2014. január 17., 15:342014. január 17., 15:34
2014. január 17., 15:402014. január 17., 15:40
A létező összes oldalon kiverte a biztosítékot a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséjának nyilatkozata, miszerint a magyar állam többek között földvásárlással tervezi stabilizálni az erdélyi magyarság gazdasági helyzetét, és ösztönözni a szülőföldön maradásukat. A program lényege – részletezte a Krónika című napilapnak adott interjúban Szabó József Andor –: ha valaki el szeretné adni a földjét, olyan szerződést köthet a magyar állammal, amelynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul élete végéig a terület tulajdonosa is marad.
Kétségtelen: a jelenlegi idegbajos környezetben az ehhez hasonló nyilatkozatok bármikor képesek román oldalon lángra lobbantani az örökös „viszik a magyarok a lábunk alól Erdélyt” típusú fóbiát. Ezúttal azonban legszívesebben a magyar oldal is szeretné meg nem történtté tenni az esetet. Kicsit óvodás módon, hiszen előbb széles nyilvánosság előtt – értsd: egy konferencián – hangzott el a tervezet, majd az interjúalany úgy fejtette ki a témát az újságírónak, hogy tudatában volt: újságba szánt írás céljából beszélgetnek. Az interjú hitelességének a rögzített hanganyag ellenére való kétségbevonása két dolgot biztosan üzen: hogy valami készül a budapesti kormányirodákon, illetve hogy a magyar diplomácia kommunikációs bakit követett el.
A kettős gond első fele a már említett idegbajos román viszonyulásból adódhat. Elképzelhető ugyanis, hogy éppen a tervezet nemzetstratégiai jellege indokolta volna a kevésbé visszhangos előkészítést, még akkor is, ha a romániai magyarság túlnyomó része lelkesen fogadta a szimbolikus gesztusokon túlmutató intézkedéstervezetet. Ugyanakkor némileg érthetetlen is a visszakozási erőlködés, hiszen magyar kormánytisztviselőtől is hallottuk már, hogy a Kárpát-medence országaival kapcsolatos magyar gazdaságpolitika immár nem kül-, hanem belgazdasági kérdés. És miközben a keleti nyitás tézise egyre nagyobb hangsúlyt kap, Magyarország számára az ötödik „égtáj”, a Kárpát-medence a legfontosabb.
Bátorító injekcióként hadd idézzük fel a Trianon utáni román gazdaságpolitikának azokat az intézkedéseit, amelyek egyesületek, szövetkezetek révén kínált olcsó hitellel igyekeztek szélesíteni az erdélyi román földtulajdonosok körét. Főleg abban az összefüggésben,
ahogy saját történelme pillanatnyilag előnytelen mozzanatait nem túl elegánsan igyekszik elfelejteni a minden magyarellenes hisztériára vevő román politikum és média. Ettől aligha kell alapjaiban újragondolni a Kárpát-medencei földtulajdonlással kapcsolatos magyar stratégiai elképzeléseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!