európai Unió nem elégíti ki annak a 50 millió embernek a szükségleteit, akik az EU-ban etnikai és nyelvi kisebbségekhez tartoznak. Az Európai Bizottság nem tett eleget ezzel a kérdéssel kapcsolatos kötelezettségeinek sem. Ilyen körülmények között hogyan követelhetünk meg Ukrajnától olyasmit, amit nekünk az EU-ban még nem sikerült megoldani?

Az Ukrajna csatlakozását érintő vitákban a kisbbségek jogállása negyedrangú feltétel, ha szerepel egyáltalán.

Valójában Ukrajna decentralizációja és regionalizációja egyik módja lehetne annak, hogy néhány kisebbségi jogot kiterjesszünk azon régiók számára, ahol nemzeti kisebbségek élnek, és ehhez a helyi feltételek adottak.

Ukrajna jelenleg 18 különböző etnikai kisebbséget ismer el: kezdetben erőfeszítéseket tett a kisebbségi nyelvoktatás és az egyenlő jogok garantálására, de ezek a jogok az utóbbi években hanyatlóban vannak, különösen az őslakosok esetében.

Speciális jogi keretre van szükség az ukrajnai orosz ajkú közösség jogainak garantálásához, amelybe nemcsak az oroszok, hanem más, orosz nyelvet használó etnikai csoportok is beletartoznak.

A béke megteremtése szempontjából elmaradhatatlanul fontos lenne megvitatni ezeket a kérdéseket az ukrán civil társadalomban és a politikai szférában egyaránt.

Amennyiben európai horderejű megoldást akarunk szavatolni a nemzeti kisebbségek számára, az Európai Uniót konkrét jogi keret létrehozására kell kötelezni, amely egy esetleges ukrajnai bővítés esetében alapfeltételé válna. Nem lehet béke jog nélkül.

Krivánszky Miklós

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke

A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok

Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok
2026. augusztus 23., vasárnap

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig

Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig
2026. augusztus 21., péntek

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?

Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják
2026. augusztus 20., csütörtök

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján

A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján
2026. augusztus 18., kedd

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben

Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak

Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak
2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
Hirdetés
Hirdetés