
2015. július 26., 18:452015. július 26., 18:45
Az idő múlásával egyre nagyobb méreteket ölt a menekülthullám. Mind többen emelik fel szavukat a tarthatatlan helyzet miatt, nő a tanácstalanság, az európai honatyák közötti véleménykülönbség. A felháborodás jogos, hiszen naponta érkeznek borzalmas, de igaz történetek arról, mire képesek a hazájukból elvándorló menekülők. Mielőtt még bárki szélsőségességgel vádolná meg a háborgókat – ahogy az EU-ban liberális „toleráld-a-más-kultúrát” felkiáltással szokták –, elég, ha a Földközi-tengeren átevickélő lélekvesztőkben ülő keresztyénekre gondolunk, akiket nem egy esetben már a tengeri út során a vízbe dobtak. De folytatni lehet a Milánóban a vasúti ellenőr karját levágó személyekkel, a nőkkel erőszakoskodó férfiakkal, a nyugat-európai utakon rostokoló kamionokat kifosztó csoportokkal. És még nem értünk a felsorolás végére.
Nem kell összeesküvéselmélet-pártinak lenni ahhoz, hogy lássuk, a bankok által néhány évvel korábban okozott gazdasági válságból kievickélő Európát újabb veszély fenyegeti: a háttérhatalmak által kirobbantott háborúk elől – és nem csak – menekülő, más kultúrával rendelkező, más etikai kódokkal működő emberek sáskahadként akarják ellepni (ellopni?) a vén kontinenst. És míg a hétköznapokban az emberek saját bőrükön érzik a menekültek részéről megnyilvánuló fenyegetettséget és erőszakot, addig az unióban sok esetben tanácstalanul és felkészületlenül állnak a kialakult helyzet láttán. Mert a saját maguk „liberális szellemben” hozott illogikus és önmagukból kifordult szabályait kellene megszegniük. No meg azt a több évtizedes politikát felrúgni, amely lehetővé tette, hogy a dolgozni nem akaró, „alantas munkát” nem végző, apadó helyi lakosság helyébe befogadják a gyarmatokról és sok más helyről érkezőket.
Igaz ugyan, hogy az unióban a keresztyénségnek egyre kisebb szelet jut, hogy az egyházak szerepe csökken, de a vezetőknek látniuk kell: a jelen helyzetben már nemcsak vallási különbözőséggel, megélhetési és egészségügyi problémákkal vagy beilleszkedési gondokkal kell szembenézni, hanem biztonságpolitikai és kockázati tényezőkkel. Vagy éppen ez lenne a cél? Remélhetőleg nem, s akkor pedig az óra ketyeg…
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!