Hirdetés
Somogyi Botond

Somogyi Botond

Több lengyel, kevesebb albán meccset!

2021. november 19., 08:512021. november 19., 08:51

2021. november 19., 09:062021. november 19., 09:06

Csodálatos érzés volt magyarnak lenni a lengyel-magyar meccsen. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség döntésének értelmében elsősorban a tévé előtt ülő szurkolók számára, a FIFA ugyanis a varsói lengyel–magyar világbajnoki selejtezőmérkőzésre megtiltotta a magyar drukkerek kiutazását. Másodsorban kimondottan annak a néhány magyarnak, aki a tiltás ellenére mégis részt tudott venni a lengyel fővárosban megrendezett utolsó csoportmérkőzésen. És nem elsősorban a mutatott játék miatt, ugyanis mindkét együttes csapnivalóan játszott. Nem is annyira a 2–1-es magyar győzelem miatt, a három ponttal ugyanis Albánia Andorra elleni győzelme miatt maradtunk a csoport negyedik helyén, a vb-pótselejtezőre való kijutásunkat pedig már jóval korábban eljátszottuk.
Hanem inkább azért az érzésért, amely hatalmába kerítette még az olasz Marco Rossi szövetségi kapitányt is:

Idézet
fantasztikus lenne, ha minden meccsen ilyen hangulat lenne! Szenzációs érzés volt, amikor a lengyelek megtapsolták a himnuszunkat. Ez annyira segíti a sportot. Csodálatos volt! Szeretném megköszönni minden lengyel szurkolónak ezt a csodálatos érzést.”

A csapatok kivonulását követően ugyanis a magyar himnusz felcsendülését követően a varsói stadion több mint 50 ezres közönsége tapssal köszöntötte Erkel Ferenc melódiáját. Sőt, a közvetítés során az is látszott, hogy egyes lengyel szurkolók a lengyel–magyar barátság jegyében szívre tett kézzel hallgatják a magyar himnuszt. (Arról nem is beszélve, hogy Varsó egyik híres épülete, a Kultúra és Tudomány Palotája, sötétedés után a mérkőzés alkalmával piros-fehér-zöld színben pompázott. Emlékezhetünk, a németek az Eb-n kifütyülték himnuszunkat, „tiszteletünkre” pedig szivárványszínbe akarták borítani a müncheni arénát).
Szóval jó érzés volt magyarnak lenni, s látni, hogy a lengyel és magyar nézők együtt tudnak örülni vagy bosszankodni a lelátón, nem lovallják bele magukat verekedésbe, és baráti hangulatban nézik végig a számunkra tét nélküli, számukra azonban téttel bíró mérkőzést. Nem annyira volt barátságos azonban mindaz, amit a pályán láttunk. A szemet gyönyörködtető játék mindkét részről elmaradt, a durva belépők, lökdösődések viszont igencsak gyakoriak voltak. A lengyelek azért harcoltak, hogy három pontot szerezzenek, és csoportmásodikként kiemeltként várják a pótselejtezőre való sorsolást. Ahogy egyik játékosuk mondta, nem mindegy, hogy hazai pályán fogadják a finneket, vagy idegenben lépnek pályára az olaszok ellen. Mi pedig

Idézet
a becsületünkért játszottunk, az albánoktól elszenvedett két zakó miatt megtépázott válogatott imázsáért.

A tét tehát a lengyeleket nyomta inkább, ehhez képest kissé furcsa volt, hogy portugál edzőjük, a fehérvári Videotont is megjárt Paolo Sousa néhány alapemberét pihentette. De hát ez legyen az ő bajuk. A miénk inkább az, hogy bár legyőztük őket, semmit sem ér. A válogatott továbbra is hullámzó teljesítményt nyújt. Ahogy az elmúlt 25–30 évben többször is. Képes bravúrokra, komoly játékerőt képviselő csapatok ellen néha kiugró teljesítményt nyújtani, máskor érthetetlen módon pocsék játékot mutatni és bosszantó eredményt produkálni. Így történt ez a világbajnoki selejtezőcsoportban is. A lengyelek ellen négy pontot szereztünk, az albánoktól mindkét alkalommal kikaptunk, s így – ahogy oly sokszor a korábbi évtizedekben – még a harmadik helyet sem szereztük meg.
Az viszont kétségkívül tény, hogy

Idézet
a több alapemberét nélkülöző magyar csapat újra megmutatta: küzdeni akarással, szervezettséggel és a taktikai utasítások betartásával képes eltüntetni az ellenfél technikai fölényét.

Ez lehet a kulcs a későbbiekben is. Reméljük, a 2024-es Európa-bajnokság 2023-ban kezdődő selejtezőiben minél több lengyel és minél kevesebb albán meccset látunk majd. Addig is a Nemzetek Ligája elitkörében kell majd helytállni. S az sem lesz kis feladat. Hajrá, magyarok!

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán

Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.

Balogh Levente

Balogh Levente

PSD-s kampányzsarolás: Bolojan a célkeresztben

Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.

Páva Adorján

Páva Adorján

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Sport a lecserélhető zászló árnyékában

Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna, Románia és Magyarország – stratégiai partnerség és halálos fenyegetés között

Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.

Somogyi Botond

Somogyi Botond

A háború árnyékában

,,Biztosan nem lesz világháború?” – kérdezte tőlem hosszú évekkel ezelőtt a lányom. ,,Emlékszem, apa – mondta nekem a minap – azt válaszoltad, háború biztos nem lesz, legfennebb gazdasági, digitális háború.”

Hirdetés