A Tőkés László munkásságát bemutató nagyváradi konferencia résztvevői
Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A Legato Alapítvány és az Erdélyi Magyar Kultúráért magyarországi civil szervezet a Protestáns életutak a diktatúrában című kutatói projektje keretében 2025. szeptember 13-án Nagyváradon tartott konferenciát, amelynek témája Tőkés László püspök munkássága volt.
2025. szeptember 15., 20:482025. szeptember 15., 20:48
2025. szeptember 16., 07:292025. szeptember 16., 07:29
A Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség gyülekezeti termében az alapítvány munkatársai, a kutatásban részt vevő szakértők, a meghívott adatközlők és közreműködők gyűltek össze, ahol a szervezők részéről Kóczián Viktória projektvezető köszöntötte őket, elmondva: a mostani a tavalyi folytatása, amikor is Németh Géza (1933–1995) református lelkész, teológus, író, költő, a budapesti Erdélyi Gyülekezet és annak fővárosi centruma, a Reménység Szigete alapítója életét és munkásságát taglalták. Ugyanakkor folyamatban van Erdélyi Géza ny. szlovákiai református püspök életművének kutatása is a projekt keretében – tájékoztatta szerkesztőségünket Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája.
A nagyváradi együttlét reggeli áhítattal kezdődött, amit Gonda László teológiai doktor,
egyetemi docens, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem általános rektorhelyettese tartott Pál apostolnak a kolosséiakhoz írott leveléből kiindulva. Ezt követően Nemes Csaba lelkipásztor, minisztériumi főtanácsadó, a Legato Alapítvány nemrég megválasztott új elnöke rövid konferencianyitó beszédet mondott, vázolva az alapítvány 2006-ig visszanyúló történetét és törekvéseit.
A Kolozsvárról érkezett Vetési László ny. református lelkipásztor, egyházi író,
szórványkutató, szociográfus beszélt azokról a „rendszerváltó” megújulási mozgalmakról, teológus önszerveződési küzdelmekről, amelyek az 1970-es években felütötték fejüket a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben, s amelyekben Tőkés László több évfolyamtársával együtt vezető szerepet játszott. Hangsúlyozta, hogy
Hasonló témában értekezett és emlékezett a ma Szegeden élő Molnár János teológiai tanár, író, egyháztörténész is, aki szintén társa volt a későbbi királyhágómelléki püspöknek diákkori küzdelmeiben, de később is, már szolgáló partiumi lelkészként. Anekdotikus konspirációs vonatkozásokat is megemlített, hiszen
Gonda László előadásában Tőkés László munkássága kutatásának jelentőségét körvonalazta és indokolta, különös tekintettel a Legato Alapítvány projektjére, amelynek ő maga is tudományos külmunkatársa. Kolléganője, Kóczián Viktória a kutatásban részt vevőket mutatta be és a várható eredményeket harangozta be.
Tőkés László és a konferencián jelenlévő testvérei: Erzsébet, István és Eszter
Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A szünet után Nemes Csaba következett, aki Tőkés László és Bálványos című rövid előadásában a püspök-politikus közéleti szerepvállalásának azt a különleges vonulatát elemezte, amely a politológusok, történészek által ma már bálványosi folyamatként említett jelenséghez kapcsolódik. Úgy vélte, hogy
mert „minden évben fel kell tenni a lényeges kérdéseket a nemzetről, a jelenről, a jövőről, a szülőföldről, az összetartozásról”. Kiemelte e beszédek sajátosságai közül az önrendelkezésért, a demokráciáért, az európai perspektíváért történő állandó kiállást, miközben a püspök mindenkori megszólalásai sosem nélkülözték a politikai mellett a teológiai és poétikai töltetet sem.
Gazda Árpád újságíró egykori harcostársként az 1989-es temesvári ellenállás egyes
aspektusairól beszélt, illetve arról a – hátsó szándékokkal gerjesztett – dilemmáról, hogy „ki kezdte”, hiszen ma már sajnos elmondható: kevesen voltak, de sokan lettek azok, akik ilyen-olyan fontos szerepet vindikálnak maguknak, miközben
Az események akkori evolúciója vezetett el végül ahhoz a revolúcióhoz, amely megdöntötte a kommunista diktatúrát Romániában.
A temesvári ellenállási küzdelmek kapcsán Hóra Annamária ny. bányamérnök elevenítette fel
emlékeit azon magánemberi akciókról, amelyek a nagyváradi magyarság köreiben bontakoztak ki a nélkülöző, sanyargatott Tőkés család megsegítésére, valamint a róluk szóló híradások eljuttatására a külvilághoz.
ahol éppen Chrudinák Alajos forgatott a legendás tévéműsor, a Panoráma számára.
Balaton Zoltán fizikus, aki első magyarként szólt 1989. december 20-án a szabad várossá lett
Temesvár főterén tüntető tömeghez, s akinek megszólalása után százezren kiáltották: „Van Isten!”, ezúttal a temesvár-belvárosi református egyházközség presbitereként emlékezett vissza dióhéjban a Tőkés László lelkipásztorsága idején történtekre. Őt Borbély Zsolt Attila politológus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke követte, aki a társadalmi szervezet elnökének, azaz Tőkés Lászlónak a politikai pályafutásáról értekezett Lehet, mert kell címmel az 1989 utáni fejlemények etapjainak felidézésével. Annak függvényében is, hogy
Török Sándor, a püspök újabb kori harcos- és munkatársa immár Tőkés László barátjaként is
szólhatott arról a személyiségről, akinek a „helyben maradni és teremteni” az egyik vezérelve, amihez megingathatatlan következetességgel tartja magát, példát mutatva környezetének, híveinek, követőinek. A püspök egyházi és közéleti munkásságát ő maga is a reményiki imperatívusz jegyében látja kiteljesedni: „Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!”
Végezetül Kóczián Viktória kapott szót, aki levéltári kutatásairól számolt be, amelyek során azt vizsgálta, hogy miként jelent meg az „ökumenikus világ figyelmében” Tőkés László 1989
előtti aktivitása, ellenállása.
ők együtt idéztek fel egyes részleteket a családtörténetből, különös tekintettel a felmenőktől örökölt személyiségi jegyekre, a tanultakra és tapasztaltakra, illetve annak a kornak a kihívásaira, amelyben felnőniük és boldogulniuk adatott.
A Péterfy Lajos és Gáll Annamária művészházaspár által előadott, alkalomhoz illő verscsokor kellő hangulati keretet biztosított az egész napos konferencia esti zárásához.
A temesvári népfelkelés és a romániai rendszerváltás szikrájaként számon tartott Tőkés Lászlónak a kommunista hatalommal szembeni ellenállása elkezdődött már jóval Temesvár előtt. Életútjáról, a rendszerváltás előtti és utáni időkről beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!