Levélszavazat leadása 2018 áprilisában Csíkszereda magyarországi főkonzulátusán. Jövő áprilisban is számítanak a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi választók résztvételére
Fotó: Gecse Noémi
A jövő évi magyarországi választások fordulópontot jelenthetnek az ország életében. Az ellenzék egységes csatasorba állásával két tábor néz farkasszemet egymással, amelynek ereje megközelítőleg hasonló nagyságrendű. Nem vitás, mi vár a Kárpát-medencei magyarságra egy esetleges ellenzéki győzelem esetén.
2021. december 04., 09:332021. december 04., 09:33
Sokszor elhangzik elemzői berkekben, hogy a legjobb kampány a jó kormányzás. Ez egyike azon bölcsességeknek, amelyek valóságtartalma igen csekély. Gondoljunk Demszky Gábor húszéves főpolgármesterségére. Teszetoszaság, korrupció, mindenféle teljesítmény hiánya, a politikus mégis veretlenül vonult vissza. Vagy említhetjük Orbán Viktor 1998 és 2002 közötti sikeres, az addigi két kabinetnél nagyságrenddel hatékonyabb, eredményesebb kormányázását, amelyet bukás követett. S hiába mondaná bárki, hogy igen, de lám, a 2010-es kétharmadot követte a 2014-es és 2018-as, amit csakis a jó kormányzásnak tudhatunk be, mert a valóság nem ez.
Kellett ehhez számtalan más összetevő is. A jó kampánytémáktól, a hitelességen, meggyőző retorikán keresztül a politikai vízióig sok minden, beleértve a politikai paletta sajátos strukturáltságát.
A Fidesz képviselte, jobb-középnek is nevezhető nemzeti konzervatív centrumot 2018-ig kétoldali ellenzék fogta közre. Orbán Viktor ezt nevezte a centrális erőtérnek, amelyben a mérsékelt közepet jobb- és baloldali szélsőségesek próbálják legyőzni, azonban egymással képtelenek összefogni.
Az, hogy szélsőséges erők lennének a Fidesz vetélytársai, talán vitatható, legalábbis az legutóbbi időkig. Mert eddig sem a politikai erőszakot nem hangsúlyozták, sem pedig a demokratikus rendszer alkotmányellenes megváltoztatását nem tűzték ki célul. (Mára valamennyit változott a helyzet, a baloldal nyílt BLM-pártiságával, a romboló gyújtogató antifa csürhével való 2018-as együttvonulással, az ott elhangzottaktól és történtektől való egyértelmű elhatárolódás elmaradásával, valamint a feles többségű alkotmányozás ötletének meghirdetésével és napirenden tartásával. De erről később.)
Maga a képlet jól írta le a valóságot. A 2014-es és 2018-as győzelem még gyengébb kormányzati teljesítmény esetén is szinte kódolt volt. Más a helyzet viszont 2022-vel.
Ne legyünk igazságtalanok, említsük meg a Mi Hazánk nevű mozgalmat is, amely felvállalja és tovább viszi a korábbi Jobbik eszmei-politikai örökségét, s a kormány konstruktív ellenzékének tekinthető, mint a MIÉP 1998 és 2002, valamint a Jobbik 2010 és 2014 között. Viszont a Mi Hazánk egyelőre azért küzd, hogy egyáltalán bejusson a törvényhozásba, annak ugyanis kicsi a valószínűsége, hogy nemzeti-radikális programjával 15–20 százaléknyi szavazót maga mögött tudó pólust képezzen, mint amit a Jobbik jelentett 2018-ig.
