2014. január 17., 15:342014. január 17., 15:34
2014. január 17., 15:402014. január 17., 15:40
A létező összes oldalon kiverte a biztosítékot a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséjának nyilatkozata, miszerint a magyar állam többek között földvásárlással tervezi stabilizálni az erdélyi magyarság gazdasági helyzetét, és ösztönözni a szülőföldön maradásukat. A program lényege – részletezte a Krónika című napilapnak adott interjúban Szabó József Andor –: ha valaki el szeretné adni a földjét, olyan szerződést köthet a magyar állammal, amelynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul élete végéig a terület tulajdonosa is marad.
Kétségtelen: a jelenlegi idegbajos környezetben az ehhez hasonló nyilatkozatok bármikor képesek román oldalon lángra lobbantani az örökös „viszik a magyarok a lábunk alól Erdélyt” típusú fóbiát. Ezúttal azonban legszívesebben a magyar oldal is szeretné meg nem történtté tenni az esetet. Kicsit óvodás módon, hiszen előbb széles nyilvánosság előtt – értsd: egy konferencián – hangzott el a tervezet, majd az interjúalany úgy fejtette ki a témát az újságírónak, hogy tudatában volt: újságba szánt írás céljából beszélgetnek. Az interjú hitelességének a rögzített hanganyag ellenére való kétségbevonása két dolgot biztosan üzen: hogy valami készül a budapesti kormányirodákon, illetve hogy a magyar diplomácia kommunikációs bakit követett el.
A kettős gond első fele a már említett idegbajos román viszonyulásból adódhat. Elképzelhető ugyanis, hogy éppen a tervezet nemzetstratégiai jellege indokolta volna a kevésbé visszhangos előkészítést, még akkor is, ha a romániai magyarság túlnyomó része lelkesen fogadta a szimbolikus gesztusokon túlmutató intézkedéstervezetet. Ugyanakkor némileg érthetetlen is a visszakozási erőlködés, hiszen magyar kormánytisztviselőtől is hallottuk már, hogy a Kárpát-medence országaival kapcsolatos magyar gazdaságpolitika immár nem kül-, hanem belgazdasági kérdés. És miközben a keleti nyitás tézise egyre nagyobb hangsúlyt kap, Magyarország számára az ötödik „égtáj”, a Kárpát-medence a legfontosabb.
Bátorító injekcióként hadd idézzük fel a Trianon utáni román gazdaságpolitikának azokat az intézkedéseit, amelyek egyesületek, szövetkezetek révén kínált olcsó hitellel igyekeztek szélesíteni az erdélyi román földtulajdonosok körét. Főleg abban az összefüggésben,
ahogy saját történelme pillanatnyilag előnytelen mozzanatait nem túl elegánsan igyekszik elfelejteni a minden magyarellenes hisztériára vevő román politikum és média. Ettől aligha kell alapjaiban újragondolni a Kárpát-medencei földtulajdonlással kapcsolatos magyar stratégiai elképzeléseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!