
Levélszavazat leadása 2018 áprilisában Csíkszereda magyarországi főkonzulátusán. Jövő áprilisban is számítanak a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi választók résztvételére
Fotó: Gecse Noémi
A jövő évi magyarországi választások fordulópontot jelenthetnek az ország életében. Az ellenzék egységes csatasorba állásával két tábor néz farkasszemet egymással, amelynek ereje megközelítőleg hasonló nagyságrendű. Nem vitás, mi vár a Kárpát-medencei magyarságra egy esetleges ellenzéki győzelem esetén.
2021. december 04., 09:332021. december 04., 09:33
Sokszor elhangzik elemzői berkekben, hogy a legjobb kampány a jó kormányzás. Ez egyike azon bölcsességeknek, amelyek valóságtartalma igen csekély. Gondoljunk Demszky Gábor húszéves főpolgármesterségére. Teszetoszaság, korrupció, mindenféle teljesítmény hiánya, a politikus mégis veretlenül vonult vissza. Vagy említhetjük Orbán Viktor 1998 és 2002 közötti sikeres, az addigi két kabinetnél nagyságrenddel hatékonyabb, eredményesebb kormányázását, amelyet bukás követett. S hiába mondaná bárki, hogy igen, de lám, a 2010-es kétharmadot követte a 2014-es és 2018-as, amit csakis a jó kormányzásnak tudhatunk be, mert a valóság nem ez.
Kellett ehhez számtalan más összetevő is. A jó kampánytémáktól, a hitelességen, meggyőző retorikán keresztül a politikai vízióig sok minden, beleértve a politikai paletta sajátos strukturáltságát.
A Fidesz képviselte, jobb-középnek is nevezhető nemzeti konzervatív centrumot 2018-ig kétoldali ellenzék fogta közre. Orbán Viktor ezt nevezte a centrális erőtérnek, amelyben a mérsékelt közepet jobb- és baloldali szélsőségesek próbálják legyőzni, azonban egymással képtelenek összefogni.
Az, hogy szélsőséges erők lennének a Fidesz vetélytársai, talán vitatható, legalábbis az legutóbbi időkig. Mert eddig sem a politikai erőszakot nem hangsúlyozták, sem pedig a demokratikus rendszer alkotmányellenes megváltoztatását nem tűzték ki célul. (Mára valamennyit változott a helyzet, a baloldal nyílt BLM-pártiságával, a romboló gyújtogató antifa csürhével való 2018-as együttvonulással, az ott elhangzottaktól és történtektől való egyértelmű elhatárolódás elmaradásával, valamint a feles többségű alkotmányozás ötletének meghirdetésével és napirenden tartásával. De erről később.)
Maga a képlet jól írta le a valóságot. A 2014-es és 2018-as győzelem még gyengébb kormányzati teljesítmény esetén is szinte kódolt volt. Más a helyzet viszont 2022-vel.
Ne legyünk igazságtalanok, említsük meg a Mi Hazánk nevű mozgalmat is, amely felvállalja és tovább viszi a korábbi Jobbik eszmei-politikai örökségét, s a kormány konstruktív ellenzékének tekinthető, mint a MIÉP 1998 és 2002, valamint a Jobbik 2010 és 2014 között. Viszont a Mi Hazánk egyelőre azért küzd, hogy egyáltalán bejusson a törvényhozásba, annak ugyanis kicsi a valószínűsége, hogy nemzeti-radikális programjával 15–20 százaléknyi szavazót maga mögött tudó pólust képezzen, mint amit a Jobbik jelentett 2018-ig.
