Ukrajna: a Kárpátalja Néptáncegyüttes Itt az idő… című táncszínházi előadása Beregszászon
Fotó: Karpatalja.ma
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít. Holott Ukrajna nemzeti kisebbségei számára a nyelvi jogok szavatolása a tartós béke egyik előfeltétele kellene legyen.
2025. március 28., 09:172025. március 28., 09:17
2025. március 28., 09:202025. március 28., 09:20
Ukrajna felmerülő uniós csatlakozása kapcsán érdemes feleleveníteni, hogy az Európai Unió 2004-es bővítésének előfeltételei között a kisebbségek jogállásának, nyelvi jogainak rendezése is szerepelt a csatlakozni szándékozó országok részéről. A magyarság szempontjából oly fontos kérdés napirenden tartása a csatlakozási tárgyalások keretében a magyar kormány diplomáciai igyekezete mellett, részben nyugat-európai kisebbségi politikusoknak, és jogvédő civil szervezeteknek volt köszönhető.
mert csak annyi jogunk lesz biztosítva, amennyit beviszünk az Európai Unióba.
Ez az elv érinti az ukrajnai kisebbségeket is, mivel az EU továbbra sem rendelkezik általános érvényű, világos jogi kerettel a nemzeti kisebbségek státusának uniós és tagállami garantálásához. A jelenlegi háborús körülmények ellenére békét és megoldást kell találnunk az ukrajnai kisebbségek jogainak megteremtéséhez és jövőbeni betartatásához.
Ha az Ukrajnában élő kisebbségek helyzetét elemezzük, akkor elmondhatjuk, hogy a 2014-es meglehetősen ígéretes fejlemények ellenére azóta semmiféle pozitív dolog nem következett be sem Ukrajnában, sem a megszállt Krímben.
viszont azóta rosszabbodtak a feltételek. Elsősorban az állami intézményeknek az orosz nyelvű kisebbségekkel szembeni magatartása ad okot komoly aggodalomra, ami a körülmények tükrében talán érthető, de nem elfogadható.
Ukrajna bevezette az úgynevezett ,,autochton kisebbségek” intézményét, amelyek kedvezőbb helyzetben vannak, mint a nemzeti és etnikai kisebbségek. A húsz évvel ezelőtti EU-bővítési folyamat révén tíz ország lett uniós tag, de jogosan merül fel a kérdés, hogy ezt követően megtettünk-e mindent, támogattunk-e pontos szabályokkal rendelkező jogi keretet a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása érdekében?
Ma az Európai Unió nem elégíti ki annak a 50 millió embernek a szükségleteit, akik az EU-ban etnikai és nyelvi kisebbségekhez tartoznak. Az Európai Bizottság nem tett eleget ezzel a kérdéssel kapcsolatos kötelezettségeinek sem. Ilyen körülmények között hogyan követelhetünk meg Ukrajnától olyasmit, amit nekünk az EU-ban még nem sikerült megoldani?
Valójában Ukrajna decentralizációja és regionalizációja egyik módja lehetne annak, hogy néhány kisebbségi jogot kiterjesszünk azon régiók számára, ahol nemzeti kisebbségek élnek, és ehhez a helyi feltételek adottak.
Ukrajna jelenleg 18 különböző etnikai kisebbséget ismer el: kezdetben erőfeszítéseket tett a kisebbségi nyelvoktatás és az egyenlő jogok garantálására, de ezek a jogok az utóbbi években hanyatlóban vannak, különösen az őslakosok esetében.
Speciális jogi keretre van szükség az ukrajnai orosz ajkú közösség jogainak garantálásához, amelybe nemcsak az oroszok, hanem más, orosz nyelvet használó etnikai csoportok is beletartoznak.
Amennyiben európai horderejű megoldást akarunk szavatolni a nemzeti kisebbségek számára, az Európai Uniót konkrét jogi keret létrehozására kell kötelezni, amely egy esetleges ukrajnai bővítés esetében alapfeltételé válna. Nem lehet béke jog nélkül.
Krivánszky Miklós
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!