
2017. április 14., 19:472017. április 14., 19:47
2017. július 06., 23:132017. július 06., 23:13
Virágvasárnap, Egyiptom, két robbantás, 42 halott és 106 sebesült. Az első merényletet Tanta város Szent György templomában, a másodikat Alexandria Szent Márk kopt ortodox katedrálisnál követték el. A mintegy nyolcmillió kopt keresztény legnagyobb temploma előtt négy rendőr is az életével fizetett, mert nem engedte be az öngyilkos terroristát a II. Teodor kopt pápa által celebrált misére, hogy ott még nagyobb pusztítást végezzen.
2017-et írunk a Krisztus utáni harmadik évezredben. Kétezer év nagyjából úgy telt el, mintha el sem telt volna. Elég fellapoznunk a Bibliát vagy az egyháztörténészek keresztényüldözéssel kapcsolatos könyveit, hogy rádöbbenjünk: a műszaki fejlődés az oka annak, hogy a keresztényeket ma nem oroszlánok elé dobják, nem fűrészelik el őket élve, és nem feszítik keresztre. Ma ennél modernebb világot élünk: a halált hozó robbanóanyagoktól a vegyi gázokig teljesen megújult a gonosz leleményessége.
Szokásos módon az európai hírekben kicsit hátra került a kopt mészárlás. Nem is akkora szenzáció – gondolják sokan. Meg egyáltalán mit keresnek Egyiptomban keresztények? Az egyháztörténeti oktatás az egyre gyérülő egyházi iskolák „maradiságának” jellemzője maradt. Így aztán honnan tudja egy átlag európai, hogy Jézus gyermekkora egy részét Egyiptomban töltötte?
Sok európai ember számára a kopt mészárlás olyan kuriózum, mintha valami távoli világrészen történt volna. Nem mer belegondolni abba, hogy mindez itthon, vele is megeshetne. Éppen egy virágvasárnapon Párizsban, Londonban vagy Münchenben például. Pedig a rá leselkedő terroristaveszély már utolérte őt utcán, metróban, repülőtéren, áruházban, koncertteremben, szinte mindenhol. Legkevésbé persze a templomban, mert oda megy a legritkábban.
Húsvét mégis itt van, itt kopogtat az ajtónkon, mint kétezer évvel ezelőtt. Eljön a véráztatta kopt földre, a háború sújtotta Közel-Kelet kiszolgáltatott keresztény közösségeihez, és eljön hozzánk, a jobb anyagi jólétben ünneplő európai emberhez is. A keresztre feszített, majd harmadnap sírjából feltámadt Jézus mindenhol velünk van. Ő mondja az Atyának: „nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól”. E világban kell tehát élnünk annak valamennyi gondjával, örömével és veszélyével együtt.
Hogy miként tud e világban az esendő keresztény ember talpon maradni, annak titka kétezer év óta nem változott. Ez a titok Jézusban és az általa nyújtott hitben keresendő. Ennek megtalálására nem is lehet jobb alkalom a Megváltó által ránk hagyományozott ünnepnél. Ehhez kívánok minden kedves olvasónknak áldott húsvétot!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.