Tehát két tábor néz farkasszemet, ezeknek ereje hasonló nagyságrendű. A kormánypártoknak szurkoló felelős magyarként mondhatjuk, hogy bármelyik nemzeti konzultáción sokkal többen vettek részt, mint az ellenzéki előválasztáson. Vagy azt is, hogy 2021. október 23-án a kormány mellett kiálló Békemeneten százszor annyian voltak, mint az ellenzék demonstrációján. Legalább háromszázezren az egyiken, legfeljebb háromezren a másikon. (Nem állom meg, hogy ide ne szúrjam: a kormánypártisággal aligha vádolható Hont András balos publicista finom iróniával jegyezte meg a hatalmas lebőgés után, hogy név szerint fel tudná sorolni, kik voltak ott Márky-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölti debütálásán.) De ez optikai csalódás lenne. Kell erre hivatkozni, elvégre az is fontos kérdés, ki hány embert tud utcára vinni. De
S hogy miért nem? Egyrészt a kormány jól megtervezett gazdaságpolitikája és taktikai érzéke miatt. A tizenharmadik havi nyugdíj, a nyugdíjprémium, a fiatalok személyi jövedelemadó-mentessége olyan lépések, amelyeket több ember érez meg a mindennapokban, mint a kormány sokkal fontosabb nemzetstratégiai döntéseit: a konok kitartást a migráció, az iszlamizáció megállításának témájában, a családvédelmi, demográfiai csomagot, a gyermekek megvédését az LMBTQ-őrülettől, a magyar hadiipar fejlesztését. Nem említettem a stratégiai ágazatok, köztük az energiaszektor nemzeti kézbe vételét (visszavásárlását), mert ez előfeltétele egy ismét csak minden ember helyzetét érintő politikának, amit a kormány találóan rezsiharcnak nevez.
Találóan mondta Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán:
Mert bizony ez a helyzet, az Európai Unió vezető tagállamai amellett, hogy behódoltak a háttérhatalom nyílt törekvésének, az európai lakosság lecserélésének, a fehér keresztény kultúra felszámolásának, kitárták kapuikat a honfoglaló szándékkal érkező, dolgozni, beilleszkedni nem akaró muszlim tömegek előtt, amelyeknek tagjai elképesztő arcátlansággal a befogadóktól várják el a hozzájuk idomulást. Ráadásul az LMBTQ-propaganda népszerűsítésével az emberek nemzeti és vallási identitása után célkeresztbe vették a nemi szerepek felszámolását is.
Márky-Zay Péter retorikai szinten úgy viselkedik, mint egy elszabadult hajóágyú. Legfrissebb agyament kijelentése, hogy a rezsiharc és a migrációellenes politika támogatóit trágyával etetett, sötétben tartott gombákhoz hasonlította. De arról se feledkezzünk meg, hogy homoszexuálisnak nevezte a fél kormányt (próbálta volna ezt tenni egy jobboldali politikus 2002 és 2010 között), és a rezsi témájában ismételten a kormány politikája ellen lépett fel a piaci energia és az üzemanyagárak mellett érvelve.
Mondhatjuk, hogy legalább őszinte, ahogy gyermekeinek fizikai fenyítése ügyében. Csakhogy a politika nem őszinteségi verseny.
S akkor nem szóltunk arról, hogy az ellenzék üdvöskéje, Márky-Zay, miközben konzervatívnak akarja magát beállítani, minden fontos, aktuális kérdésben a baloldal programját hirdeti – legyen szó a Brüsszel által képviselt birodalomnak való behódolásról, az LMBTQ-lobbi nyomulásáról, a migrációról stb. A feles többségű alkotmányozás melletti ismételt kiállása pedig egyértelműen a politikai kalandorok közé sorolja be őt.
De érdekli ez vajon a dróton rángatott hazátlan senkiháziakat? Büszkén felvállalt elődeik, Károlyi Mihály és szabadkőműves társai, a zavarosban halászva ragadták meg a hatalmat 1918 őszén, leszerelték a hadsereget, elprédálták az ezeréves Magyarországot, sutba vágták ezer év jogfejlődését, majd átadták a hatalmat a kommunistáknak. Márky-Zayéktól is nagyvonalakban ugyanerre számíthatunk. S akkor még nem szóltunk arról, hogy kenyéradó gazdáik az Egyesült Államokat lángba borították egy többszörösen elítélt, gátlástalan bűnöző halála kapcsán. Ukrajnában ugyanazok az erők valósították meg a Majdan-tervet, és juttatták hatalomra a jelenlegi ügyvezető kormányt. Itt sem kétséges, kit támogatnának, ha anarchiába fulladna az ország.
A képlet egyszerű. Tudatos nemzeti építkezés, a magyar szuverenitás megerősítése, családpolitika, nemzeti érdekű gazdaságpolitika, Kárpát-medencei magyar nemzetegyesítés az egyik oldalon. A birodalom kiszolgálása, a határon túli magyarok elleni uszítás, az LMBTQ-lobbinak való behódolás, bevándorlóországgá válás, egyszóval Magyarország magyar országként való megszüntetése a másik oldalon.
Tessék választani!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!