Sok sikert a választásokon!

Megharagudtam magamra, ugyanis későn, a sajtóból értesültem arról, hogy Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP kormányfőjelöltje, valamint Molnár Gyula MSZP-elnök Kolozsváron járt. Állítólag kampánykörúton. És én nem tudtam róla, így nem lehettem jelen az eseményen.

Erdélyben a baloldal. Már magán a címen is elcsodálkoztam. Hiszen mit kereshet itt két olyan politikus, akinek a pártja az erdélyi magyar választók körében (rég) megbukott. De hát végül is joguk van hozzá.

Aztán olvasom a másik címet: MSZP-s ígéretek a kincses városban. Újból kétkedve csóváltam a fejem. Ugyan mit tudnak ígérni a 9 százalékon levő exkommunisták – akik mellesleg negyven éven át, aztán később ismét nyolc éven keresztül tönkretették Magyarországot, a nemzeti öntudatot a sárba taposták, magyart magyar ellen uszítottak stb. –, amit a jelenlegi kormány már nem teljesített? Önrendelkezést? Azt még az RMDSZ is csak választások előtt veszi elő, s amit a román politikusok belátható időn belül úgysem fognak elfogadni. Magyar egyetemet? Azt még a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen dolgozó tanárok zöme sem akarja már. Vagy talán demográfiai fellendülést az erdélyi magyarok körében? Erre mi magunk már rég nem vagyunk képesek – sajnos.

Aztán olvasom, hogy egyikük szerint azért jöttek Erdélybe, hogy „elbeszélgessenek az RMDSZ-es politikusokkal, tanuljanak tőlük, főleg az apró lépések politikájáról, amely a magyar ellenzék által is hasznosítható”. Ezen aztán nagyot röhögtem. Kíváncsi lettem volna, mit szóltak azok a résztvevők, akik a helyszínen hallgatták ezt. No nem a balliberális sajtó képviselői – állítólag nagy sajtónyilvánosság előtt zajló eseményről volt szó –, hiszen velük itt is tele a padlás. Hanem azok, akik elmentek. Már ha egyáltalán voltak.

Miután jól belegondoltam, a végén mégsem haragudtam olyan nagyon önmagamra. Ugyan minek töltsem az időmet, és hallgassak újabb ígérgetéseket és hazudozásokat? Reggel, délben meg este – ahogy egyik „klasszikus” elődjük vallotta. És miért idegeskedjek, hogy még ennyi év után is létezik olyan erdélyi magyar, aki képes elmenni egy ilyen eseményre?

Csak azt sajnálom, hogy nem mondhattam el a kampánykörútra érkező vendégeknek, hogy sok sikert kívánok a 2034-es választásokon. Remélve, hogy 16 év múlva írmagja sem marad a magyar nemzetet korábban tönkretevő baloldali – most szerencsére pártocskákká zsugorodott – formációknak.