Nánó Csaba
2018. június 11., 14:592018. június 11., 14:59
Viszonylag kevés szó esett a médiában arról, hogy májusban a kolozsvári városháza által szervezett városnapok kezdetén durva történelemhamísító és diszkriminatív cselekedetre került sor. Az történt, hogy a Polgármesteri Hivatal a kincses város főtérének nyugati sarkára a 20. század elejéről származó, a Státus Palotákat ábrázoló kép óriásposzter-reprodukcióját helyezte ki. Minden jóérzésű kolozsvári láthatta, hogy a poszter súlyosan meghamisítja a történelmet. Az eredeti fényképfelvételhez képest a városháza poszteréről eltávolították a magyar vonatkozású üzletneveket és feliratokat, ezzel tagadva a város történelmi identitását, Kolozsvár magyar múltját.
A történelemhamisító és diszkriminatív posztert végül eltávolították köszönhetően annak, hogy a Musai-Muszáj elnevezésű civil szerveződés bejelentette: feljelentést tesz a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ellen az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.Nem telt el egy hónap a kolozsvári esettől, és Nagyváradon magyarokat gyalázó falragaszok jelentek meg. A piros-sárga-kék alapú lapon az a szöveg áll, hogy „románok vagyunk, és megvédjük földünket, népünket és történelmünket”. Alatta egy piros-fehér-zöld folt fehér sávjában a Magyarország felirat szerepel, amit piros vonallal áthúztak, a lap alján pedig egy nyomdafestéket nem tűrő magyargyalázó felszólítás szerepel. A Pece-parti városban, ahol a magyarság aránya még mindig kiteszi a lakosság mintegy negyedét, több helyen is megjelentek hasonló feliratok, tehát nem egy elszigetelt jelenségről van szó. A napokban derült ki az is, hogy Nagyvárad (is) búcsút mondhat a többnyelvű utcanévtábláknak.
Viszonylag friss hír, hogy a képviselőház után a román parlament szenátusa is elutasította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott és Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek. Az akármilyen szintű autonómiát egyenesen ördögtől valónak tekintik Romániában.
Az úton-útfélen hangoztatott centenárium évében Romániában kevés ok van az ünneplésre. Ám továbbra is csodálatosan működik a xenofóbia, sokaknak okoz mérhetetlen kielégülést, ha gyalázhatják az „ősellenséget”. Románia nem küzd az arab világból terjedő migráció veszélyével. A románoknak mi magyarok jelentjük a bevándorlókat, akik ellen küzdeni kell minden eszközzel. Sosem felejtenek emlékeztetni bennünket: Erdélyben mi idegenek vagyunk, jöttmentek, akik belecsöppentünk egy „ősi kultúrába”.
A történelmi igazság persze egészen más. És Trianon is régen volt…
Rostás Szabolcs
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Balogh Levente
Talán a múlt heti gazdatüntetés szélsőjobb általi eltérítése is hozzájárult, de most úgy tűnik, a román hatóságok úgy döntöttek, végleg megpróbálnak leszámolni a kortárs romániai szélsőjobboldal ikonjával, Călin Georgescuval.
Balogh Levente
Miközben a pártok képviselői arról beszélnek, hogy bátran állnak az esetleges előre hozott választások elé, egy-két kivétellel elmondható, hogy annyira hiányozna nekik, mint az egyszeri Georgescu-rajongónak egy LMBTQ-érzékenyítő tanfolyam.
Makkay József
Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.
Balogh Levente
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Páva Adorján
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Makkay József
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
szóljon hozzá!