Hirdetés
Somogyi Botond

Somogyi Botond

Több lengyel, kevesebb albán meccset!

2021. november 19., 08:512021. november 19., 08:51

2021. november 19., 09:062021. november 19., 09:06

Csodálatos érzés volt magyarnak lenni a lengyel-magyar meccsen. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség döntésének értelmében elsősorban a tévé előtt ülő szurkolók számára, a FIFA ugyanis a varsói lengyel–magyar világbajnoki selejtezőmérkőzésre megtiltotta a magyar drukkerek kiutazását. Másodsorban kimondottan annak a néhány magyarnak, aki a tiltás ellenére mégis részt tudott venni a lengyel fővárosban megrendezett utolsó csoportmérkőzésen. És nem elsősorban a mutatott játék miatt, ugyanis mindkét együttes csapnivalóan játszott. Nem is annyira a 2–1-es magyar győzelem miatt, a három ponttal ugyanis Albánia Andorra elleni győzelme miatt maradtunk a csoport negyedik helyén, a vb-pótselejtezőre való kijutásunkat pedig már jóval korábban eljátszottuk.
Hanem inkább azért az érzésért, amely hatalmába kerítette még az olasz Marco Rossi szövetségi kapitányt is:

Idézet
fantasztikus lenne, ha minden meccsen ilyen hangulat lenne! Szenzációs érzés volt, amikor a lengyelek megtapsolták a himnuszunkat. Ez annyira segíti a sportot. Csodálatos volt! Szeretném megköszönni minden lengyel szurkolónak ezt a csodálatos érzést.”

A csapatok kivonulását követően ugyanis a magyar himnusz felcsendülését követően a varsói stadion több mint 50 ezres közönsége tapssal köszöntötte Erkel Ferenc melódiáját. Sőt, a közvetítés során az is látszott, hogy egyes lengyel szurkolók a lengyel–magyar barátság jegyében szívre tett kézzel hallgatják a magyar himnuszt. (Arról nem is beszélve, hogy Varsó egyik híres épülete, a Kultúra és Tudomány Palotája, sötétedés után a mérkőzés alkalmával piros-fehér-zöld színben pompázott. Emlékezhetünk, a németek az Eb-n kifütyülték himnuszunkat, „tiszteletünkre” pedig szivárványszínbe akarták borítani a müncheni arénát).
Szóval jó érzés volt magyarnak lenni, s látni, hogy a lengyel és magyar nézők együtt tudnak örülni vagy bosszankodni a lelátón, nem lovallják bele magukat verekedésbe, és baráti hangulatban nézik végig a számunkra tét nélküli, számukra azonban téttel bíró mérkőzést. Nem annyira volt barátságos azonban mindaz, amit a pályán láttunk. A szemet gyönyörködtető játék mindkét részről elmaradt, a durva belépők, lökdösődések viszont igencsak gyakoriak voltak. A lengyelek azért harcoltak, hogy három pontot szerezzenek, és csoportmásodikként kiemeltként várják a pótselejtezőre való sorsolást. Ahogy egyik játékosuk mondta, nem mindegy, hogy hazai pályán fogadják a finneket, vagy idegenben lépnek pályára az olaszok ellen. Mi pedig

Idézet
a becsületünkért játszottunk, az albánoktól elszenvedett két zakó miatt megtépázott válogatott imázsáért.

A tét tehát a lengyeleket nyomta inkább, ehhez képest kissé furcsa volt, hogy portugál edzőjük, a fehérvári Videotont is megjárt Paolo Sousa néhány alapemberét pihentette. De hát ez legyen az ő bajuk. A miénk inkább az, hogy bár legyőztük őket, semmit sem ér. A válogatott továbbra is hullámzó teljesítményt nyújt. Ahogy az elmúlt 25–30 évben többször is. Képes bravúrokra, komoly játékerőt képviselő csapatok ellen néha kiugró teljesítményt nyújtani, máskor érthetetlen módon pocsék játékot mutatni és bosszantó eredményt produkálni. Így történt ez a világbajnoki selejtezőcsoportban is. A lengyelek ellen négy pontot szereztünk, az albánoktól mindkét alkalommal kikaptunk, s így – ahogy oly sokszor a korábbi évtizedekben – még a harmadik helyet sem szereztük meg.
Az viszont kétségkívül tény, hogy

Idézet
a több alapemberét nélkülöző magyar csapat újra megmutatta: küzdeni akarással, szervezettséggel és a taktikai utasítások betartásával képes eltüntetni az ellenfél technikai fölényét.

Ez lehet a kulcs a későbbiekben is. Reméljük, a 2024-es Európa-bajnokság 2023-ban kezdődő selejtezőiben minél több lengyel és minél kevesebb albán meccset látunk majd. Addig is a Nemzetek Ligája elitkörében kell majd helytállni. S az sem lesz kis feladat. Hajrá, magyarok!

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Most zárult le egy generáció fiatalsága

Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha nem lett volna elég a válságból, az alkotmánybírák gondoskodtak újabbról

Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Benes-dekrétumok: bebetonozott jogfosztás a jogállamiságra olyannyira finnyás EU-ban

Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha szlovákozásért járt a bocsánatkérés, járjon a románozásért is

Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.

Balogh Levente

Balogh Levente

Gazságszolgáltatás

Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump cserben hagyja Európát?

Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Bukarest nem Budapest

Elsősorban a román főváros lakosainak szánt, erőteljesen ironikus hangvételű szösszenetben érzékeltette a Bukarest és Budapest közötti különbségeket pár nappal ezelőtt egy félig román, félig magyar aradi értelmiségi.

Hirdetés