
Ukrajna: a Kárpátalja Néptáncegyüttes Itt az idő… című táncszínházi előadása Beregszászon
Fotó: Karpatalja.ma
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít. Holott Ukrajna nemzeti kisebbségei számára a nyelvi jogok szavatolása a tartós béke egyik előfeltétele kellene legyen.
2025. március 28., 09:172025. március 28., 09:17
2025. március 28., 09:202025. március 28., 09:20
Ukrajna felmerülő uniós csatlakozása kapcsán érdemes feleleveníteni, hogy az Európai Unió 2004-es bővítésének előfeltételei között a kisebbségek jogállásának, nyelvi jogainak rendezése is szerepelt a csatlakozni szándékozó országok részéről. A magyarság szempontjából oly fontos kérdés napirenden tartása a csatlakozási tárgyalások keretében a magyar kormány diplomáciai igyekezete mellett, részben nyugat-európai kisebbségi politikusoknak, és jogvédő civil szervezeteknek volt köszönhető.
mert csak annyi jogunk lesz biztosítva, amennyit beviszünk az Európai Unióba.
Ez az elv érinti az ukrajnai kisebbségeket is, mivel az EU továbbra sem rendelkezik általános érvényű, világos jogi kerettel a nemzeti kisebbségek státusának uniós és tagállami garantálásához. A jelenlegi háborús körülmények ellenére békét és megoldást kell találnunk az ukrajnai kisebbségek jogainak megteremtéséhez és jövőbeni betartatásához.
Ha az Ukrajnában élő kisebbségek helyzetét elemezzük, akkor elmondhatjuk, hogy a 2014-es meglehetősen ígéretes fejlemények ellenére azóta semmiféle pozitív dolog nem következett be sem Ukrajnában, sem a megszállt Krímben.
viszont azóta rosszabbodtak a feltételek. Elsősorban az állami intézményeknek az orosz nyelvű kisebbségekkel szembeni magatartása ad okot komoly aggodalomra, ami a körülmények tükrében talán érthető, de nem elfogadható.
Ukrajna bevezette az úgynevezett ,,autochton kisebbségek” intézményét, amelyek kedvezőbb helyzetben vannak, mint a nemzeti és etnikai kisebbségek. A húsz évvel ezelőtti EU-bővítési folyamat révén tíz ország lett uniós tag, de jogosan merül fel a kérdés, hogy ezt követően megtettünk-e mindent, támogattunk-e pontos szabályokkal rendelkező jogi keretet a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása érdekében?
Ma az Európai Unió nem elégíti ki annak a 50 millió embernek a szükségleteit, akik az EU-ban etnikai és nyelvi kisebbségekhez tartoznak. Az Európai Bizottság nem tett eleget ezzel a kérdéssel kapcsolatos kötelezettségeinek sem. Ilyen körülmények között hogyan követelhetünk meg Ukrajnától olyasmit, amit nekünk az EU-ban még nem sikerült megoldani?
Valójában Ukrajna decentralizációja és regionalizációja egyik módja lehetne annak, hogy néhány kisebbségi jogot kiterjesszünk azon régiók számára, ahol nemzeti kisebbségek élnek, és ehhez a helyi feltételek adottak.
Ukrajna jelenleg 18 különböző etnikai kisebbséget ismer el: kezdetben erőfeszítéseket tett a kisebbségi nyelvoktatás és az egyenlő jogok garantálására, de ezek a jogok az utóbbi években hanyatlóban vannak, különösen az őslakosok esetében.
Speciális jogi keretre van szükség az ukrajnai orosz ajkú közösség jogainak garantálásához, amelybe nemcsak az oroszok, hanem más, orosz nyelvet használó etnikai csoportok is beletartoznak.
Amennyiben európai horderejű megoldást akarunk szavatolni a nemzeti kisebbségek számára, az Európai Uniót konkrét jogi keret létrehozására kell kötelezni, amely egy esetleges ukrajnai bővítés esetében alapfeltételé válna. Nem lehet béke jog nélkül.
Krivánszky Miklós
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!