Hirdetés

Try and error – próba, szerencse

Borbély Zsolt Attila

2014. február 08., 12:542014. február 08., 12:54

2014. február 10., 11:432014. február 10., 11:43

A baloldali és a jobboldali politikai gondolkodás közötti fő különbség, hogy míg a jobboldali konzervativizmus és az ezzel egybeérő keresztény demokrácia, illetve keresztény szociális eszmerendszer társadalomszemléletének alapegysége a család, a társadalom pedig organikus egész, addig az ideológiai baloldal – legyen az a Thomas Hobbesra és John Lockera visszavezethető liberalizmus vagy a Marx gondolataira építő szocializmus – elvont, életidegen kategóriákból indul ki, mint amilyen a szerves kötődéseitől megfosztott absztrakt egyén vagy a társadalmi osztály. A szimplifikáció, az egyén törekvéseinek, belső indíttatásainak a nyers érdekekre való leegyszerűsítése jellemző ez utóbbiakra, legyen szó a társadalmi szerződéselméletek megfogalmazóiról, az angolszász utilitarizmusról vagy a francia neomarxistákról.

Egymásra találás

Nem véletlen, hogy a baloldal által kitermelt, a világot mindenféle erkölcsi skrupulus nélkül gyarmatosító, leigázó és kizsákmányoló globalisták tovább éltetik ezeket az ideológiákat, s úgy tesznek, mintha ezen eszmerendszerek érdemi választ adnának a ma kérdéseire. Ahogy Bogár László professzor ismételten rámutatott: a világtörténelemben a globalista birodalmi főhatalom az első, amely önnön létét tagadja. Érdekes, de mellékes kérdés, hogy az egyes európai nemzetállamok globalista, a gyarmatosítást támogató komprádor elitjének – zömmel, de sajnos nem kizárólag baloldaliakból verbuválódik – mekkora hányada van tisztában azzal, hogy milyen érdekeket szolgál. Amikor immár nem a Moszkvából vezérelt nemzetközi szocializmus eszméjét, hanem leegyszerűsítve a London–New York tengely által fémjelzett új Birodalmat, s valójában pont azt segíti elő, ami ellen jelszavakban harcol. A bérrabszolgaságot, a kizsákmányolást, a sem szociális, sem nemzeti felelősséget nem ismerő globalista finánctőkét és nagyipart. S mindezzel egyidőben a természet visszafordíthatatlan tönkretételét.

A baloldali politikum és a globalizmus eme orwelli egymásra találásának következménye, hogy a tudatipar kulcspozícióiban világszerte a saját embereik ülnek, hogy máig képesek a helyi társadalmakat megvezetni, hamis történelmi interpretációkat forgalmazni, mi több, közel állnak ahhoz, hogy hatalmi törekvéseiket leleplező gondolkodókat szalonképtelenné tehessék. Magyarországon a baloldali megmondó-emberek tudatmanipuláló hatalma és tömegeket mozgató ereje az elmúlt negyed évszázadban jelentősen gyengült. A kilencvenes évek elején a magát Demokratikus Chartának nevező képződmény – amely kiengedte a politikai gettóból az MSZP-t – százezres nagyságrendű tüntetéseket volt képes szervezni olyan mondvacsinált indokokkal, hogy Antall József nem jelölte újra a másik oldal irányában elkötelezett Surányi Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank élére, hanem a saját emberét ültette e stratégiai pozícióba. Ez szerintük nem volt demokratikus, a taxisblokád gyalázatát a hatalom puccsszerű megkaparintására kihasználni viszont bizonyára igen.

Vendetta a magyarság ellen

A százezres chartás tüntetéssel ellentétben ma már csak néhány százan voltak mobilizálhatók a német megszállásnak a kormány által elképzelt emlékművével kapcsolatosan. De a sajtó bezzeg tele van ezzel a nevetséges „flash mobbal”, amelyen megjelent az önmagát sokszorosan lejáratott baloldal megannyi levitézlett figurája Bauer Tamástól Kovács Lászlón, Szanyi Tiboron, Mécs Imrén keresztül Hiller Istvánig.

