Rostás Szabolcs
2021. január 08., 09:252021. január 08., 09:25
Minden eddiginél hangsúlyosabb megerősítést és visszaigazolást nyert a magyar nyelvterületen – és politikában – is gyakran emlegetett, Willy Brandt egykori német kancellárnak tulajdonított megállapítás: „összenő, ami összetartozik”. Nem tehetünk róla, hogy ez az első, ami eszünkbe ötlik a magyarországi ellenzéki pártok „egybekelése” kapcsán. Egészen pontosan arról a megállapodásról van szó, amelyet hat alakulat – a Jobbik, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, az MSZP, valamint a DK – vezetői szentesítettek a héten a közös kormányzás alapelveiről. Ezek a pártok a frissen kötött politikai paktum értelmében nagy vonalakban azt vállalták, hogy a demokratikus, szociálisan igazságos, egyben környezet- és klímatudatos, összetartó Magyarországért fognak dolgozni, ha megnyerik a 2022-es országgyűlési választást. Tulajdonképpeni céljuk azonban egyetlen, jól körülírható törekvésben fogalmazható meg: leváltani a Fideszt.
A most összeállt koalíció máris megadta az anyaországban jövőre rendezendő parlamenti megmérettetés alaphangját. Azét a választásét, amelyen a tizenegy évvel ezelőtt elfogadott honosítási törvénynek köszönhetően magyar állampolgárságát meg- vagy visszaszerző több mint egymillió külhoni magyar is élhet szavazati jogával. Éppen ezért az a választás a részvétel lehetőségén túlmenően a határok fölött egyesült magyar nemzet jogán és okán a külhoni magyarok ügye is. Akik számára éppen az elmúlt évtized nemzeti kormánypolitikája ismeretében nem mindegy, hogy milyen politikai erő van hatalmon Budapesten.
De vizsgáljuk csak meg a szóba jöhető alternatívát.
Az egységes magyar nemzettől ugyanis éppenséggel az ellenzéki pártok igyekeznek távol tartani magukat, amikor nemigen akarnak hallani a külhoni magyar közösségekről, legfeljebb választási kampányok idején. Ők riogatnak 23 millió román vendégmunkással, ők ellenzik a határon túlra juttatott támogatásokat (érkezzenek azok akár védőmaszkok formájában járvány idején), és ugyancsak ők tartják azt az erdélyi magyarokról, hogy többségük megvehető egy marék üveggyönggyel, mint az észak-amerikai indiánok. (Ez utóbbi „gyöngyszem” történetesen egy jobbikos politikus száját hagyta el).
Az a politikus, akinek többek között a kettős állampolgárságról is szóló 2004-es népszavazás kiábrándító, megosztó eredményét „köszönhetjük”, és aki megvonná a külhoniak szavazati jogát (tán még a magyar állampolgárságát is). Ugyan mitől lenne rokonszenves ez a politikai konstrukció, ez a kínálat a határon túli magyarok számára?
A fényre frissen kilépett ellenzéki összefogás tulajdonképpen nem más, mint egy, a háttérben egymással régóta együttműködő értékközösség nyílt felvállalása. Hosszú ideje összetartoznak, és most összenőttek. Megszületett a magyar politikai Frankenstein.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rostás Szabolcs
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Balogh Levente
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Páva Adorján
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Gazda Árpád
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Rostás Szabolcs
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Balogh Levente
Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.
Somogyi Botond
,,Biztosan nem lesz világháború?” – kérdezte tőlem hosszú évekkel ezelőtt a lányom. ,,Emlékszem, apa – mondta nekem a minap – azt válaszoltad, háború biztos nem lesz, legfennebb gazdasági, digitális háború.”
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!