
2014. január 17., 15:342014. január 17., 15:34
2014. január 17., 15:402014. január 17., 15:40
A létező összes oldalon kiverte a biztosítékot a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséjának nyilatkozata, miszerint a magyar állam többek között földvásárlással tervezi stabilizálni az erdélyi magyarság gazdasági helyzetét, és ösztönözni a szülőföldön maradásukat. A program lényege – részletezte a Krónika című napilapnak adott interjúban Szabó József Andor –: ha valaki el szeretné adni a földjét, olyan szerződést köthet a magyar állammal, amelynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul élete végéig a terület tulajdonosa is marad.
Kétségtelen: a jelenlegi idegbajos környezetben az ehhez hasonló nyilatkozatok bármikor képesek román oldalon lángra lobbantani az örökös „viszik a magyarok a lábunk alól Erdélyt” típusú fóbiát. Ezúttal azonban legszívesebben a magyar oldal is szeretné meg nem történtté tenni az esetet. Kicsit óvodás módon, hiszen előbb széles nyilvánosság előtt – értsd: egy konferencián – hangzott el a tervezet, majd az interjúalany úgy fejtette ki a témát az újságírónak, hogy tudatában volt: újságba szánt írás céljából beszélgetnek. Az interjú hitelességének a rögzített hanganyag ellenére való kétségbevonása két dolgot biztosan üzen: hogy valami készül a budapesti kormányirodákon, illetve hogy a magyar diplomácia kommunikációs bakit követett el.
A kettős gond első fele a már említett idegbajos román viszonyulásból adódhat. Elképzelhető ugyanis, hogy éppen a tervezet nemzetstratégiai jellege indokolta volna a kevésbé visszhangos előkészítést, még akkor is, ha a romániai magyarság túlnyomó része lelkesen fogadta a szimbolikus gesztusokon túlmutató intézkedéstervezetet. Ugyanakkor némileg érthetetlen is a visszakozási erőlködés, hiszen magyar kormánytisztviselőtől is hallottuk már, hogy a Kárpát-medence országaival kapcsolatos magyar gazdaságpolitika immár nem kül-, hanem belgazdasági kérdés. És miközben a keleti nyitás tézise egyre nagyobb hangsúlyt kap, Magyarország számára az ötödik „égtáj”, a Kárpát-medence a legfontosabb.
Bátorító injekcióként hadd idézzük fel a Trianon utáni román gazdaságpolitikának azokat az intézkedéseit, amelyek egyesületek, szövetkezetek révén kínált olcsó hitellel igyekeztek szélesíteni az erdélyi román földtulajdonosok körét. Főleg abban az összefüggésben,
ahogy saját történelme pillanatnyilag előnytelen mozzanatait nem túl elegánsan igyekszik elfelejteni a minden magyarellenes hisztériára vevő román politikum és média. Ettől aligha kell alapjaiban újragondolni a Kárpát-medencei földtulajdonlással kapcsolatos magyar stratégiai elképzeléseket.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!