Tehát két tábor néz farkasszemet, ezeknek ereje hasonló nagyságrendű. A kormánypártoknak szurkoló felelős magyarként mondhatjuk, hogy bármelyik nemzeti konzultáción sokkal többen vettek részt, mint az ellenzéki előválasztáson. Vagy azt is, hogy 2021. október 23-án a kormány mellett kiálló Békemeneten százszor annyian voltak, mint az ellenzék demonstrációján. Legalább háromszázezren az egyiken, legfeljebb háromezren a másikon. (Nem állom meg, hogy ide ne szúrjam: a kormánypártisággal aligha vádolható Hont András balos publicista finom iróniával jegyezte meg a hatalmas lebőgés után, hogy név szerint fel tudná sorolni, kik voltak ott Márky-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölti debütálásán.) De ez optikai csalódás lenne. Kell erre hivatkozni, elvégre az is fontos kérdés, ki hány embert tud utcára vinni. De
S hogy miért nem? Egyrészt a kormány jól megtervezett gazdaságpolitikája és taktikai érzéke miatt. A tizenharmadik havi nyugdíj, a nyugdíjprémium, a fiatalok személyi jövedelemadó-mentessége olyan lépések, amelyeket több ember érez meg a mindennapokban, mint a kormány sokkal fontosabb nemzetstratégiai döntéseit: a konok kitartást a migráció, az iszlamizáció megállításának témájában, a családvédelmi, demográfiai csomagot, a gyermekek megvédését az LMBTQ-őrülettől, a magyar hadiipar fejlesztését. Nem említettem a stratégiai ágazatok, köztük az energiaszektor nemzeti kézbe vételét (visszavásárlását), mert ez előfeltétele egy ismét csak minden ember helyzetét érintő politikának, amit a kormány találóan rezsiharcnak nevez.
Találóan mondta Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán:
Mert bizony ez a helyzet, az Európai Unió vezető tagállamai amellett, hogy behódoltak a háttérhatalom nyílt törekvésének, az európai lakosság lecserélésének, a fehér keresztény kultúra felszámolásának, kitárták kapuikat a honfoglaló szándékkal érkező, dolgozni, beilleszkedni nem akaró muszlim tömegek előtt, amelyeknek tagjai elképesztő arcátlansággal a befogadóktól várják el a hozzájuk idomulást. Ráadásul az LMBTQ-propaganda népszerűsítésével az emberek nemzeti és vallási identitása után célkeresztbe vették a nemi szerepek felszámolását is.
Márky-Zay Péter retorikai szinten úgy viselkedik, mint egy elszabadult hajóágyú. Legfrissebb agyament kijelentése, hogy a rezsiharc és a migrációellenes politika támogatóit trágyával etetett, sötétben tartott gombákhoz hasonlította. De arról se feledkezzünk meg, hogy homoszexuálisnak nevezte a fél kormányt (próbálta volna ezt tenni egy jobboldali politikus 2002 és 2010 között), és a rezsi témájában ismételten a kormány politikája ellen lépett fel a piaci energia és az üzemanyagárak mellett érvelve.
Mondhatjuk, hogy legalább őszinte, ahogy gyermekeinek fizikai fenyítése ügyében. Csakhogy a politika nem őszinteségi verseny.
S akkor nem szóltunk arról, hogy az ellenzék üdvöskéje, Márky-Zay, miközben konzervatívnak akarja magát beállítani, minden fontos, aktuális kérdésben a baloldal programját hirdeti – legyen szó a Brüsszel által képviselt birodalomnak való behódolásról, az LMBTQ-lobbi nyomulásáról, a migrációról stb. A feles többségű alkotmányozás melletti ismételt kiállása pedig egyértelműen a politikai kalandorok közé sorolja be őt.
De érdekli ez vajon a dróton rángatott hazátlan senkiháziakat? Büszkén felvállalt elődeik, Károlyi Mihály és szabadkőműves társai, a zavarosban halászva ragadták meg a hatalmat 1918 őszén, leszerelték a hadsereget, elprédálták az ezeréves Magyarországot, sutba vágták ezer év jogfejlődését, majd átadták a hatalmat a kommunistáknak. Márky-Zayéktól is nagyvonalakban ugyanerre számíthatunk. S akkor még nem szóltunk arról, hogy kenyéradó gazdáik az Egyesült Államokat lángba borították egy többszörösen elítélt, gátlástalan bűnöző halála kapcsán. Ukrajnában ugyanazok az erők valósították meg a Majdan-tervet, és juttatták hatalomra a jelenlegi ügyvezető kormányt. Itt sem kétséges, kit támogatnának, ha anarchiába fulladna az ország.
A képlet egyszerű. Tudatos nemzeti építkezés, a magyar szuverenitás megerősítése, családpolitika, nemzeti érdekű gazdaságpolitika, Kárpát-medencei magyar nemzetegyesítés az egyik oldalon. A birodalom kiszolgálása, a határon túli magyarok elleni uszítás, az LMBTQ-lobbinak való behódolás, bevándorlóországgá válás, egyszóval Magyarország magyar országként való megszüntetése a másik oldalon.
Tessék választani!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!