2014. január 17., 15:342014. január 17., 15:34
2014. január 17., 15:402014. január 17., 15:40
A létező összes oldalon kiverte a biztosítékot a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséjának nyilatkozata, miszerint a magyar állam többek között földvásárlással tervezi stabilizálni az erdélyi magyarság gazdasági helyzetét, és ösztönözni a szülőföldön maradásukat. A program lényege – részletezte a Krónika című napilapnak adott interjúban Szabó József Andor –: ha valaki el szeretné adni a földjét, olyan szerződést köthet a magyar állammal, amelynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul élete végéig a terület tulajdonosa is marad.
Kétségtelen: a jelenlegi idegbajos környezetben az ehhez hasonló nyilatkozatok bármikor képesek román oldalon lángra lobbantani az örökös „viszik a magyarok a lábunk alól Erdélyt” típusú fóbiát. Ezúttal azonban legszívesebben a magyar oldal is szeretné meg nem történtté tenni az esetet. Kicsit óvodás módon, hiszen előbb széles nyilvánosság előtt – értsd: egy konferencián – hangzott el a tervezet, majd az interjúalany úgy fejtette ki a témát az újságírónak, hogy tudatában volt: újságba szánt írás céljából beszélgetnek. Az interjú hitelességének a rögzített hanganyag ellenére való kétségbevonása két dolgot biztosan üzen: hogy valami készül a budapesti kormányirodákon, illetve hogy a magyar diplomácia kommunikációs bakit követett el.
A kettős gond első fele a már említett idegbajos román viszonyulásból adódhat. Elképzelhető ugyanis, hogy éppen a tervezet nemzetstratégiai jellege indokolta volna a kevésbé visszhangos előkészítést, még akkor is, ha a romániai magyarság túlnyomó része lelkesen fogadta a szimbolikus gesztusokon túlmutató intézkedéstervezetet. Ugyanakkor némileg érthetetlen is a visszakozási erőlködés, hiszen magyar kormánytisztviselőtől is hallottuk már, hogy a Kárpát-medence országaival kapcsolatos magyar gazdaságpolitika immár nem kül-, hanem belgazdasági kérdés. És miközben a keleti nyitás tézise egyre nagyobb hangsúlyt kap, Magyarország számára az ötödik „égtáj”, a Kárpát-medence a legfontosabb.
Bátorító injekcióként hadd idézzük fel a Trianon utáni román gazdaságpolitikának azokat az intézkedéseit, amelyek egyesületek, szövetkezetek révén kínált olcsó hitellel igyekeztek szélesíteni az erdélyi román földtulajdonosok körét. Főleg abban az összefüggésben,
ahogy saját történelme pillanatnyilag előnytelen mozzanatait nem túl elegánsan igyekszik elfelejteni a minden magyarellenes hisztériára vevő román politikum és média. Ettől aligha kell alapjaiban újragondolni a Kárpát-medencei földtulajdonlással kapcsolatos magyar stratégiai elképzeléseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!