Maga az emlékmű érdekes kérdéseket vet fel. A szovjet emlékmű ellensúlyozását célzó dicséretes szándék elég evidens. De a napot az égről lehazudó, a magyar nők tízezreit megerőszakoló, civilek tömegeit kiraboló, megalázó, megkínzó és meggyilkoló, megszálló szovjet hadsereget „felszabadítónak” nevező emlékművet nem ellensúlyozni, hanem eltakarítani kellene. Arról nem is szólva, hogy e felszabadításnak hazudott megszállás volt az origója a nemzetileg elkötelezett magyar elit elleni, népbíráskodásnak nevezett vendettának. Akárcsak a százezrek elmenekülésének, a deportálásoknak, a nemzetgazdaság legértékesebb rétegének, a dolgos, valós értéket teremtő, „kulákként” megbélyegzett nagygazdák tönkretételének, s végül, de nem utolsó sorban a magyar történelmi önkép, a magyar nemzeti öntudat ellen indított tervszerű hadjáratnak, amelynek következményeit ma is nyögjük.

A Magyarországot Gábriel arkangyalként a Harmadik Birodalmat sasként ábrázoló emlékmű illeszkedik az Alaptörvény történelemszemléletének kontextusába, amely hangsúlyozza, hogy 1944. március 19-én közel negyed évszázadra megszűnt a magyar szuverenitás. A baloldalnak az a problémája ezzel a felfogással, hogy általános elfogadásának esetében nem lehet „kellő mértékű” lelkiismeret-furdalást generálni a ma élő magyar lakosságban az 1944-es zsidóüldözések kapcsán.

Nem csoda, hogy a felhevült baloldaliak a formális logikát is megtaposva vetik el a sulykot. Egyik oldalról azzal vádolják az úgynevezett szélsőjobbot, hogy nyilas- és náciszimpatizáns vagy csak egyszerűen neonáci, másrészt képesek azt állítani, hogy ezzel az emlékművel a kormány nekik kedvez.

Hogy is van ez? Azzal kedvezünk egy politikai erőcsoportnak, hogy állítólagos ideáljaikat negatív színben, az ártatlanságra lecsapó gonoszként ábrázoljuk? S persze, miként a helyszínen készült, a világhálón is elérhető felvételekből kiderül, a részvevőkből áradt az ehhez hasonló, tudati terrorral felérő, a tényekkel köszönőviszonyban nem levő rágalomözön. „Antiszemitizmussal választást lehet nyerni Magyarországon” – mondta az egyik tüntető. (Az is érdekes kérdés, hogy hol van az antiszemitizmus abban, hogy emlékművet állítunk a német megszállás áldozatainak, köztük az elhurcolt zsidóknak is.) A nemzeti alaptantervbe bekerült Nyírő József Hiller István prizmáján át sommásan csak „Goebbels-imádó”, Karácsony Gergely szerint „nincs választóvonal a szélsőjobb és a jobboldal között”, és sorolhatnánk az abszurdnál abszurdabb kijelentéseket.

Ők mindent megpróbálnak

A baloldal két hónappal a választások előtt pánikban van a közvéleménykutatások eredményeitől, s mivel erkölcsileg, intellektuálisan már nincs mit veszítenie, „try and error” stratégiát játszik. Próbálkoznak ezzel, azzal, amazzal, talán bejön.Teljesen mellékes, hogy van-e bármihalvány közük a valósághoz az általuk hirdetetteknek, mellékes, hogy törvényes-e. Minden mellékes, ha van egy kis esély arra, hogy a választói hangulatot meg tudják fordítani.

Hiba lenne a választást előre lefutott meccsnek tekinteni, de annyi bizonyos: a legutóbbi két baloldali performansz tömegmozgató ereje – az emlékmű elleni tüntetés kétszáz fős, a Paks elleni akció ezerötszáz fős látogatottsága – kifejezetten biztató.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés