Rovatok

Amióta Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, számos mulasztás miatt kapott büntetést, felszólítást, a hitvány környezetvédelem pedig élen jár ezek között. Mielőtt a „vannak nagyobb gondok is ennél”mentalitás margóján legyintenénk a téma felett, képzeljünk el egy országot, ahol szinte semmit sem hasznosítanak újra, ezért piramis méretű szeméthegyek állnak a városok közelében. A romlott ételmaradék darabkáit a szél széthordja az erdőkbe, közutakra, a játszótérre, ahol a gyermekünk labdázik. A szemét leve belefolyik a folyóinkba, ahonnan kifogják a halat, hogy az áruházak jeges polcaira tegyék, s az egyszeri lakos hiába fáradozik a tudatos szelektív hulladékgyűjtéssel.

Ez a képzeletbeli ország azonban a valóságban is létezik: a romániai híradók rendszerint tele vannak a nagyvárosokból elszállított, felgyülemlett szeméthegyek megoldhatatlannak tűnő problémájával, amelynek ékes példája a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep. Miután tömbház méretű szeméthegy gyűlt fel és a polgármesteri hivatal rendszeresen fizette a környezetvédelmi hatóság büntetéseit, bezárta a tározót, hogy néhány lépéssel mellette újat nyisson, ami szintén feltelt. A korszerű tározó valahogy nem akar felépülni, így inkább titkon felgyújtják a szeméthalmot, hadd apadjon kicsit, hogy férjen még pár zacskó, velős csont.

A formális felszínt persze meg kell őrizni: Kolozsvár polgármesteri hivatala milliókat költött korszerű, szelektív kukákra, hogy a szél ne hordja a szemetet, s hogy az emberek külön konténerbe dobják a műanyagot, a papírt, a fémet, a háztartási szemetet. S hogy majd a szemetes autóba mindent egybe préseljenek a lakosság szeme láttára. Pedig láthatólag a naiv városlakók már egy ideje mindegyik tározót a megfelelő hulladékkal töltik meg. A helyzet pedig az egész országban hasonló, annak ellenére, hogy a környezetvédelmi miniszter sokszor hangoztatja: nem csak a közegészségügy és környezetvédelem szempontjából lenne fontos lépés a körforgásos gazdaság bevezetése, mert ha 2030-ig sikerülne a gyakorlatba ültetni, mintegy kétszázezer új munkahelyet teremthetnének. Ehelyett igyekeznek elhitetni, hogy az ország még mindig abban a fázisban totyog, amíg szoktatják a népet a környezettudatosságra.

A legyintő mentalitás süllyesztőjében vergődő államot közben rendszerint felszólítja az EU környezetvédelmi hatósága, amíg meg nem unja és komoly pénzbírságot szab ki, amelyet a lakosság is meg fog bánni. Milyen ironikus, hogy az ország egyetlen, teljesen integrált szeméttározója nem a kincses Kolozsvár és gazdag Bukarest mellett, hanem az egyik legkevésbé fejlettnek tartott térségben, Kovászna megyében működik.